A Szent István Tudományos Akadémia április 8-án székfoglaló ülést tartott Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál pápáról elnevezett dísztermében, a Szent István Társulat „Társulati Esték” sorozatának keretében. A közgyűlésen tartotta meg akadémiai székfoglaló előadását Csiba László Széchenyi-díjas orvos, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára.
Az alábbiakban Csiba László, az akadémia rendes tagja Az orvos–beteg kapcsolat dilemmái: kudarcok és örömök című székfoglaló előadásának összefoglalóját adjuk közre.
Az előadás visszanézhető az akadémia YouTube-csatornáján.
Világszerte a szélütés okoz leggyakrabban rokkantságot. Magyarországon évi 30–35 ezer új szélütéssel számolhatunk, a prevalencia körülbelül 140–160 ezer. A rizikótényezők között első helyen a magas vérnyomás áll, majd a szív- és cukorbetegség, a dohányzás, a kóros koleszterin, a mértéktelen alkoholfogyasztás, véralvadási zavarok, valamint örökletes tényezők következnek. Csiba László és munkacsoportja a rizikótényezők hatásaival, az akut stroke prognosztikai tényezőivel foglalkozott, és tanulmányozta a klinikopatológiai vizsgálatok eredményeit is.
A nyaki ütőér vizsgálata mellett a felkari ütőér rugalmasságát is elemezték ultrahanggal és arteriográffal, egy új, magyar orvosdiagnosztikai eszközzel. Mindezt kiegészítették vérvizsgálatokkal, koponya-CT-vel és olyan pszichológiai tesztekkel, melyekkel a figyelemműködést, a rövid és hosszú távú memóriát, a koncentrációképességet lehet vizsgálni.
A nyaki ütőér ultrahangvizsgálatával megállapították, hogy a csupán néhány éve tartó dohányzás is jelentősen vastagítja a nyaki ütőér belhártyáját, de a dohányzás elhagyása után a folyamat megáll.
Megfigyelték, hogy a nyaki ütőér belhártyája annál vastagabb, minél több rizikófaktor halmozódik (például magas vérnyomás + kóros koleszterin). Nemcsak az érfal vastagodását tapasztalták, hanem a kognitív tesztek károsodását is észlelték olyan személyek esetében, akik még panaszmentesek voltak.
Ezt követően azt tanulmányozták, mi történik, ha vérnyomáscsökkentő kezelést indítanak. Egy év vérnyomáscsökkentő kezelés hatására már jelentősen javul a nyaki ütőér vastagsága (csökken), és a kognitív tesztek is szignifikánsan javultak. A javulás időfüggő. Három hónap vérnyomáscsökkentő kezelésre még nem javult sem a nyaki ütőér (carotis) állapota, sem a felkari artéria rugalmassága, de kognitív tesztekben már kimutatták a javulást. Azt is megállapították, hogy egyes vérnyomáscsökkentő szerek (lisinopril versus enalapril) eltérő hatékonysággal befolyásolják a kognitív teljesítményt.
A vizsgálatsorozat tanulságai: a nem kezelt vérnyomás ereket és kogníciót károsító hatása kimutatható ultrahanggal és tesztekkel. A vérnyomáscsökkentő kezelésnek hosszan tartónak kell lennie. A vérnyomáscsökkentő hatás mellett arra is figyelni kell, hogy az adott gyógyszer hogyan hat a mentális teljesítményre.
Egy másik vizsgálati csoportban az alkohol hatását elemezték az agyi véráramlásra, és igazolták, hogy a 0,8 ezrelék körüli alkoholfogyasztás már jelentősen befolyásolja az agyi véráramlást. (Vannak olyan országok, ahol ezzel a vérkoncentrációval még szabad vezetni!)
Akut szélütésben a véralvadásban szerepet játszó paraméterek és a várható kimenetel (javulás vagy halálozás) között találtak szignifikáns összefüggést.
Vizsgálataik harmadik csoportjában klinikopatológiai vizsgálatokat végeztek, összehasonlítva a klinikai és a halál utáni diagnózisok eredményeit. Megállapították, hogy a boncolásnak a 21. században is fontos szerepe van (lenne) a klinikai diagnózis helyességének, illetve pontatlanságának megállapításában. A terápiás beavatkozások elkerülhetetlen szövődményeinek pontos arányát csak a boncolás állapíthatja meg.
Csiba László székfoglaló előadása végén saját kezdeményezésű kisfilmet mutatott be, amely az egészségügyi dolgozók áldozatos munkáját, mindennapjait tárja elénk.
Fotó: Lambert Attila
Forrás: Szent István Tudományos Akadémia
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »