Eduard Heger megbízott kormányfő ma bejelentette “jobbközép”, centrista pártja létrehozását, amelynek legfontosabb szereplői önmagában elárulja, hogy mindennek nevezhetők, de centristának nem. A párt jogi vázát a Modrá koalícia adja, amely korábban SPOLU néven futott, a párt nevét a Mikuláš Dzurindával közös projekt kedvéért változtatták meg, de mivel a párt elnöke Heger lett, Dzurinda kivonult a formációból, ami most már Demokrati (Demokraták) néven fut.
A párt legsokatmondóbb nevei:
Heger az Aktuality.sk-nak adott interjújában beszélt arról, mely pártokkal folytat jelenleg is tárgyalásokat a közös indulásról. Köztük van a KDH, a Jablko (Lucia Ďuriš Nicholsonová friss projektje) és a Szövetség-Aliancia is. Legalábbis, Heger ezt állítja – az interjúban megtett megjegyzése után ebből aligha lesz betű.
Heger ugyan KDH-val folytatott tárgyalásokról beszélt, valójában élőben közvetített interjúja alatt a KDH elnöke, Milan Majerský azt közölte a Facebookon:
“Eduard Heger korábban ajánlatot kapott a KDH-tól, hogy indulhat pártunk listáján, mert úgy gondoltuk, hogy a mi konzervatív világunkhoz tartozik. Kiderült, hogy mégsem. A múltbéli tapasztalatokból kiindulva úgy gondoljuk, hogy a [politikai keverékek] nem működnek. Bebizonyította ezt már az OĽANO is, és nem látjuk okát, miért kellene összefognunk az OĽANO 2-vel”
mondta. Ez egyértelmű elutasításnak tűnik. Hozzátesszük, hogy a KDH sem valódi konzervatív párt, erőteljes hajlama van a balliberálisokkal való együttműködésnek, az ukrajnai háború kezelésében teljes mértékben a nyugati háborús narratívát közvetíti.
“Szlovák-párti pártokra van szükségünk”
Heger azt állította, hogy nincs lezárva az együttműködésről folytatott tárgyalás a Szövetség-Alianciával sem:
“Tárgyaltam velük, néhányszor találkoztunk. Jó lenne hallani, milyen elképzelésük van a folytatásról, de ez a mi elnökségünk hozzáállásától is függ. Az, hogy hogyan fog kinézni végül a megállapodás, arról nem csak én döntök, hanem az elnökségtől”
mondta. Erre az Aktuality.sk újságírója hozzátette:
“A kérdés ugye az, hogy ha demokratáknak akarják Önök magukat nevezni, a Szövetség pedig egy olyan párt, amelynek egy része Orbán-párti, ez önöknek elfogadható-e”
A kérdésre Heger sűrű bólogatások közepette azt felelte: pontosan ez a kérdés. Arra sem válaszolt érdemben, hogy a Szövetséget elfogadható partnernek tekinti-e. Azt mondta: “Először is olyan pártokra van szükségünk, amelyek szlovák-pártiak”.
A valós helyzet azonban nem egészen azt tükrözi, amit Heger állít – történetesen, hogy van miről beszélni.
A Szövetség – MKP Platformja hivatalos facebookoldalán reagált a Heger-párt megalapításának hírére:
“Mivel 2020-ban a választásokat az OĽANO nyerte, ezért sem Hegernek, sem az említett minisztereknek nincs semmilyen legitimitásuk, hogy kormánytagok legyenek. Zuzana Čaputová köztársasági elnökasszonynak azonnali hatállyal vissza kell vonnia a megbízatásukat, és ki kell neveznie egy hivatalkormányt, a demokrácia írt és íratlan szabályai ezt követelik meg!”
írta az MKP platform nevében Berényi József platformelnök.
Úgy fest, a Most-Híd platform sem szimpatizál különösebben Heger pártjával. Solymos László, a néhai Most-Híd párt egykori elnöke, aki jelenleg a Szövetség Országos Tanácsának elnöke, azt írta a facebookon Heger délutáni sajtótájékoztatója kapcsán:
“Azt gondolhatná az ember, hogy egy kormányfőnek (még akkor is, ha csak megbízott miniszterelnök) nem egy éjféli FB-bejegyzésben kellene bejelentenie, hogy faképnél hagyja Igor Matovičot és az OLaNO-t. (…) az emberek nem hülyék. Az OLaNO színeiben politizáló kormányfő és néhány miniszter hiába reménykedik abban, hogy ezzel lerázzák magukról a felelősséget mindazért, ami az elmúlt három évben az országgal elkövettek. Erkölcsileg és gazdaságilag is”
írta Solymos.
Más kérdés, hogy Rigo Konrád, a Most-Híd platform elnöke néhány hónappal ezelőtt Rastislav Káčerrel fotózkodott és a képhez többek között a következőket írta:
“Meggyőződésem, hogy a szlovákiai magyar politika (legyen az bármilyen irányzatú) megértő partnerekre nem a nemzeti, nem a konzervatív és végképp nem a populista oldalon találhat. A kisebbségek irányába ugyanis ezek a politikai irányzatok hagyományosan elutasítóak. Velünk, itthon, a nyitott gondolkodású, proeurópai, demokratikus, (horrible dictu) liberális nézetű politikusok tudnak sokkal megértőbbek lenni.”
fogalmazott tavaly november végén. Nemrég pedig Káčer legutóbbi magyarellenes kirohanása után lényegében mentegette a külügyminisztert.
Ugyanakkor épp Káčer személye az, aki bizonyos szinten kizárja a választási együttműködés lehetőségét Heger pártja és a Szövetség között: Mózes Szabolcs, a párt egyik alelnöke (Összefogás) is Káčer leváltása mellett foglalt állást.
Az alibi már megvan
Ráadásul, Heger kijelentése arról, hogy nem egyedül dönt a kérdésben, lényegében egy vészkijárat arra az egyébként valószínűtlen esetre, ha a Szövetség mégis közeledni akarna a Demokratákhoz – azt mondaná, amit az SaS mondott neki, mikor Sulík korábbi ígéretét sutba dobva nem támogatta egy új Heger-kormány felállását: az elnökség nem egyezett bele. Így a helyzet elég világos.
Persze, a választások közeledtével adódhatnak nagy meglepetések, főleg, ha Heger pártja jól szerepel a felméréseken (Dzurinda pártja csak 2 százalékos preferenciát kapott a releváns ügynökségektől). Ebben az esetben a kisebb pártokon nőni fog a nyomás, hogy éljenek a lehetőséggel. A Magyar Fórum esetében például nem lenne meglepetés, ha az atlantisták körébe kérné felvételét. Heger szerint egyelőre nincsenek egyeztetések Simon Zsolttal.
Ukrajnán múlik
Még néhány igen beszédes körülményt azonban érdemes kiemelni.
Az egyik, hogy Hegerék és a pártban lévő többi miniszter óriási kockázatot vállal. Ha a felméréseken pártjuk gyenge eredményeket hozna (erre nincs garancia, láttunk már 2016-ban és 2020-ban is liberálisokat iszonyatosan túlértékelő felméréseket), akkor az egész eddigi tevékenységük értékeléseként fog megjelenni a köztudatban – beleértve az ukrajnai háborút, az energiaválság kezelését és az egész cirkuszt, ami az elmúlt hónapokban lezajlott.
A másik, hogy mivel a nyugati külpolitikai irányultság fenntartása a legfontosabb üzenetük, lényegében sorsukat hozzákötötték Ukrajna sorsához. Vagyis, csak akkor tudják kijelenteni, hogy igazuk volt, akkor van pozitív “árukapcsolásuk”, ha Ukrajna győz – amire idén még az optimista amerikai tisztviselők szerint sincs esély.
Harmadszor, nagyon hasonló forgatókönyv zajlott, mint 2018-ban. Akkor Andrej Kiska államfő kérte meg a Za Slušné Slovensko mozgalmat arra, hogy hagyjanak fel a tüntetésekkel. Az ok prózai volt: a balliberális pártok még nem alakultak meg, Kiska is be akart lépni a nagypolitikába, és ha a tömeg kikényszerítette volna a Fico-kormány bukását és az előrehozott választásokat, nem tudtak volna felkészülni a választásokra.
Most ugyan lesznek előrehozott választások, de az SaS és az OĽANO módszeresen akadályozta a júniusi dátumot. Ezzel kvázi időt adtak Hegernek az új párt létrehozására.
Negyedszer, Hegernek egészen elképesztő mennyiségű sérülékeny pontja van, ahol könnyen támadható. Jelenleg megbízott kormányfő, aki vezeti a pénzügyminisztériumot, az egészségügyi minisztériumot is – ami önmagában is a bírálatok célpontjává teszi, ráadásul pártelnökként felelős lesz Káčer minden obszcén kijelentéséért, vagy Hirman nem túl népszerű gazdasági döntéséért.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
