Feszült figyelemmel követi a világ az Afganisztánban hatalomra került tálib vezetőknek a média és a nők helyzetére vonatkozó megnyilvánulásait, mert e két területre kulcsfontosságú mutatóként tekintenek, amelyek jól jelzik, milyen kormányzásra készülnek a tálibok – írja az AP hírügynökség, hozzátéve, hogy egyes afganisztáni médiumok még kivárnak, mások inkább igyekeznek elébe menni az esetleges megtorlásnak, és próbálják máris a tálibok igényeire szabni tartalmaikat.
Az új vezetés nemrég utasításba adta, hogy a sajtó működése a jövőben nem sértheti az iszlám törvényeket és a nemzeti érdekeket. A rendelkezés megfogalmazása ugyan homályban hagyja a konkrét részleteket, a legnépszerűbb magán tévécsatorna már a biztonság kedvéért önként „szelídebb” programokat kezdett sugározni a merészebb modern szappanoperák és zenés show-k korábbi műsorsávjában – mutatott rá az amerikai hírügynökség, amely szerint egyes független hírcsatornák ugyanakkor még tesztelik a tálibok uralma alatt formálódó sajtószabadság korlátait, és továbbra is képernyőn tartják például a női bemondókat.
Két nappal Kabul elfoglalása után egy tálib tisztségviselő váratlanul besétált a Tolo News televízió stúdiójába, ahol interjút adott egy fiatal női riporternek. Az újságírónő később az AP-nek elmesélte, először ideges lett, amikor meglátta a tálib vezetőt a stúdióban, de aztán némileg megnyugtatta, ahogyan a férfi viselkedett és válaszolt a kérdéseire.
Úgy gondoltam, ez jó alkalom arra, hogy megmutassuk az egész világnak, az afgán nők nem akarnak visszafelé menni, előre akarnak haladni”
– mondta a 22 éves Behista Argand, aki viszont az interjút követően – több száz kollégájához hasonlóan – úgy döntött, inkább elhagyja hazáját, és nem várja meg, pontosan miben áll a táliboknak a nagyobb nyitottságra tett ígérete; jelenleg Katarban van, egy afgán menekülteknek kialakított központban – tudósított a hírügynökség, amely szerint a riporternő által készített interjú mégis jelentős elmozdulás volt a tálibok előző kormányzásához képest, amelynek idején a nőknek tetőtől talpig el kellett takarniuk magukat, és nyilvánosan halálra kövezték őket, ha házasságtörésen vagy jogsértéseken kapták őket.
Bár az Egyesült Államok és szövetségesei nem tudtak demokráciát teremteni Afganisztánban, a sajtó működését sikerült felvirágoztatni – mutatott rá Steven Butler, a Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) nevű szervezet ázsiai részlegének vezetője. Az amerikai kormány hatalmas összegeket fordított a média kiépítésére, amelyre a demokratikus berendezkedés egyik alapjaként tekintettek. A Tolo is amerikai pénzből vetette meg a lábát 2003-ban, kezdetben rádióként, majd gyorsan televízióvá bővülve – idézte fel az AP, hozzáfűzve, hogy pastu és dari nyelven sugárzó műsorszolgáltatónak jelenleg ötszáz munkatársa van, és a legnézettebb csatorna Afganisztánban.
A hatalomátvétel óta elvétve érkeztek hírek arról, hogy a tálibok megvertek vagy megfenyegettek újságírókat. A Deutsche Welle német műsorszolgáltató arról számolt be, hogy tálib fegyveresek megölték egy újságírójának az egyik rokonát, egy másikat pedig súlyosan megsebesítették.
Mindeközben azonban a tálib mozgalom beenged újságírókat Pakisztánból Afganisztánba, és engedélyezi a médiumoknak, hogy folytassák munkájukat Kabulban. Az iszlám törvények és a nemzeti érdekek tiszteletben tartásának előírása ugyanakkor homályos és némileg nyugtalanító irányelv, amely az öncenzúra alkalmazását is előre vetíti – írja az AP.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
