Mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a környezeti ártalmakat. A tömegközlekedés, a húsfogyasztás mérséklése, a szükségtelen műanyagok kerülése és általában a tudatos vásárlás rengeteget segít a bolygónak, miközben nem kíván óriási áldozatokat tőlünk. Kevesebb szó esik ugyanakkor a dohányzás környezeti ártalmairól. A legjobb az egészségünknek és a környezetnek is az, ha nem dohányzunk, ha azonban valamiért mégsem szokunk le, néhány lépésben így is csökkenthetjük a környezet terhelését.
Napjainkra világossá vált, hogy a környezetvédelem nem csupán egy szűk társadalmi kör témája, hanem mindannyiunk alapvető érdeke. A környezeti ártalomcsökkentés kérdése egyre inkább beivódik a mindennapjainkba és számos területen találkozhatunk olyan megoldásokkal, amelyekkel magunk is tehetünk az ügy érdekében. A változás ugyanis önmagában nem várható kizárólag a nagy szereplőktől, nekünk is változtatnunk kell a mindennapjaink során, ha csökkenteni akarjuk a környezeti ártalmakat. Jó hír, hogy ma már számos területen jó alternatívák állnak rendelkezésre a leginkább környezetterhelő gyakorlatok kiváltására. Ezek között ízlésünk, szokásaink és elszántságunk szerint válogathatunk.
Az a bizonyos karbonlábnyom
Általában a környezeti ártalomcsökkentést célzó lépések legfőbb célja a karbonlábnyom csökkentése – vagyis annak mérséklése, hogy az általunk igénybe vett szolgáltatáshoz, vagy fogyasztott termékhez kapcsolódó széndioxid-kibocsátás révén próbáljuk fékezni a klímaváltozást.
Az egyéni döntések ebben világszinten óriási változásokat eredményezhetnének.
Az egyik kulcsfontosságú kérdés ezen a téren a közlekedés. Ha lehetőség szerint, amikor csak lehet, tömegközlekedést választunk az autózás helyett, próbáljuk a repülőutakat legalább ritkábbá tenni és kisebb távolságra még külföldre is inkább vonattal vagy busszal utazunk, rengeteg szén-dioxid kibocsátását takaríthatunk meg.
Közismert, hogy a hús előállítása is rengeteg energiába és ilyen módon szén-dioxid kibocsátásába kerül, ezért a vegetáriánus vagy vegán étrendre való áttéréssel nagyon sokat tehetünk a bolygóért. Mivel a kérdés megosztó, jó kompromisszumnak tűnik, ha legalább bizonyos napokon nem eszünk húst, a nyugati országokban például terjed a húsmentes hétfő szokása.
Egy sor olyan lépés van, amellyel kímélhetjük a környezetünket.
A helyi termékek előnyben részesítése, a szükségtelen műanyagok kerülése, a szelektív hulladékgyűjtés komolyan vétele mind-mind olyan apróságok, amelyek nagyon könnyen a szokásunkká válhatnak, és amellyel máris sokat tettünk a bolygóért.
Dohányzás és környezet
A dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentésről általában az egészségügyi ártalmak jutnak eszünkbe, ami természetes, hiszen ez a legfontosabb. A dohányzás ugyanis vitathatatlanul káros az egészségre.
A dohányzásnak azonban nemcsak egészségügyi, hanem környezeti ártalmai is vannak, hiszen égés során a füstben rengeteg káros anyag keletkezik, ami nem csak ránk, de a környezetünkre is hatással van.
Éppen ezért a tudatos dohányzók – amennyiben nem szoknak le – néhány szabály betartásával szintén sokat tehetnek azért, hogy függőségük lehetőleg ne terhelje feleslegesen a környezetet.
Égés során a füstben rengeteg káros anyag keletkezik. Ezek a káros részecskék minden fajta égés során a levegőbe, illetve a szervezetünkbe jutnak: akkor is, ha elmegy egy busz előttünk, amikor befűtjük a kandallót, vagy amikor a kertben grillezünk, és lényegesen nagyobb mennyiségben, amikor rágyújtunk egy cigarettára. A dohányzók tehát nemcsak magukat és a környezetüket károsítják, de hozzájárulnak a légszennyezéshez is.
Márpedig ez elég komoly probléma, hiszen a légszennyezés korunk egyik legkomolyabb egészségügyi rizikótényezője, ami rengeteg embert érint.
Az égés következményeként a füstben rengeteg káros anyag képződik, amelyek közül több tucatnyi rákkeltő is, ezek azok, amelyek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásának is elsődleges okozói. A cigarettafüst azonban ezen felül környezetkárosító is, és maga is hozzájárul a klímaváltozáshoz, a dohányzásból származó füst is része ennek a problémakörnek.
Az ártalomcsökkentés lehetőségei
A legjobb döntés persze mind az egészség, mind pedig a környezet szempontjából az, ha el sem kezdjük a dohányzást, vagy ha már rászoktunk, akkor addig próbálkozunk a leszokással, amíg fel nem hagyunk ezzel a szenvedéllyel végleg.
Bár a leszokásnál kétségtelenül nincs jobb döntés, ezért aki elhatározta, hogy abbahagyja a dohányzást, azt minden lehetséges módon támogatni kell. Azok számára is van előrelépés, akik valamiért nem hagyják abba a dohányzást, hiszen ők is csökkenthetik a saját magukat és a környezetüket érő ártalmakat.
A légszennyezettségen túl a dohányzás hozzájárul a talaj és a vizek szennyezéséhez is.
Fontos lenne, hogy ha már dohányzunk, akkor ne dobjuk el a csikket.
Aki dohányzik úgy is tehet a környezetéért minden nap azzal az egyszerű gesztussal, hogy nem dobja el a csikket, hanem szemetesbe vagy csikkgyűjtőbe helyezi. A legkörnyezetkímélőbb választás természetesen az, ha valaki egyáltalán nem dohányzik – így nincs csikk, és nincs füst.
Csökkentheti a dohányzás környezetkárosító hatásait az is, ha olyan füst nélküli technológiát választunk, amelyek révén nem kerül égéstermék nemcsak a levegőbe, de a talajba és a vizekbe sem. Ezeknél a termékeknél egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyártók arra, hogy már a tervezés és a gyártás során figyelembe vegyék a környezeti szempontokat, így a termékek biológiai lebomlásának, komposztálásának, valamint az az elektronikus eszközök újrahasznosításának lehetőségét is. A tudomány mai állása szerint a füstmentes technológiák a hagyományos cigarettánál akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járnak, ugyanakkor ezek sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak többek között nikotint, ami erős függőséget okozó anyag és egyéb káros hatásai mellett megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát is, illetve nem ismert a károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás csökkenésének aránya közötti összefüggés sem.
Ki-ki a maga lehetőségei szintjén tehát nagyon sokat tehet azért, hogy kímélje a környezetet, vagy legalább feleslegesen ne terhelje azt.
Továbbra is fontos hangsúlyozni, hogy az ártalomcsökkentés úgy valósítható meg maximálisan, ha el sem kezdjük a dohányzást, vagy ha már dohányzunk, akkor mihamarabb leszokunk róla. A leszokással bizonyíthatóan és nagymértékben csökken a dohányzáshoz köthető megbetegedések kialakulásának kockázata, ráadásul, ha nem dohányzunk, akkor a környezeti terhelés is lényegesen mérséklődik, így a legfontosabb természeti erőforrásainkra, a levegőre, a talajra, és a vízre is figyelemmel lehetünk. Az ártalomcsökkentés pedig mindannyiunk közös érdeke akár dohányzunk, akár nem.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
