Szóra bírt magány – Baán Izsák OSB a monasztikus hagyományról „a mai kor embere számára”

Szóra bírt magány – Baán Izsák OSB a monasztikus hagyományról „a mai kor embere számára”

A Vigilia áprilisi számában jelent meg Görföl Tibor írása Baán Izsák bencés szerzetes, a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor perjelének Szóra bírt magány című könyvéről. E recenzióból tett közzé egy részletet Facebook-bejegyzésében a folyóirat szerkesztősége.

Nem magától értetődő, hogy egy javarészt az ókori kereszténység irodalmával foglalkozó műveiről ismert bencés szerzetes könyvének első oldalain korunk kultúrájának olyan jelenségei lépnek az olvasó elé, mint a stand-up comedy, az okostelefon, a könnyűzene, a mesterséges intelligencia, egy futballcsapat indulója, a covidjárvány, ráadásul olyan alkotók társaságában, mint François Villon, C. S. Lewis és József Attila.

A kötet bevezetése azt a látszatot keltheti, hogy a monasztikus hagyományt Baán Izsák egészen közel kívánja vinni a populáris kultúra elemeihez, ily módon érthetővé téve mai olvasói számára. A látszat azonban – szerencsére – csal: a Szóra bírt magány magát a szerzetesi hagyományt, a szerzetesi életvitelt, a szerzetesi életforma küzdelmeit és tanulságait mutatja be, s a legkevésbé sem próbál könnyedséggel rokonszenvet ébreszteni tárgya iránt. Ugyanakkor a bevezetés annyiban mégis méltán kelt élénk érdeklődést a nem szerzetes olvasóban, hogy a könyv szerzője fontosnak tartja saját kora ismeretét, a kora társadalmában élő emberek ügyes-bajos dolgait, pszichés nehézségeit, életmódbeli terheit és kísértéseit, s arra törekszik, hogy a kortárs horizontot szem előtt tartva fejtse ki mondanivalóját. Ezt sokféleképpen megtehetné, és úgy tűnik, mára önálló, egyedi megközelítésmódot alakított ki ehhez. […]

Bevallása szerint Baán Izsák „fogódzókat” akar nyújtani a monasztikus hagyomány alapján „a mai kor embere számára” (11.), és ezt úgy teszi, hogy mindenekelőtt bemutatja és elemzi a monasztikus lelkiség, a monasztikus teológia hagyományát. Az olvasó pedig csak hálás lehet azért, hogy nem bizonygatja a korai szerzetesi kultúra mai jelentőségét, hanem abból, ahogyan bemutatja, mindenki számára egyértelművé válhat, hogy valóban van jelentősége.

Hírdetés

És hogy miként jár el? Főként úgy, hogy a középpontba helyezett kérdéskörhöz, a magány problematikájához kapcsolódva alapvető jelentőségű, bár nem általánosan ismert szövegeket mutat be, amelyeket a szerzetesség irodalmának és saját tapasztalatainak fényében elemez. Egyrészt ugyanis Baán Izsák tudós szerzetes, akinek az ókori szövegekről és a szakirodalomról egyaránt beható ismeretei vannak, bár korábbi írásaihoz képest ezúttal háttérbe szorítja átfogó felkészültségét, s az olvasó csak a nagy témák magabiztos kezeléséből sejtheti, micsoda beható tanulmányok vetették meg a határozott vonalvezetésű könyv érett gondolatmenetének alapjait. Másrészt a szerzetesi irodalom tudós ismerője egy közösség vezetője és lelki kísérő is egyben, aki nem is riad vissza attól, hogy gyóntatói és kísérési tapasztalataiból merítsen. […]

Baán Izsák előző könyve a Csendhez szokott szív címet viseli, s a Szóra bírt magánynak szintén József Attila az ihletője. A költői ihlet azonban javarészt megmarad a címválasztás szintjén, s a könyv gördülékeny, de feszes, szabatos és találékony értekező prózát kínál, kivéve talán a húsvét és a karácsony csendjének szentelt záró szakaszokat, amelyek hangvétele ünnepélyesebb a korábbiakéinál. A könyv összességében nem ürügyként használja fel a korai keresztény hagyományt már eleve megformált gondolatok kifejtéséhez, hanem valóban a szövegek türelmes és figyelmes olvasása révén jut el olyan megfontolásokhoz, amelyek minden korban (ha nem is a kortól függetlenül) érvényes üzenetet hordoznak.

Magyarországon viszonylag ritka, hogy ókori szövegek a tudományos kutatás szabályain túl általános érvényű, a hívő közösségnek szánt útmutatások forrásává is tudnak válni. A Lectio divina című sorozat, amelynek a Szóra bírt magány már a harmincadik kötete, arról tanúskodik, hogy az ókori kereszténység (akárcsak a Szentírás és a középkori szellemiség) valóban efféle forrássá válhat, és minden jel szerint hatást is tud kifejteni.

Forrás és fotó: Vigilia Szerkesztőség Facebook-oldala

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »