Egy másik fontos tényező, ami nélkül sokkal durvább helyzet is kialakulhatott volna, az alpesi havazás.
Az árvizek rendkívüli szárazság után következtek be, és ha a kiszikkadt föld és az Alpokban leesett nagy mennyiségű hó nem lett volna, akkor a Dunán minden bizonnyal rosszabb lenne a helyzet mint 2013-ban – írja az ujszo.com.
Mint írják, 2002-ben Pozsonyban 991 cm-en, 2013-ban pedig 1032 cm-en tetőzött a Duna, ehhez képest az idei tetőzés 970-975 cm-en történik a szlovák fővárosban. Úgy tűnhet, hogy a mostani árhullám csak a harmadik lehet a rangsorban, ám a helyzet nem ilyen egyszerű, ugyanis az áradást hosszú aszály előzte meg, és a száraz talaj kezdetben sok vizet tudott magába szívni.
2013-ban a Duna 400 centiméteres magasságról emelkedett 1032 centiméterre, idén viszont csak 340 centis szintről indult az árhullám.
Figyelembe véve a 60 centiméteres különbséget, akkor a mostani megfelel a rekordnak számító 2013-as árhullámnak.
A másik fontos tényező az alpesi havazás volt – írja a lap. Az Alpok lehűlt, 700 méteres magasság felett a csapadék hó formájában jelentkezett, melynek vastagsága elérte a 100-150 centimétert. Ez vízegyenértékre átszámítva 100-150 litert jelent négyzetméterenként.
A hegység így a csapadék nagy részét visszatartotta, és a víz csak most éri el a Duna medencéjét. Viszont pont az olvadás miatt kissé elnyúlik az árhullám, ugyanis tartósabb az utánpótlás.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
