A svéd mint idegen nyelv

A svéd mint idegen nyelv

A Duolingo amerikai nyelvtanulásra kifejlesztett platform felmérést készített 120 milliónyi felhasználója körében arról, melyek az egyes országokban azok a nyelvek, amelyeket a legtöbben tanulnának meg.

A felmérés természetesen az angolt hozta ki a legtöbb ország esetében. Nem úgy Svédországnál, ahol a svéd nyelv a leginkább keresett “idegen nyelv”.

A felmérés természetesen az angolt hozta ki a legtöbb ország esetében. Nem úgy Svédországnál, ahol a svéd nyelv a leginkább keresett “idegen nyelv”.

Nem, nem a svéd nyelvművelő hagyományok újjáéledéséről van szó, de nem is arról, hogy Svédország egyébként kevés számú, más nemzetiségű autonóm területen élő svéd állampolgára (például a norrbottenni finnek) eleve ne tudna svédül és arra kényszerülne, hogy távoktatásban megtanulja a skandináv nyelvet. De nem is arról van szó, hogy a svédet mint hivatalos nyelvet egyik napról a másikra bevezette volna egy őrült diktátor (mint Woody Allen Banánköztársaság című filmjében).

Hanem egész egyszerűen arról, hogy a betelepülők (képzeljünk ide bármilyen szinonimát) vélhetően saját jól felfogott érdekük szerint igyekeznek megtanulni a helyi nyelvet.

Maga a Duolingo hívja fel a figyelmet a svéd Központi Statisztikai Iroda számaira, amely szerint Svédországban minden hatodik ember külföldön született, vagyis anyanyelvük sem feltétlenül a svéd, hanem legjobb esetben is csak az első idegen nyelv. A Duolingo hozzáteszi: nagyon népszerű az oldalon az arabul beszélőknek készített svéd-kurzus, hiszen elsősorban Afganisztánból és Szíriából érkeznek a betelepülők. A Duolingo azt is megállapítja, hogy Norvégiában hasonló a helyzet: bár ott az első helyen a spanyol végzett, de másodikként a norvég futott be.

Svédországban beszélj úgy, mint a svédek, nyilván ez a felismerés vezet minden betelepülőt sőt, legyen még a neved is olyan, mint a svédeké, ha azt szeretnéd, hogy hasonló elbírálásban részesülj, mint az őslakosok. Erre mutat rá legalábbis egy jóval korábbi tanulmány 2007-ból. Mahmood Arai és Peter Skogman Thoursie Renouncing Personal Names: An Empirical Examination of Surname Change and Earnings című tanulmányukban olyan ázsiai, afrikai és szláv emigránsokat vizsgáltak, akik nevüket “svédesítették” abban a reményben, hogy jobb álláshoz és jobb fizetéshez juthatnak. Különösen azokat vizsgálták, akiknek a neve Mohammed volt. Kutatásaik során azt állapították meg, hogy a névváltoztatást követően pozitívabb lehetőségeik adódtak az eredetileg idegen hangzású nevek tulajdonosainak sőt, a nők esetében a névváltoztatást követően a pozitívabb kilátások még jelentősebbek voltak. Érdekes lehet a tíz évvel későbbi Svédország megszondázása is.

A magyar mint idegen nyelv egyelőre nincs a keresett kurzusok között, de nagyobb névmagyarosítási hullámról sincs tudomásunk. Hogy ennek örüljünk vagy szomorkodjunk felette, azt mindenki maga döntse el.

www.tutiblog.com


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »