Bár a nagy bejelentésről szóló közvetítés megszakadt, megvan a nagy baloldali árnyékkormány névsora. Csak erős idegzetűeknek!
Nincsen más lehetőség arra, hogy az emberek jobban éljenek, mint hogy Orbán Viktornak buknia kell – mondta Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője a baloldali árnyékkormány tagjainak bemutatására összehívott hétfői sajtótájékoztatóján. Gyurcsány Ferenc felesége kijelentette: a Demokratikus Koalíció, mint a legerősebb ellenzéki párt, egyértelmű alternatívát kínál az Orbán-kormánynak. Az alternatívát kínáló árnyékkormány tagjai pedig a következők: Molnár Csaba lesz a kancelláriát vezető miniszter, Bodnár Zoltán a pénzügyminiszter, Rónai Sándor a külügyminiszter, Arató Gergely a kormányprogramért felelős miniszter, Mustó Géza a belügyminiszter, Kordás László a bér- és munkaügyi miniszter, Gy. Németh Erzsébet a szociális és nyugdíjügyi tárcavezető, Komáromi Zoltán az egészségügyi, Varju László az energia- és rezsiügyi, Dávid Ferenc a gazdasági, Vadai Ágnes a honvédelmi, Oláh Lajos a környezetvédelmi és klímaügyi, Benedek Szilveszter a mezőgazdasági, Barkóczi Balázs az oktatási és Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester az önkormányzati. Az árnyékkormány szóvivője pedig Kálmán Olga lesz. Érdemes végigpásztázni az egyes jelöltek előéletét.
Molnár Csaba kancellária miniszter
Molnár Csaba magyar jogász, politikus, az Európai Parlament tagja. Közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter volt a második Gyurcsány-kormányban, a Bajnai-kormányban pedig Kiss Péter utódjaként a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. A Demokratikus Koalíció egyik legharsányabb képviselője, Gyurcsány Ferenc táskahordója volt, jelenleg pedig főként Magyarország feljelentésében viszi a prímet az európai parlamentben. A Facebookon tette közzé például korábban, hogy feljelenti a magyar kormányt Brüsszelben. A DK-s képviselőt az borította ki, hogy a járvány miatti védekezés része az is, hogy a kormány rendelet adott ki a katasztrófavédelemről szóló törvény alapján, amellyel állami felügyelet alá vonta a Kartonpack Dobozipari Nyrt.-t, melyben a Magyar Állam 61,9 százalékos mértékben részvényesi jogok gyakorolására jogosult. Újabban bloggerként is bevetette a pártja, rövid kis videókban szapulja a jelenlegi Orbán-kormányt.
Mustó Géza Zoltán belügy
A belügyér jelenleg Kőbánya alpolgármestere, a Demokratikus Koalíció budapesti alelnöke, 54 esztendős. A 2019. október 13-i önkormányzati választáson a Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd közös jelöltjeként indult, ám egyéni választókerületében nem szerzett mandátumot, a képviselő-testületbe kompenzációs listáról jutott be. Kőbányán hozzá tartozik a szociális bérlakások területe, egy kerületi videóban arról beszél, hogy befogadnának „szerencsétlen embereket” (sic). Hogy ezalatt hajléktalanokat vagy menekülteket értett, nem derült ki. Arató Gergely felfedezettjeként lett Gyurcsány-káder, ennek köszönheti, hogy a Fővárosi Önkormányzatnál a BKK BÖK felügyelőbizottsági elnöke lehetett. Önéletrajzában művelődésszervezőként határozta meg magát, ez alapján úgy tűnik, túlzottan nagy jelentőséget nem tulajdonítanak a területnek az árnyékkormányban.
Vadai Ágnes honvédelem
A gyűlöletkeltés és a hozzá nem értés egyik kiemelkedő képviselője a baloldal 48 éves „szakpolitikusa”, aki sem szakmai publikációkkal, sem komoly javaslatokkal, de még Facebook-posztokkal sem jelentkezett a témában. Tény: 2007 júliusától a Honvédelmi Minisztérium államtitkára volt, abban az időben, amikor hatalmas vesztegetési botrány fémjelezte ezt a területet, tábornok, ezredes, százados is lebukott. Ismeretes: a Gyurcsány-kormány valósággal felszámolta a honvédség nehéztechnikáját, teljesen lezüllesztette a magyar haderőt. A megszűnés határára juttatták a T–72, a BMP–1 és a Gvozdika önjáró löveg hármasán alapuló páncélos képességet is. A harckocsi, a gyalogsági harcjármű és az önjáró tarack ugyanis egy egységet alkot. Mindent összevetve: a hadügyek, stratégia, fegyverek nem érdeklik a határkerítés-ellenes DK alelnököt, aki az ország védelménél fontosabbnak tartja a terroristák jogait. Indíttatásával kapcsolatban, hogy miért foglalkozik egyáltalán a témával, a HVG 2004-es portréja igazíthat el, amelyben azt mondta: „Kedvenc filmem a Csillagok háborúja, rengetegszer láttam, már mindenkinek az idegeire megyek vele.”
Rónai Sándor külügy
A 33 éves színtelen, szagtalan ifjú politikus, aki Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára feltétlen követőjeként a vezérei által elmondottakat ismételgeti. A DK Európai Parlament képviselőjeként ugyan súlytalan az európai mozgástérben, ám pontosan hajtja végre a főnökei által adott megbízatásokat, így a béke előmozdítása helyett a szankciós politika híve, szorgosan dolgozik, hogy Magyarország ne juthasson hozzá az Európai Unióból járó pénzekhez. Hasonló szorgossággal tevékenykedik az Európai Parlamentben Paks 2 elgáncsolásán, ezzel Magyarország energiabiztonságát veszélyeztetve. Sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar kormány nem szállított fegyvert Ukrajnának, és ezzel a kárpátaljai magyarokat nem tette ki a szállítmányok elleni rakétatámadások veszélyének.
Bodnár Zoltán pénzügy
Tizenkilenc évvel ezelőtt robbant ki a K&H-brókerbotrány, amelyben felbukkant Gyurcsány Ferenc neve is, még sportminiszterként, de hivatkoztak egy bizonyos „Gyurcsányi”-ra is. Méghozzá Kulcsár Attila szólt az autópálya-kezelő vezérigazgatójának, hogy beszéljen Bodnárral, a Nemzeti Autópálya Rt. elnökével, „szólnia kéne a gyurcsányinak, mert szar belőle…” „Gyurcsány Ferenc miniszter úrral többször is személyesen egyeztettem egy százmillió forint összegű pénzmosásról (sic!), amelyet az Altus Rt. brókerháznál vezetett számlájáról kellett volna egy magas rangú MSZP-s képviselő offshore cégének számlájára eljuttatnom” – idézte fel a bíró a fenti mondatokat a büntetőperben. Bodnár Zoltán, akinek beszélnie kellett „Gyurcsányival”, nem más volt, mint a Nemzeti Autópálya Rt. elnöke (a Magyar Liberális Párt egykori gazdasági főideológusa), méltó kezekbe kerül tehát Dobrev árnyékkormányában a pénzügyi tárca.
Dávid Ferenc gazdaság
Tökéletesen megtestesíti a gyurcsányi gazdaságpolitikát, amely az emberek kárára a multinacionális vállalkozásokat részesítené előnyben. A politikus a tavaszi választások után is megszorításokat tartott volna indokoltnak, teljesen értelmetlennek nevezte a gyermekesek SZJA-visszatérítését, indokolatlannak mondta a 25 éven aluliak adómentességét, és a rezsicsökkentés ellen is felemelte a szavát, mert véleménye szerint az átlagos keresetű fogyasztóknak már nincs szükségük a rezsicsökkentésre. Visszatérne a segélyalapú társadalomhoz, ahol minden kedvezményt csak egy szűk réteg vehetne igénybe, így lényegében az adóelkerülésre épülő minimálbéres trükközést segítené elő. A 2010 előtti baloldali kormányok nyolc éve alatt összesen 15 áremelést szenvedtek el a magyar családok. A Gyurcsány-kabinet idején a vészesen elszabaduló energiaárakat teljes egészében a lakosságra hárították, s szociális válságot okozott, hogy súlyos összegekkel nőttek a háztartások rezsikiadásai. Hasonlóan nőttek a Gyurcsány-kormány idején az adóterhek is, a baloldali kormányok alatt negyvenszer emeltek adót, míg 2010 óta a polgári kormányzás során nyolcvanszor csökkentették. Dávid Ferenc nem támogatja a háborús válság miatt extrajövedelemhez jutó multicégek különadóját sem.
Varju László energia és rezsiügy
Komlói vájár még a KISZ-ben barátkozott össze a pécsi egyetem KISZ-titkárával, Gyurcsány Ferenccel. Azóta jóban-rosszban együtt vannak. Varju a KISZ jogutódjának hazudott Demisz Gazdasági Irodájának ügyvivőjeként gondoskodott a KISZ vagyon sorsáról. Gyurcsány kormányában a Miniszterelnökség államtitkára volt. Varju Lászlóval szemben a Fővárosi Főügyészség választás rendje elleni bűntett, valamint súlyos testi sértés és garázdaság miatt emelt vádat. A Fővárosi Törvényszéken 2020 decemberében kezdődött büntetőperben az MTV-székház védelmét ellátó biztonsági őrök tanúként egyöntetűen állították, hogy Varju 2018. december 17-én be akart törni a stúdióba. A választás rendje elleni bűntettet a vád szerint Varju még 2018-ban, egyéni jelöltként követte el. Ekkor egy kávézóban találkozott egy független jelölttel, akinek pénzt ígért, ha visszalép a javára, a férfi azonban ezt elutasította.
Gy. Németh Erzsébet szociális és nyugdíjügy
A hatvan esztendős Gy. Németh jelenleg országgyűlési képviselő, korábban a Fővárosi Közgyűlés tagja és főpolgármester helyettes volt, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja. Az ELTE-n földrajz szakos tanári diplomát szerzett 1988-ban, 1984-től az úttörőmozgalomban dolgozott, 1989-től 1994-ig a Baloldali Ifjúsági Társulás választási irodájának vezetője volt. 1994-től a Fővárosi Közgyűlés tagja, 2000-ig az MSZP frakcióvezető-helyettese, majd 2000-től 2006-ig frakcióvezetője. 2002-ben és 2006-ban a budapesti listáról jutott a Parlamentbe, ahol 2008 óta az önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke. 2019. november 5-én a Fővárosi Közgyűlés a humán területekért felelős főpolgármester-helyettessé választotta. Ő az a polituks akinek harminc év alatt egyéni választókerületben nem sikerült nyernie. A 2019-es önkormányzati választás kampányában Karácsony Gergely, a baloldal közös főpolgármester-jelöltje azt mondta róla: „Az a veszély nem fenyeget, hogy a XVII. kerületben megnyerje a választást.” Arató Gergely kormányprogram-felelős A Gyurcsány-kormány oktatási államtitkára, a DK jelenlegi parlamenti frakcióvezető-helyettese és Zuschlag János elítélt egykori szobatársa. Aratót tanúként hallgatták meg a Zuschlag-perben. Az egyik fiktív egyesület kapcsán a bíró azon kijelentésére, miszerint meglepné-e, ha azt mondaná, hogy az alakuló közgyűlés az ön lakásában volt, Arató azt válaszolta, ez lehetséges, mert náluk is rendszeresen összejött ez a baráti kör. A bíró ezt követően megmutatta Aratónak az egyesület alapítási okiratait, a cégbírósági bejegyzési kérelmet, a közgyűlési jelenléti ívet, valamint elnöki lemondó nyilatkozatát. Arató azt válaszolta, az iratokon szereplő aláírások tőle származnak. Emlékei szerint mind a tizenkét ember, aki szerepel a jelenléti íven, ott volt az alakuló ülésen. Arra a tényre, miszerint a tizenkét személy közül – a vádlottakon kívül – a meghallgatott tanúk azt mondták, nem írták alá a jelenléti ívet, és sohasem jártak Arató Gergely lakásában, az államtitkár a bírónak nem tudott magyarázatot adni. Aratót azonban kimosdatták az ügyből. Mindezt egyébként maga a Népszabadság tette közzé.
Szaniszló Sándor önkormányzat
Az 53 esztendős árnyékjelölt 2010-ben egy kupibotránnyal vívott ki kétes értékű országos hírnevet. A Hír TV leleplezte, hogy az akkor alpolgármesterként tevékenykedő Szaniszló felügyelete alá tartozó önkormányzati szállóban kupleráj működhetett. A hűségét alkalmilag váltogatja, az MSZP támogatásával választották meg 2019-ben polgármesterré, ám néhány hónappal később áttért a DK-ba, és lett Gyurcsány Ferenc követője. Demokráciafelfogását tükrözi, hogy polgármesterként megszüntette a képviselő-testületben a napirend előtti hozzászólás lehetőségét, amellyel egyébként a Parlamentben előszeretettel élnek a baloldali képviselők. Az osztogatásban Szaniszló szinte verhetetlen, amikor támogatói köre fogytán volt, akkor alpolgármesteri címet kínál a DK fasiszta tagozatát, a Jobbikot képviselő Makai Tibornak. Így megakadályozta, hogy a vizsgálóbizottság felállítását, amely az Anonymus-videók nyomán elhíresült ingatlanértékesítések ügyében szeretett volna tisztán látni. Az adatRADAR által vizsgált időszakban a Pestszentlőrinc–Pestszentimre vezetése által foglalkoztatott tíz tanácsadóból hetet szorosabb vagy lazább kötelék fűzött a baloldalhoz.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
