A Kossuth Rádió ORSZÁGJÁRÓ magazinja 2025. január 11-én Komáromba látogatott el. A műsor készítői hétről-hétre, szombatonként bebarangolják Magyarország különleges helyszíneit, és időnkét az ország határán túleső, magyar vonatkozású érdekes helyszíneket is. Ezek között Komárom városa egyedi helynek számít, hiszen a város egyik fele a történelmi viharok következményeként Szlovákia része lett, és a kisebbik rész pedig Magyarország része maradt. A két városrészt a határt képező Duna folyó választja el egymástól, ami manapság már szerencsére nem jelent akadályt a szabad átjárásban.
A Kossuth Rádió Országjáró magazinja olyan élettel teli közösségeket, olyan jeles személyiségeket mutat be, akiknek tevékenysége, életvitele a műsor hallgatása, meghallása kapcsán jó példa lehet a magyar szót értők számára.
A magazin komáromi látogatásának elsőszámú indítékául az idén kezdődő Jókai200 emlékév szolgált, hiszen a nagy mesemondó, a világirodalmi szinten is elismert és számon tartott írófejedelem, Jókai Mór Komáromban látta meg a napvilágot, s idén februárban ennek bicentenáriumára készül szülővárosa.
Az Országjáró szombaton délelőtt előbb Dél – Komáromba látogatott el, majd délután fél háromtól nálunk, Észak – Komáromban folytatta a körbetekintést. Eközben, déli 12 órakor a Szent András-bazilika harangja zendült fel a Kossuth Rádió műsorában, a következő felvezető szöveggel:
„Az észak- komáromi Szent András-templom két tornyában ma három harang lakik. A baloldali torony 200 kilós harangja Herold Richárd műhelyében készült a csehországi Chomutovban, 1924-ben. A délidőben megszólaló Szent Imre harang emlékeztet a XX. század igazságtalanságaira: Trianonra és az 1945-től ’48-ig tartó embertelen lakosságcserére.”
(Részlet a harangszövegből)
Észak – Komáromban a műsor stábját Keszegh Béla, a város polgármestere fogadta, aki, mint a település első embere, igazi örömmel és büszkeséggel ecsetelte a város nagyszerű, előnyös fekvését a Duna és a Vág folyó között, természeti szépségét, jelentős történelmi szerepét, megpróbáltatásait, épített örökségének gazdagságát, és természetesen Jókai Mórhoz kötődő szellemi örökségét.
A polgármester beszélt a két városrész összetartozásáról is, a határon átnyúló együttműködésről, a város környezetbarát fejlesztéséről; végezetül átadta a város helyi jellegű ajándékait, szánva azt az Országjáró Kincsesládájába.
Az Országjáró stábját Szabó Csekei Tímea, a komáromi Duna Menti Múzeum művészettörténésze egy Jókai-sétán kalauzolta végig, bemutatva azokat a helyszíneket, amelyek az írófejedelemhez kötődnek, így például szülőházának helyszínét, amelyet emléktábla jelöl. A séta közben sokat mesélt az író gyermekéveiről, születésének körülményeiről. Megtudhattuk, hogy előtte két kisfiú született, akik sajnos korán meghaltak. Mindkettő a Lajos nevet kapta a keresztségben; az apa ugyanezt a nevet szánta harmadik fiának is, azonban a keresztszülők tiltakoztak ellene, így az apa Benyovszky Móric világutazó tisztelőjeként végül a Móric név mellett döntött. Jókai felnőtt éveiben a keresztnév egy baráti viccelődés kapcsán módosult Mórra, amely aztán írói nevévé vált.
Szabó Csekei Tímea mesélt az Erzsébet-szigetről is, ahol a Jókay családnak kertje volt, és az író első regényét, a Hétköznapokat megírta; s ahol ma már egy szép filagória őrzi emlékét. Itt meglátogatta őt barátja, a ma már költőfejedelemként tisztel Petőfi Sándor is.
Végül a művészettörténész azt is elárulta, hogy ő Jókai egyik legnépszerűbb regénye, az Aranyember Tímeája után kapta a keresztnevét.
Keszegh Margit a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke arról beszélt a műsorban, hogy a nagy múltra visszatekintő szervezet milyen programokkal készül a Jókai200 emlékévre.
Ehhez hasonlóan, Paterka Pál, a komáromi Duna Menti Múzeum igazgatója a múzeum megújuló épületéről, az idén elkészülő új Jókai-kiállításról mesélt az Országjáró műsorában.
Az Országjáró Vándorbotjára az emlékszalagot Szénássy Tímea, városi képviselő, az iskolaügyi és kulturális bizottság elnöke kötötte fel. A képviselő asszony a lokálpatriotizmus szellemében nevelkedett, hiszen nagybátyja, Szénássy Zoltán, neves gimnáziumi tanár, író, helytörténész, valamint édesapja Szénássy Árpád, szintén helytörténész, könyv- és lapkiadó volt, akik akarva-akaratlanul hatást gyakoroltak rá. Mindezt a műsorban saját maga is megemlítette, gyermekéveitől ennek köszönhetően gyarapodtak helytörténeti ismeretei. Mint az iskolaügyi bizottság elnöke részt vállal majd a Jókai200 emlékév kapcsán az alap- és középiskolák programjainak, vetélkedőinek előkészítésében. Szintén megjegyezte, hogy ő is Jókai Aranyemberének Tímeája után kapta a keresztnevét.
A Vándorbotra felkötött észak-komáromi emlékszalagon a NEC ARTE NEC MARTE, Sem csellel, sem erővel latin és magyar nyelvű felirat olvasható, amely eredetében a Madonna-bástyán álló Kőszűz talapzatának latin nyelvű felirata, és a komáromi erődrendszer bevehetetlenségére utal.
A műsorban megszólalt még sok más, köztiszteletben álló személyiség, például Fazekas László református emeritus püspök, aki egy csodálatos, Jókai – kiadványt ajándékozott az Országjáró tarsolyába. Megszólalt Litomericzky Nándor, építész-tervező is, az Európa-udvar megálmodója és kivitelezője, elmesélve, hogy az udvar 45 európai ország építészeti stílusjegyeit mutatja be, egy-egy épületen. Kihangsúlyozta azonban, hogy nem csupán önálló országokat, de egy-egy régiót is megjelenít, például Erdélynek is külön háza van.
Hallhattuk még Kelemen Istvánt, a Komáromi Szekeresgazda Hagyományőrző Egyesület alelnökét, aki a történelmi múltba vezetett vissza; továbbá Sereghy Zoltánt, a természet, a lovak, a lovasíjászat szerelmesét, aki egy Komárom melletti tanyán él családjával.
A felsoroltak névsora korántsem teljes, hiszen szót kaptak egyes kulturális intézmények, egyesületek vezetői, képviselői is. Ugyanígy megszólalt nem egy kisiparos, kézműves, földműves, borász, pékmester, Komárom érdekes embereinek sorában, akik mind-mind a helyi értékeket mutatták be.
Az Országjáró színesen, gazdag tartalommal mutatta be Komáromot, az Aranyemberek városát.
Buday Mária
A képen a Kossuth Rádió közösségi oldaláról származnak
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
