A kisebbségi sors Európa többségi nemzeteit is fenyegeti

Kövér László szerint a kisebbségi sors immár nemcsak az európai nemzeti kisebbségeket, hanem az európai többségi nemzeteket is fenyegeti. Az Országgyűlés elnöke a marosvásárhelyi vártemplomban beszélt erről vasárnap, a Vásárhelyi forgatag kulturális fesztivál fővédnökeként, a rendezvénysorozat keretében tartott ökumenikus istentisztelet után.

A politikus megemlítette: a nagyvilágban és Európában „olyan mélységek örvénylenek, amelyek országokat, nemzeteket képesek magukba rántani, amelyek nemzedékek sorsát képesek tönkretenni, amelyek az emberi méltósággal nem élhető jövő veszélyével fenyegetnek”.

Hozzátette: a magyarok a kisebbségi léttel azonosítják a politikai alávetéssel, gazdasági kifosztással és nemzeti megaláztatással járó sorsot. Úgy vélte, Európának azért is kellene foglalkoznia a nemzeti kisebbségek ügyével, mert a kisebbségi sors Európa bármelyik államának bármelyik – akár elsöprő számbeli többségben élő – nemzetét is utolérheti.

Felidézte: a külhoni magyarok egy évszázada küzdenek szülőföldjük otthonosságának megőrzéséért, és azért például, hogy annak etnikai arányait mesterségesen senki ne változtathassa meg. E gondokkal azonban ma már az európai többségi nemzetek polgárai is szembesülnek szavai szerint.

„A nyugat-európai nagyvárosok őshonos polgárai napjainkban tapasztalják meg, hogy fondorlatos módon, menekültkérdésnek álcázva, az illegális migráció és betelepítések eszközével miként fosztják meg őket a szülőföldjük és szülővárosuk otthonosságától, miként idegenítik el tőlük saját európai hazájukat” – fogalmazott a politikus.

Kövér László úgy vélte: olyan „posztkeresztény” és „posztnemzeti” korszak küszöbén állunk, melyet a mesterséges bűntudat határoz meg.

„Minden európai embernek bűntudata kell legyen a klímaváltozás miatt, a ma élőknek bűntudatuk kell legyen az elődeik miatt, a gyermekvállalásra készülőknek legyen bűntudatuk a megfoganó magzatuk miatt, a fehéreknek legyen bűntudatuk a feketékkel szemben, a férfiaknak legyen bűntudatuk a nőkkel szemben, a heteroszexuálisoknak legyen bűntudatuk a homoszexuálisokkal szemben, az időseknek legyen bűntudatuk a fiatalokkal szemben, az európaiaknak pedig legyen bűntudatuk a világ minden földrészének lakóival szemben” – fogalmazott.

Szerinte a bűntudat most épülő új kultúrája csak annyiban tér el a nácik és a kommunisták eszmevilágától, hogy nem egy kisebbséget jelöl meg az alacsonyabbrendűség és a kollektív bűnösség bélyegével, hanem mindenkit mindenki ellen fordít.

„A bűntudat romboló kultúrája helyett a felelős öntudat kultúráját akarjuk, a mesterséges elosztásokkal létrehozott identitásnélküliség helyett pedig meg akarjuk őrizni természetes önazonosságunkat. Családjukat és hazájukat szerető, keresztény magyarok akarunk maradni” – jelentette ki a politikus.

Kövér László úgy vélte: Marosvásárhely a határain messze túlmutató szellemi erővel és megújulási képességgel rendelkezik, és ennek az a nyitja, hogy a város hisz a magyar minőség, az erdélyi önszerveződés és az európai méltóság eszményeiben, és példát mutat minden magyar és román, minden európai közösség számára.

Felidézte: a Tamási Áron elnökletével megszervezett 1937-es Vásárhelyi Találkozó résztvevői Bukarestnek azt üzenték, hogy „a román állam hivatását csak akkor teljesítheti be, ha keresztény etikai követelmények és a valódi demokrácia szellemében egyforma gondoskodással védi és támogatja a keretei között élő összes népet”. Budapestet pedig arra emlékeztették, hogy „a közép-európai magyarság egyetlen nyelvi és kultúrközösséget képez, amelynek a romániai magyarság az alkotó része”. Úgy vélte: ezek az üzenetek máig érvényesek, amiként a találkozónak az a megállapítása is, hogy „az erdélyi magyar népkisebbségi élet irányítása csakis a keresztény erkölcsi és demokratikus nemzeti követelmények szerint történhetik”.

Felemelő érzés

Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében felemelő érzésnek nevezte, hogy a Vártemplom megújult falai közt lehet, hiszen az elmúlt időben a jó Isten elhivatott emberek munkálkodása révén nemcsak a templomot újította meg, hanem az egykori székely főváros életerejét is, a marosvásárhelyi magyarság jövőbe vetett reményét is.

„Ezen erőnek és reménynek Marosvásárhelyen kiapadhatatlan szellemi forrásai vannak, amelyek a legmostohább időkben is képesek éltetni Székelyföldet, képesek éltetni az erdélyi szellemiséget Romániában, és a közép-európai szellemiséget Európának ebben a szegletében.

Mi lehet a titka annak, hogy a lélekszámban és lélekben is sokszor meggyötört Marosvásárhely ilyen, a határain messze túlmutató megújulási képességgel rendelkezik? A titok nyitja az, hogy Marosvásárhely szenvedélyesen és konokul hisz az eszményeiben, és ebben példát mutat minden magyar és román, minden európai közösség számára.

Marosvásárhely hisz a magyar minőség, az erdélyi önszerveződés és az európai méltóság eszményeiben” – fogalmazta meg Kövér László a Vártemplom falai között.