„Látta ezt az Úr, és rossznak ítélte, hogy nincs törvényes rend. Amikor látta, hogy nincs ott senki, és elámult, hogy nincs, aki közbelépjen, saját karja segítette őt, saját igazsága támogatta.” (Ézs 59,15–16)
Annyi a jogtalanság és igazságtalanság manapság! Például nézzük azt az esetet, amikor okos, jól felkészült gyermekemet nem vették fel a középiskolába, de a másik, aki sokkal gyengébb tanuló volt, a sikerrel felvételizők sorába került, csak azért, mert az édesapja protekcióval elintézte. Hát lehet-e boldogan gyönyörködni, maradéktalanul hálásnak lenni ilyen esetben?! Igen, mindennek ellenére gyönyörködj hálaadással a jó és okos gyermekedben, légy hálás, hogy még élsz, és láthatod őt felnőni, irányíthatod az életét. Kérdezd meg, ha eddig elfelejtetted volna: „Uram, hogyan tovább? Mi a Te terved a gyermekem életével, hol akarod Te látni őt? Mit terveztél, Istenem, felőle?”
Ha békességet és igazságot akarsz, állj meg az Úr előtt, légy csendben és várj. Olyan kevés ember meri az Úrra hagyni az igazságszolgáltatást, mintha nem tudnánk, hogy Isten mindent lát, mindent hall, és tudja, mi történik személy szerint mindannyiunkkal.
Hány házasság romlik meg csak azért, mert a házastársak harcolnak egymással a vélt vagy képzelt jogaikért: „Jogom van a pénzemmel azt csinálni, amit akarok, mert én kerestem, én dolgoztam érte.” „Az nem igazság, hogy nekem mindig csak a háztartással és a gyermekkel kell bajlódnom egész nap; nekem is jogom van a szórakozásra, a szabad életre!”
De milyen szórakozás, milyen szabad élet az, amiért érdemes egy házasságot veszélybe sodorni? Olyan kevés az a házaspár, aki hajlandó házasságát teljesen az Úrra bízni! Pedig így, a saját maguk által elképzelt utat járva, sebeket adnak és kapnak az értelmetlen harcban, és elveszítik a békességüket is. Egyetlen nyertes a Sátán. Vigyorogva veszi tudomásul: na, ezt is sikerült tönkre tenni!
„Csillapodjál le az Úrban, és várjad Őt, ne bosszankodjál arra, akinek útja szerencsés, se arra, aki álnok tanácsokat követ. Szűnj meg a haragtól, ne bosszankodj, csak rosszra vinne!” Persze nagyon nehéz lecsillapodni. Sokan nyugtatókat szednek hosszú ideig, vagy egy életen át, hogy lecsillapítsák zaklatott életüket. Vannak, akik a borral, pálinkával akarják csillapítani magukat. Sikerül is soknak egészen a koporsóig csillapodni. Vannak, akik a pereskedésekkel, a drága ügyvédekkel csillapítják bosszúvágyukat: „Nem baj, akármennyibe kerül, csak nekem legyen igazam”.
Isten gyermekeinek van ingyen ügyvédjük, az igaz Jézus Krisztus. A megváltott ember le tud csillapodni még a veszteség idején is Isten tenyerén. Mert mi tudjuk, hogy Isten szerető Atya, és igazságos, és egyszer mindent ítélet alá fog helyezni, az én tetteimet, indulataimat éppen úgy, mint az ellenségemét. A mi Tanítónk és Mesterünk példát adott a szeretetével, a türelmével és a szelídségével. A szelídség nem gyengeség, ellenkezőleg: a szelídség erő és hatalom. Aki szelíd, az nem azért szelíd, mert tehetetlen vagy mafla. A szelíd ember mindig tudatos, nem az indulata és nem a hangulata az irányadó. Milyen kár, hogy olyan kevés szelíd ember van! Ma azt tartják, hogy aki erőszakos, követelőző, azonnal visszavág, szívtelen, kíméletlen, sőt irgalmatlan, azé a jövő, mert a mai körülmények közt ez kell a megélhetéshez. Hivatkoznak a rohanó életre, a megélhetésért folyó harcra, a modern életkörülményekre és követelményekre. De ez nem így van, ezt is a Sátán akarja velünk elhitetni. Természetesen az jó, ha valaki határozott egyéniség, és tudja, mit akar, de a szelídség elengedhetetlen vonása emberi lényünknek. Ezt a krisztusi vonást akarja a Sátán eltüntetni, leradírozni rólunk.
Várlak, Uram, Te vagy az én védelmem és segítségem. Köszönöm, hogy Te vagy az én támaszom, körül ölelted életemet és nem engedted, hogy a Sátán megsemmisítsen. Tanácsolj és igazgass, Uram, mert követni vágylak! Ámen.
(Morzsák 2. Második kiadás, 2012)
Dr. Tapolyainé Bartha Gizella
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
