A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége április 27-28-án rendezi meg Rozsnyón a Szlovákiai Magyar Pedagógusok XXIX. Országos Találkozóját A változások kulcsszereplője: a pedagógus címmel.
Az országos találkozó a felvidéki magyar pedagógusok legnagyobb múltú, legjelentősebb szakmai összejövetele, melyet immár 29. alkalommal rendez meg a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ).
A rozsnyói szakmai konferencia az eltelt közel három évtizedben a felvidéki magyar oktatásfejlesztés iránytűjeként mutatta, vázolta fel a szlovákiai magyar pedagógusok számára a továbblépés lehetőségeit neves hazai és magyarországi szakemberek közreműködésével.
A rendezvény megnyitóján Rozsnyó városa nevében Michal Drengubiak alpolgármester köszöntötte a pedagógusokat. Kiváltságnak nevezte, hogy közel 30 éve a város adhat otthont a felvidéki magyarság oktató, nevelő képviseletének.
„Az elmúlt évek sok változást hoztak, és ez az előttünk levő esztendőkben is változások várnak ránk. Büszke vagyok arra, hogy Rozsnyó városát is megérintette a változás szele, sőt, az iskoláink ott vannak a reform élvonalában. Mi megértettük, és gondolom, minden jelenlévő tudatosítja, hogy ha a gyerek nem tud úgy tanulni, ahogy tanítjuk, akkor úgy kell tanítanunk, ahogy ő tanulni tud. Ez egy egyszerű és rövid gondolat, mégis minden benne van” – mondta.
Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke köszöntőjében örömének adott hangot, hogy 29. alkalommal újra Rozsnyón került megrendezésre ez a találkozó. „Ismét eltelt egy esztendő, könnyű szárnyakon magával vitte a múló idő,amely akkor is illan, ha éppen marasztalni szeretnénk. Az idei téma kijelölése nem légből kapott, hiszen az oktatási rendszerek szerte a világban változnak, a változás szele Szlovákiát is elérte.
Pedagógusokként a társadalom egyik legfontosabb pillérét alkotjuk, hiszen mi formáljuk a jövő generációit.
Az idei találkozó középpontjában a pedagógus áll, mint a hazai pedagógiai reformfolyamat egyik kulcsszereplője. A konferencia remek lehetőséget kínál számunkra, hogy jobban megismerkedhessünk azzal az új szemléletmóddal, mely elsőként az alapfokú oktatást hivatott megreformálni. Mindennapi munkánk során vezéreljen bennünket hivatástudatunk és elkötelezettségünk a nevelés, oktatás iránt! Legyünk igényesek önmagunkhoz és diákjainkhoz egyaránt, és törekedjünk arra, hogy mindig a legjobbat nyújtsuk nekik. Számunkra, szlovákiai magyar pedagógusok számára nem lehet közömbös, hogy a kezünk alatt növekvő generáció megmarad-e nyelvében, identitásában, nemzettudatában magyarnak. Ezt a példát is kötelességünk továbbadni. Hiszen a pedagógusok nem csupán oktatnakés nevelnek, hanem példaképek is a tanulók számára, hozzáállásuk,emberi, erkölcsi mivoltuk nagyban befolyásolja a tanulók fejlődését ésjövőjét.”
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár hivatali elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a konferencián, üzenetét Czimbalmosné Molnár Éva, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidéki Főosztályának vezetője adta át: „Úgy vélem, rendkívül találó a konferencia címe, hiszen a pedagógusoknak valóban megvan az a kiváltságuk, hogy hatással legyenek a gyermekekre és változásokat idézzenek elő.
Szeretném ezúton is köszönetemet kifejezni, amiért vállalják ezt a kihívásokkal teli feladatot! Köszönjük, hogy számíthatunk Önökre a magyar fiatalok nemzeti öntudatának megerősítésében.
Magyarország Kormánya 2010-ben elkötelezte magát a külhoni magyarság támogatása mellett, mely elkötelezettségünk azóta is folyamatos és rendíthetetlen. A család után az iskola a legmeghatározóbb helyszín a gyermekek életében, ezért kiemelt figyelmet fordítunk az oktatási intézmények támogatására. Hisszük, hogy beruházásaink és támogatásaink révén értéket és lehetőséget teremtünk Kárpát-medence szerte a magyar gyermekek számára.
Az utóbbi években olyan intézmények létrehozásához járultunk hozzá, amelyek nemcsak az anyanyelven történő tanulás lehetőségét biztosítják, hanem versenyképes oktatást nyújtanak a többségi nemzet iskoláival szemben is. A fiatalok támogatása olyan kiemelt stratégiai cél, amely mellett a nehéz gazdasági helyzet ellenére is ki kell tartanunk. Anyanyelvünk és az anyanyelvi oktatás megmaradásunk záloga. Feladatunk tehát, hogy versenyképessé tegyük a magyar intézményeket. Ehhez megvannak az erőforrásaink, amelyeket eddig nagyon jól használtunk fel annak érdekében, hogy a Kárpát-medencében az anyanyelvi oktatás választása egyetlen család előtt sem kérdés, hanem egyértelmű döntés legyen. A magyar nemzet talán sosem volt ennyire erős és összetartó, mint ma. Meggyőződésem, hogy ebben a magyar pedagógusoknak kulcsfontosságú szerepük van, hiszen ők az anyanyelvi oktatás, így a megmaradás alappillérei, akik nélkül elképzelhetetlen lenne a Kárpát-medencei magyarság jövője” – hangzott a megnyitón.
A szakmai konferencia a plenáris előadásokkal folytatódott. K. Nagy Emese, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet főigazgatója a változásokat támogató pedagógia kultúra jegyeivel, a szakmai autonómiával, a felelőségvállalással, a döntéshozatallal ismertette meg a résztvevőket.
Kiemelte, többek között a pedagóguskompetenciákat, mely igazodás a pedagógiai programban foglalt célokhoz, feladatokhoz. A szakmai feladatokat, a szaktudományos, a szaktárgyi, a tantervi tudást, a pedagógiai folyamatokat, a tanulás támogatását, a tanuló személyiségének fejlesztését, az egyéni bánásmód érvényesülését, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültségről.
Kopp Erika, a SJE Komárom és az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar egyetemi docens a pedagógusok tanulásának és szakmai fejlődésének új paradigmái és stratégiái címmel tartott előadást.„Mindennél fontosabb, hogy egy szervezeten belül, egymást megtanítva, közösen tanulva kezdjünk el fejlődni. Semmi nincs egy társadalomban tanárok nélkül, a társadalom olyan lesz, amilyen a tanárai, ha a tanárok nem tudnak digitális eszközöket használni, a következő generáció sem fogja tudni használni. Ha a tanárok nem tudják jól a tananyagot, akkor nem lesznek jók a szakmájukban a gyerekek.Fontos kérdés, hogy egyénekben gondolkodunk vagy közösségekben?” – fogalmazott előadásában.
Vladimír Burjan, a pozsonyi Dobrá škola p. t. igazgatója a pedagógusok küldetés- és szerepváltozásairól beszélt. Mint elmondta a tanár küldetése az iskola küldetéséből fakadóan a tanulók megismertetése a kiválasztott tudományágak vagy az emberi ismeretek területeinek alapjaival, a tanulók felkészítése a szép munka megkezdésére, az életre, a tanulókban rejlő egyéni potenciál felfedezése és fejlesztése, nevelése, formálása, segítése a felnövekedési, szocializációs, kulturálódási folyamatokban.
Foglalkozott a tanári hivatás jövőbeli kihívásaival, az új technológiák bevezetésének problémájával, az alternatív oktatási csatornák versengésével, a tanár feladat- és kompetenciameghatározásának, hatáskörének határainak problémájával, valamint az iskola és a tanár tekintélyének és legitimitásának gyengülésével.
Štefan Porubský, a Bél Mátyás Egyetem tanára Alakító vagy végrehajtó? A pedagógus szerepe a kurrikulumfejlesztésben címmel tartotta meg prezentációját kiemelve a tanulás fontosságát, hogy miről, mit miért és hogyan érdemes tanulni. A tanár alkotó és végrehajtó vagy társalkotó és megvalósító.
A szombati program szakmai műhelymunkával és az SZMPSZ díjainak átadásával ért véget.
(Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
