Sergej Kozlík volt pénzügyminiszter és 2004-2014 között EP-képviselő Szlovákia EU-csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából összegezte ezzel kapcsolatos gondolatait.
Véleménye szerint a szlovák minisztériumok és intézmények többnyiret nem képesek befolyásolni az új EU-s döntéshozatali folyamatokat, és többé-kevésbé statisztaként működnek. Ez más kisebb uniós országokra is igaz. A kis országok számára ezért különösen fontosak a blokkolási jogok és a vétó lehetősége az EU-ban.
Szlovákia EU-csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából visszaemlékezett arra az Európai Parlamentre is, amelynek tagja volt.
Az első érzéseim az EP-vel kapcsolatban már egy évvel Szlovákia EU-csatlakozása előtt voltak, a szlovák parlament által kiküldött megfigyelőként. Hatalmas terek, végtelen tömeg, immár több mint 750 EP- képviselő. Az alapítás évében, 1958-ban még 142-en voltak. Az Európai Tanács és az Európai Bizottság struktúrája is hasonlóan kolosszális, nem is beszélve a többi kiegészítő intézményről, amelyek az uniós szervek egész rendszerébe tartoznak. Elkerülhetetlenül felvetődik a kérdés, hogy vajon mindez hatékony-e, és hol ér véget. És az is kérdés, hogy hol vannak az agyak, és hogyan működnek”
– mondta.
Továbbra is figyelemmel kíséri az Európai Parlamentben zajló eseményeket. „Ez elkerülhetetlen” – jegyezte meg. Véleménye szerint nem sok minden változott.
Szerencsére az Európai Parlament eredeti hatáskörei nem bővültek radikálisan. A lényeg az, hogy az EP-ben nincs vétójog, és a nagy államok vagy államok érdekcsoportjai könnyen túlszavazhatják más államokból származó ellenfeleiket”
– mutatott rá.
Kozlík úgy látja, hogy a változás a politikai csoportok jelentősebb differenciálódását jelenti.
A néppártiak és a szocialisták hegemóniája jelentősen meggyengült. Ez jó dolog, hiszen a plenáris üléseken szélesedett a véleményspektrum. Ez tükrözi az uniós tagállamok politikai struktúrájában bekövetkezett elmozdulásokat”
– magyarázta.
Kozlik szerint az EP-képviselőket Szlovákiában még mindig valami egzotikus lényeknek, magas jövedelmű embereknek tartják.
Hosszú ideig elszabadult vagonokként mozogtak a terünkben, és bevonásuk a valós média- és politikai életbe teljesen marginális. Többé-kevésbé az EP-választások idején jelennek meg markánsabban”
– jegyezte meg.
A magyar parlamentben Kozlik szerint a z EP-képviselőknek mint ülnököknek saját padjuk van.
Csehországban az EP-képviselőket a politikai vitákban gyakran a hazai politikusok partnereiként látják. A szlovákiai EP-képviselők bizonyos mértékű sajtóbeli mellőzöttsége, illetve a róluk alkotott kép a szlovákok egyik nemzeti sajátosságának – az irigységnek – a következménye. Ezért is alacsony a választási részvétel az EP-választásokon”
– tette hozzá.
A következő EP-választást június 8-án tartják Szlovákiában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
