Az Ülő Bika hajából származó DNS új módszerrel végzett vizsgálatával sikerült megerősíteni, hogy a híres 19. századi indián törzsfőnök dédunokája egy dél-dakotai férfi.
A kutatók Ülő Bikának az egykor a Smithsonian Intézetben őrzött hajszálaiból nyerték ki a DNS-t, amelynek elemzésével bizonyítani lehetett a családi kapcsolatot a Dél-Dakota államban élő 73 éves Ernie LaPointe és az 1890-ben elhunyt törzsfőnök között.
LaPointe, akinek három nővére is van, elmondta, hogy korábban sokan megkérdőjelezték származását. A tudományos vizsgálat jelentőségét aláhúzza, hogy első alkalommal sikerült felhasználni egy régen elhunyt történelmi személy DNS-ét egy ma is élő személlyel való családi kapcsolatának bizonyítására.
Az új vizsgálati módszert az Eske Willerslev vezetésével dolgozó kutatócsoport fejlesztette ki. Willerslev a Cambridge-i Egyetem Lundbeck Alapítvány GeoGenetikai Központjának igazgatója.
A kutatók 14 évig dolgoztak azon, hogy használható DNS-t tudjanak kinyerni az erősen megrongálódott hajból, amelyet a Smithsonian – ahol szobahőmérsékleten tárolták – 2007-ben adott vissza LaPointe-nak és nővéreinek. Willerslev felidézte, hogy egy magazinban olvasott róla, hogy LaPointe-ék visszakapták Ülő Bika hajtincsét, és ezért megkereste a férfit.
A tudóst LaPointe kérte fel rá, hogy DNS-vizsgálattal igazolja a családi kapcsolatot. A Science Advances című szaklapban közzétett tanulmányból kiderül, hogy a hajszálakban nagyon kevés használható DNS volt, és ezért sok idő kellett egy olyan módszer kifejlesztéséhez, ami korlátozott mennyiségű ősi DNS-t is összehasonlíthatóvá tesz egy ma élő ember DNS-ével.
Az új technika a hajból kivont genetikai töredékekben az úgynevezett autoszomális DNS vizsgálatára koncentrál. Eddig is léteztek módszerek a genetikai kapcsolat megállapítására, de azokhoz jelentős mennyiségű DNS-mintára volt szükség, vagy csak az unokákig voltak képesek kimutatni a rokonságot.
„A mi új módszerünkkel régebbi családi kapcsolatokat is meg lehet állapítani kis DNS-mennyiségek felhasználásával” – hangsúlyozta a tudós.
Ülő Bika, lakota nevén Tatanka Ijotake a sziú indián törzseket egyesítette a földjeiket elfoglaló telepesek elleni küzdelemben. 1876. június 25-én a Little Bighorn-i csatában az általa vezetett indiánok legyőzték George Armstrong Custer 7. lovasezredét. Ülő Bikának két hivatalos nyughelye is van, az egyik az észak-dakotai Fort Yatesben, a másik pedig Mobridge-ben, Dél-Dakotában.
LaPointe szerint valószínűleg nem a Fort Yates-i sírban, hanem Mobridge-ben vannak dédnagyapja maradványai. Mint mondta, DNS-vizsgálattal azonosítani lehetne a maradványokat is.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
