Nulla eredménnyel járt az Egyesült Államok húszéves afganisztáni katonai jelenléte – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor szerdán a vlagyivosztoki Okean központban iskolásokkal találkozott.
"Az amerikai csapatok húsz évig voltak jelen ezen a területen és húsz éven át próbálták – ha lehet így mondani anélkül, hogy bárkit megbántanánk – civilizálni az ott élő embereket, bevezetni ott a szó legtágabb értelmében vett saját normáikat és életmódjukat, beleértve a társadalom politikai szervezetét is" – mondta Putyin.
"Az eredmény nem más, mint csupa tragédia és veszteség azok számára is, aki ezt tette, az Egyesült Államok számára, de még inkább az Afganisztán területén élő emberek számára. Az eredmény nulla, ha nem negatív" – hangoztatta.
"Ha valaki bárki más vonatkozásában tesz valamit, akkor figyelembe kell vennie a legtágabb értelemben vett történelmét, kultúráját és életfilozófiáját, tiszteletben kell tartani a hagyományait. Semmit sem lehet valakire kívülről ráerőltetni. A helyzetnek be kell érnie, és ha valaki azt akarja, hogy gyorsabban és jobb minőségben érjen be, akkor segítenie kell az embereknek. Civilizált módon, finoman, és nem sietve kell segíteni. Mindezen tényezők, köztük a történelmi tényezők figyelembevétele nélkül szinte lehetetlen bármi pozitívumot elérni" – fogalmazott Putyin.
Az orosz elnök az afganisztáni tálib hatalomátvétel után először augusztus 20-án, az Angela Merkel német kancellárral közösen megtartott moszkvai sajtóértekezletén foglalt nyilvánosan állást a történtekkel kapcsolatban. Akkor, anélkül, hogy az Egyesült Államokat megnevezte volna, sürgette, hogy vessenek véget az "idegen értékek erőltetése felelőtlen politikájának", valamint annak, hogy "más országokban külföldi modellek szerint próbálják felépíteni a demokráciát" anélkül, hogy figyelembe vennék a helyi történelmi, vallási és nemzeti sajátosságokat. Kontraproduktívnak nevezte, hogy idegen értékeket erőltettek Afganisztánra. Úgy vélekedett, hogy az ilyen kísérletek csak az állam pusztulásához vezetnek.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemének (MGIMO) szerdai tanévnyitóján kifejezte reményét, hogy Joe Biden amerikai elnök és Emmanuel Macron francia államfő tartani fogja magát ígéretéhez és nem fog a demokrácia elterjesztésével kísérletezni más országokban. Óriási hibának nevezte, hogy a nyugati rendszert próbálták meg bevezetni Afganisztánban.
Az orosz diplomácia vezetője rámutatott, hogy Afganisztán hagyományosan decentralizált ország, amelyben a klánok és etnikai csoportok közötti kapcsolatokban a főváros tartotta fenn az egyensúlyt. Lavrov szerint "erősen megégették magukat" azok, akik rá akartak erőltetni egy olyan elnöki rendszert az afgánokra, amelyet nem ők találtak ki.
Reuters: Biden nyomást gyakorolt Gánira, hazudja azt, hogy kormánya uralja a helyzetet
Joe Biden amerikai elnök nyomást gyakorolt Asraf Gáni volt afgán elnökre, hogy hitesse el a nemzetközi közvéleménnyel és az afgánokkal, hogy ura a helyzetnek. Cserében Biden segítséget ígért Kabulnak – derült ki a Reuters brit hírügynökség jelentéséből, amely a két politikus utolsó, július végi telefonbeszélgetésének leiratát szemlézte.
A július 23-i, körülbelül negyedórás beszélgetésben Biden elmondta, hogy a világ egyre kevésbé bízik az afgán kormányerők tálibok elleni sikerében, s úgy vélte, Kabulnak először arról kell meggyőznie a közvéleményt, hogy képes legyőzni a tálibokat, "akár igaz, akár nem". Biden úgy fogalmazott: "szükség van rá, akár igaz, akár nem, de szükség van egy másfajta kép felrajzolására". Hozzátette: "rengeteget jelentene", ha Kabul sikerrel járna ebben, és azt ajánlotta, a prominens afgán vezetők tartsanak sajtótájékoztatót, amelyen új katonai stratégiát jelentenek be.
Méltatta emellett az afgán hadsereget. "Egyértelmű, hogy a legjobb hadseregük van" – mondta Biden, kiemelve, hogy Kabulnak 300 ezer jól képzett és jól felszerelt katonája van, szemben a tálibok 70-80 ezer emberével. "Továbbra is biztosítjuk a légi támogatást, ha tudjuk, mi Kabul terve" – fogalmazott Biden.
A Reuters emlékeztet rá, hogy néhány nappal a beszélgetés előtt az amerikai erők valóban több légicsapást hajtottak végre, támogatandó az afgán kormányerők szárazföldi műveleteit. Emiatt a tálibok azzal vádolták Washingtont, hogy megszegi a köztük és az amerikaiak között megkötött dohai egyezményt.
Gáni a maga részéről azt mondta, továbbra is hisz a békés rendezésben, "amennyiben Kabul igazíthat a katonai stratégián", ám emlékeztetett arra is, hogy az idő gyorsan fogy.
Biden és Gáni között nézeteltérés támadt Hamid Karzai volt afgán elnök személyéről: bár Biden azt javasolta, Karzai szintén vegyen részt a sajtótájékoztatón, Gáni ezt ellenezte, és azzal vádolta elődjét, hogy őt, Gánit, "az amerikaiak lakájának" nevezte.
Biden Gánihoz intézett szavai arra utalnak, hogy az amerikai elnök nem várta a tálibok gyors győzelmét – jegyzi meg a Reuters.
Gáni kiemelte: a kabuli kormány ellen harcolók között legalább 10-15 ezer külföldi, főleg pakisztáni terrorista is található.
Korábban afgán kormánytagok és amerikai elemzők egyaránt úgy vélték, a tálibok részben pakisztáni segítséggel erősödhettek meg, jóllehet Iszlámábád ezt többször tagadta. A most nyilvánosságra hozott beszélgetés kapcsán Pakisztán washingtoni nagykövetsége leszögezte: a Pakisztánból Afganisztánba tartó tálib fegyveresek története csupán Asraf Gáni kifogása a saját kudarcaira.
Maga Gáni a tálib hatalomátvételt követően családjával együtt elmenekült Afganisztánból az Egyesült Arab Emírségekbe.
A Reuters leszögezi: ugyancsak július 23-án Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke és Frank McKenzie tábornok, a Közép- és Dél-Ázsiáért is felelős Középső Parancsnokság vezetője is egyeztetett Gánival telefonon. A beszélgetésben – amely szintén a hírügynökség birtokába került – az amerikai fél kiemelte, hogy az afgán helyzet nemzetközi értékelése a tálibok sikerét tükrözi. "Ezt a narratívát kell megfordítanunk" – szögezték le.
A Reuters magát megnevezni nem kívánó forrástól kapta meg a Biden és Gáni közti beszélgetésnek mind a leiratát, mind a hanganyagát. A hírügynökség jelentését sem a Fehér Ház nem kommentálta, sem Jake Sullivan, illetve Mark Milley irodája nem reagált rá.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
