A héten közölték az ukránok, hogy kivonják az amerikai Abrams A1-es harckocsikat (köznapi nevükön, tankokat) a frontról. Az ok prózai, a drága, többmillió dolláros vasakat sorra szedték le az olcsó orosz drónok. Természetesen a háttérben nem csak taktikai, hanem marketing megfontolások is vannak: míg a német tankok pusztulásáról a sajtó előszeretettel számolt be, a brit és amerikai tisztviselők arra kérték az ukránokat, hogy lehetőleg kíméljék a tőlük kapott Challenger és Abrams tankokat. Bár ezek sem úszták meg az orosz drónok pusztításait, a sajtó annyira nem hangsúlyozta ki a veszteségeiket, mint a német tankoknál.
Az amerikaiak még tavaly 31 Abrams A1 típusú harckocsit adtak át Ukrajnának. Vagyis, ukrán mércével egy zászlóaljnyit. Beszédes, hogy ezek a tankok csak bőven az ukrán ellentámadás után érkeztek meg Ukrajnába.
Csakhogy a tankok használata időközben kevésbé hatékonnyá vált a fronton az orosz megfigyelőrendszerek és drónok térnyerése miatt, amelyek drámai módon megváltoztatták a hadműveleti körülményeket. És kiderült, hogy az Abramsok sebezhetőbbek, mint eddig hitték.
A harmincegy amerikai tankból legalább 5 igazoltan megsemmisült, köszönhetően a rajokban indított támadódrónoknak. A drónok a torony és a test közötti, hátsó részen lévő gyenge pontot támadták.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy ez még mindig nem akkora gyenge pont, mint amit az orosz tankoknál lehetett tapasztalni. Az ukránok az amerikai Javelin páncéltörökkel azért tudták hatékonyan pusztítani az ellenséges harckocsikat, mert a Javelin rakéta becsapódás előtt enyhén felívelt, és a tank tornyát találta el. Mivel az orosz tankokban a lőszert a toronyban tárolták, ezért a találat berobbantotta a muníciót, ami a teljes személyzet pusztulásával járt. A háború első évében ezért láthattunk a közösségi hálókon rengeteg olyan kilőtt tankot, amelynek a tornya leszakadt a testről.
Az amerikai tankoknál a kisebb gyengepontot az oroszok megfigyelési képességeik fejlesztésével és a drónok mennyiségével ellensúlyozták. Az intellinewsnak név nélkül nyilatkozó egyik magasbeosztású nyugati tisztviselő szerint az oroszok jól előre kiszúrták drónjaiknak hála, ha a frontvonal közelében megjelent egy Abmras.
Az ukrán harctér jórészt természetes akadályoktól mentes, hatalmas nyílt területek vannak, gyakorlatilag természetesen fedezék és rejtekhely nélkül.
Az Abrams tankok esete csak egy szelete a teljes képnek. Az oroszok átálltak hadiipari termelésre, jelenleg több lőszert gyártanak, mint amire a fronton szükségük van, így nem csak a csapataikat képesek ellátni, de a készleteiket is feltöltik. Felfuttatták a dróngyártást is.
A nyugati sajtóban megjelent információk szerint Oroszország tavaly 1500 új harckocsit vont be a háborúba. Ha ennek csak a fele igaz, már akkor is kétszer több tankról van szó, mint amivel az ukránok 2023 év végén rendelkeztek (350), ráadásul az ukrán tankok zöme szovjet időkből származik, vagy felújított T-72-es.
Az Abrams tankok kudarca anyagilag is súlyos kudarcot jelentenek. Az exportra szánt (gyengébb páncélzattal rendelkező) verzió ára 10 millió dollár körül mozog, miközben a megsemmisítésükre használt drónok ára darabonként 500 dollár. Még ha 20 drónt küldenek is rá egy ilyen tankra, az költségkülönbség így is ezerszeres az oroszok javára.
Tekintettel arra, hogy a most elfogadott amerikai támogatási csomagnak csak nagyjából 14 milliárd, maximum 20 milliárd dolláros részéből vásárolhatnak fegyvereket az ukránok, a fenti költségszámítás egyre fontosabbá válik.
Főleg, hogy nem csak a tankoknál, de a légvédelem esetében is hasonló problémák vannak. A 20-30 ezer dolláros drónokat és a néhány százezer dolláros rakétákat az ukránok 3-5 millió dolláros Patriot rakétákkal igyekeznek megsemmisíteni. Hosszútávon ez ugyanúgy nem tartható fenn.
A fentiekből több szakértő azt a következtetést vonja le, hogy az a nyugati mantra, miszerint az USA vagy bárki nyugaton képes lehet háborút megfordító „csodafegyvert” szállítani Ukrajnának, végérvényesen megdőlt.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
