Az új rendszerben a hatóságok minden adatunkat együtt kezelhetik, és ebből profilt is építhetnek rólunk. Ez pedig komoly aggályokat vet fel a szakemberek szerint – derül ki a 24.hu cikkéből.
Ahhoz, hogy a különböző hivatalokban és cégeknél folyó (azaz különböző adatbázisokban lévő adatokra épülő) ügyeinket egy helyről el tudjuk érni a DÁP-ban, kell egy digitális azonosító. Ennek elfogadását azonban csak alaptörvény-módosítás után tudta meglépni a kormány.
Az állampolgárok egyetlen digitális azonosítóval történő ellátását ugyanis még 1991-ben megtiltotta a Sólyom László által vezetett Alkotmánybíróság.
Ennek célja az volt, hogy megelőzzék az állam információs túlhatalmát, vagyis azt, hogy mindent lásson az egyénről, és a tudtán kívül akár személyiségprofilt is alkothasson róla.
Rogán Antal egy háttérbeszélgetésen ezt a kérdést annyival intézte el, hogy „át kell lépni a sólyomi idők joggyakorlatán az adatkezelés terén.”
Remport Ádám, a TASZ magánszféraprogramjának szakértője a Szabad Európának nyilatkozva korábban azt mondta, az új jogszabály megteremti a lehetőséget a visszaélésekre,
és ahol megvan erre a lehetőség, ott idővel vissza is fognak élni az adatokkal.
A DÁP szolgáltatója hozzáfér minden állami adatbázisban tárolt adathoz, és ezeket össze is kapcsolhatja. Ennyi személyes adat egy kézben összpontosulása pedig a TASZ szerint kiszolgáltatottá teheti az állampolgárokat. Remport az alábbi példát hozta:
ne függjön valakinek az egészségügyi ellátása attól, hogy milyen az adózási hajlandósága.
A másik nagy probléma, hogy a törvény alapján a digitális azonosító külön kérelem nélkül „megillet” minden, Magyarországon élő személyt, és csak a profil „aktiválását” kell külön kérni. A szakértők szerint ezt akár úgy is lehet értelmezni, hogy digitális azonosítót kaphat az is, aki nem aktiválja a szolgáltatást.
Azaz akár úgy is létrejöhet a személyiségprofil, hogy a létéről az állampolgár nem tud vagy kifejezetten nem akarja, hogy legyen.
A digitális profilunk megszüntetése pedig sokkal bonyolultabb, mint a létrehozás: egyrészt személyesen be kell menni a kormányhivatalba,
majd törlést kérni.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy törlik is az adatainkat, azokat ugyanis csak „a profil megszüntetését követő öt év elteltével” zárolják, és ötven évig megőrzik az összegyűjtött információkat.
Ezek az adatkezelések elméletben indokoltak is lehetnének, Remport szerint jogellenes azonban, hogy a jogszabály nem jelöli meg a célt, amely miatt ilyen hosszú ideig kell megőrizni az adatokat.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
