„Csak formaság”: több mint félmillió forintot követelt a Duna House Hálózat ügynöksége egy sötétben, kutyafuttában aláíratott „megtekintési tanúsítványra” hivatkozva a megtévesztett idős asszonytól
Egy közel 70 éves asszony lakást szeretett volna vásárolni. Az interneten talált is egyet, amely megfelelt az igényeinek. Az ingatlant a Duna House Hálózat egyik tagja hirdette. A cég értékesítője megmutatta a lakást az asszonynak, de a vételárban nem tudtak megállapodni. Az ingatlanos a kapualjban, sötétben, kutyafuttában aláíratott egy úgynevezett megtekintési tanúsítványt a gyengén látó nővel, aki otthon felejtette a szemüvegét. „Ez csak egy formaság” – jegyezte meg az értékesítő. Az idős asszony 2 hónappal később felszólító levelet kapott: 8 napon belül fizessen meg 556 ezer forint „átalánydíjat” az ingatlanügynökségnek…
Katalin lakást szeretett volna vásárolni Budapesten. 2018. december elején, az interneten talált az igényeinek megfelelő ingatlant, amelyet a Duna House Franchise Kft. egyik franchise partnere hirdetett. Felhívta a feltüntetett telefonszámot és időpontot egyeztetett a cég munkatársával.
Az asszony néhány nappal később, az esti órákban – a férjével együtt – tekintette a lakást, amely elnyerte a tetszését, azonban a vételárban nem tudott megállapodni a közvetítő cég munkatársával, mivel az nem kívánt engedni a 21 millió 900 ezer forintos irányárból. Katalinnak azonban csak 21 millió forint állt a rendelkezésére, így az adásvétel nem jött létre. Az ingatlant elhagyva, már a kapualjban hirtelen eszébe jutott az ingatlanközvetítőnek, hogy nem töltötték ki az úgynevezett „megtekintési tanúsítványt”, amely igazolja, hogy megmutatták a lakást a vevőjelöltnek. „Ez csak egy formaság, csak azt bizonyítja, hogy itt voltunk, és lehetővé tettem önöknek az ingatlan megtekintését” – fűzte hozzá magyarázatként az ingatlanos.
Katalin közel 70 éves, a férje 70 felett jár, mindketten rosszul látnak, viszont egyiküknél sem volt szemüveg, ráadásul már sötét is volt. Az ingatlanközvetítő hölgy töltötte ki a dokumentumot, majd közölte az asszonnyal, hogy „elég lesz egy szignó is” a papírra.
Néhány héttel később, 2018. december végén Katalin ismét rábukkant a világhálón a korábban megtekintett lakásra, de már egy másik ingatlanközvetítő kínálatában. Felvette velük a kapcsolatot és kiderült, hogy 20 millió forintért – tehát közel 2 millió forinttal olcsóbban a Duna House Franchise Kft. partnercége által megszabott ártól – megvásárolható az ingatlan. Katalin megvette a lakást.
Az értékesítő először „átalánydíjat” követelt, amiből később „kötbér” lett…
Teltek-múltak a hónapok, amikor egyszer csak (2019. február 4. napján), mint derült égből a villámcsapás, az asszony fizetési felszólítást kapott a Duna House Franchise Kft. ingatlanközvetítő franchise partnerétől, amely szerint mivel a megtekintési tanúsítványt aláírta, azzal elfogadta az abban foglaltakat, ezért 556 ezer 260 forint „átalánydíj” (!) megfizetési kötelezettsége keletkezett az ingatlant először bemutató cég felé, és az összeget 8 napon belül fizesse be a kft. pénztárába.
Az ördög mindig az apró betűkben lakozik
Katalin majdnem hanyatt esett a kellemetlen meglepetéstől. Tekintettel arra, hogy a „megtekintési tanúsítványból” – állítása szerint – nem kapott példányt az ingatlanközvetítőtől, kérte, hogy a dokumentumot küldjék meg a számára, hogy láthassa, mit írt alá tavaly december elején. A „tanúsítványt” 2019. február 9-én küldte el az e-mail címére a Duna House Franchise Kft. partnercége, a következő kísérőszöveggel: „Jó estét. Küldöm a megtekintési tanúsítványt.”
Abban – apró betűkkel – az alábbi szöveg állt.
„Megtekintő aláírásával elismeri, hogy (a továbbiakban Ingatlanügynökség) közvetítésével szerzett tudomást arról, hogy az alábbi ingatlanok eladásra, illetve egyéb módú hasznosításra vannak felajánlva/hirdetve. A korábbiakban erről nem volt tudomása. Megtekintő aláírásával vállalja továbbá, hogy jelen tanúsítvány alapján megismert adatokat harmadik személynek (ideértve hozzátartozót is), különösen más ingatlanközvetítőnek nem adja tovább, az ingatlan(okk)al kapcsolatos tárgyalást kizárólag az Ingatlanügynökség és/vagy a Duna House Hálózathoz tartozó ingatlanügynökség részvételével kezdeményez, folytat le vagy vesz részt ilyen tárgyaláson, az ingatlan(ok)at kizárólag ezek nevében ezek nevében eljáró személy jelenlétében tekinti meg, az ingatlan(ok)ra vonatkozó bármilyen tartalmú előszerződés vagy szerződés megkötéséről az Ingatlanügynökséget értesíti. Felek megállapodnak, hogy amennyiben Megtekintő fenti kötelezettségét megszegi, úgy az Ingatlanügynökség részére a vonatkozó ingatlan irányárának 2 %-ával megegyező összegű kötbért köteles fizetni az erre vonatkozó felszólítást követő 8 napon belül.”
Amint azt a Privatkopo.hu megtudta, ezt a „megtekintési nyomtatványt” használja a Duna House Hálózat minden tagja, a dokumentumot a Duna House Franchise Kft. készítette.
Nem kapott példányt a „megtekintési tanúsítványból”
Azon túl, hogy a „tanúsítvány” az ingatlant megtekintő személyi adatait tartalmazó részét hiányosan töltötték ki, hiszen nem tüntették fel az „azonosító okmány típusát és számát”, valamint a „születési helyet, időt”, az ingatlanközvetítő cég munkatársa – Katalin elmondása szerint – elkövetett egy súlyos hibát: a lakás megtekintése ELŐTT nem hívta fel az ügyfél figyelmét a dokumentum aláírásával keletkező kötelezettségekre, és a „tanúsítványt” nem az ingatlan megtekintése ELŐTT, hanem azt követően, a kapualjban, sötétben íratta alá a rosszul látó, a szemüvegét otthon felejtő nővel. Továbbá: a dokumentumból „elfelejtett” egy példányt átadni az asszonynak, aki így csak akkor szembesülhetett annak tartalmával, amikor fizetési felszólítást kapott több mint félmillió forint összegről az ingatlanügynökségtől, és kérte a „megtekintési tanúsítvány” részére történő utólagos megküldését. Katalin gyanúja szerint a dokumentum sem alakilag, sem tartalmilag nem felel meg a szerződéssel szemben támasztott jogi követelményeknek. Azon a másik „szerződő” fél, az ingatlanközvetítő azonosításához szükséges adatok csupán egy elmosódott, olvashatatlan bélyegző lenyomat formájában kerültek feltüntetésre (amely csupán a cég nevét és címét „sejteti” az ügyféllel, a társaság cégjegyzék-, valamint adószámát nem), a dokumentumot a cég részéről az ingatlant bemutató munkatárs írta alá, aki a cégnyilvántartás szerint nem jogosult a társaság képviseletére, így szerződés/megállapodás megkötésére sem.
Megtévesztő elnevezés
Kifejezetten megtévesztőnek tűnik a dokumentum elnevezése, hiszen „megtekintési tanúsítvány” (értelmezése: dokumentum, amely tanúsítja, hogy az ügyfél a feltüntetett időpontban megtekintette az abban megjelölt ingatlant) felirat láttán az asszony nem gondolt arra, hogy valójában – bujtatott módon – egy szerződéses viszonyba kényszerítik. Márpedig itt erről volt szó. Katalin nem bízta meg a Duna House Franchise Kft. hálózatának egyik cégét sem ingatlan keresésével, nem állt szerződéses viszonyban a társaság egyik partnerével sem. A nő jóhiszeműen – hitelt adva az ingatlanközvetítő munkatárs félrevezető, megtévesztő szavainak, miszerint a papír csupán „egy formaság, csak azt bizonyítja, hogy itt voltunk, és lehetővé tettem önöknek az ingatlan megtekintését” – aláírta a „tanúsítványt”, és joggal hihette azt, hogy a dolog azzal lezárult. Tévedett.
Presszionál az ingatlanos cég ügyvédje
2019. március végén újabb felszólító levelet kapott Katalin, ezúttal már a Duna House Franchise Kft. partnercégének ügyvédjétől a több százezer forintos „kötbér” megfizetésére. Az ügyvéd levelében kilátásba helyezte, amennyiben az asszony 15 napon belül nem fizet „kénytelenek leszünk haladéktalanul jogi úton érvényesíteni ügyfelem jogos igényét, mely esetben egy lényegesen költségesebb (kártérítés, illeték, perköltség, ügyvédi munkadíjak, közjegyzői díj, egyéb költségek) eljárás költségei is Önt terhelik”. A megvezetett asszonyt ezzel az ügyvédi presszióval próbálták rábírni a fizetésre, érzékeltetve vele, amennyiben „húzódozik”, még nagyobb bajba kerülhet, az eredetileg követelt közel 560 ezer forint többszörösébe is kerülhet neki, hogy a Duna House Franchise Kft. partnercégének munkatársa néhány percet szakított rá, és megmutatott neki egy lakást.
A megszorongatott asszony ekkor felkereste a Duna House Franchise Kft. partnercégét, és felajánlott 200 ezer forintot az ügy békés rendezése céljából. Több pénze nem volt. „A kft. irodájában úgy beszéltek velem, mint egy kutyával, közölték, nem a piacon vagyunk, hogy alkudozni lehessen, fizessem meg a több mint félmilliót, ellenkező esetben bíróság elé citálnak és az sokkal többe fog kerülni nekem” – mondta a Privatkopo.hu-nak Katalin.
A szerződéses akarat hiánya
A legfontosabb kérdés: akarta-e Katalin, hogy szerződéses viszony alakuljon ki közte és a Duna House Franchise Kft. hálózatának egyik tagja között? A válasz egyértelmű nem. Az asszonynak nem volt ilyen szándéka, A másik lényeges kérdés: követelhető-e a vevőtől, hogy jelentse be az ingatlan megvételét annak a társaságnak, amely egyetlen alkalommal megmutatta neki azt, ám az irányárból nem volt hajlandó engedni? Milyen alapon? Ugyanis a cég erről tudomást szerezhetett a vele szerződéses viszonyban álló eladótól, aki megbízta a vállalkozást az ingatlan értékesítésével. És akitől most nem mellesleg 2 millió forintot követelnek azért, mert nem a Duna House Hálózaton keresztül értékesítette a lakást. Így összesen – az eladótól és a vevőtől – több mint 2 és fél millió forintot szeretne kasszírozni a kft. egy olyan adásvételi ügylet kapcsán, amely nem a közreműködésével jött létre.
Csupán néhány perc, amit az idejéből Katalinra fordított a Duna House hálózat ingatlanközvetítő munkatársa, amikor megmutatta neki a szóban forgó ingatlant. A kialakult társadalmi normákkal összhangban van-e az, hogy ezért – mert hiszen eredendően ez az alapja a cég által támasztott pénzügyi igénynek – közel 560 ezer forintot követeltek az asszonytól?
A jó erkölcs, mint olyan
Az úgynevezett jó erkölcsbe ütközőnek az a szerződés minősül, amelyet jogszabály nem tilt, de az azzal elérni kívánt cél a vállalt kötelezettség jellege, azért ellenszolgáltatás felajánlása, illetve a szerződés tárgya az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, vagy szokásokat nyilvánvalóan sérti, és ezért azt az általános társadalmi megítélés is egyértelműen tisztességtelennek, elfogadhatatlannak minősíti. A jó erkölcsbe ütköző szerződések semmisek.
Katalin 2019.április közepén ismételten felkereste az őt bírósági eljárás kilátásba helyezésével „fenyegető” ingatlanközvetítő cég irodáját. Megismételte korábbi, 200 ezer forint megfizetéséről szóló ajánlatát, és kérte, hogy peren kívül, békésen rendezzék az ügyet.
A társaság nevében eljáró értékesítő néhány nappal később elektronikus levelet küldött az asszonynak, amelyben arról tájékoztatta, hogy figyelembe vették a kérelmét, és így „csupán” 350 ezer forint + 27% áfa (azaz összesen 444 ezer 500 forint) fizetési kötelezettsége áll fenn a társaság felé, amit 15 napon belül, egy összegben egyenlítsen ki. De Katalinnak továbbra is csak 200 ezer forintja van…
A Duna House szerint szerződés jött létre
A Privatkopo.hu megkereste a Duna House Franchise Kft-t. A bűnügyi portál kérdéseire a társaság nevében Benedikt Károly marketing és PR-vezető válaszolt.
„A Duna House Hálózat egy ingyenes szolgáltatást nyújt az Ügyfélnek, ezért pedig – jogosan – azt várja el, hogy az Ügyfél az ingatlanra kötött adásvételi szerződésről Hálózatunkat értesítse, valamint a megismert adatokat harmadik személy részére ne adja tovább. Semmilyen megtévesztésről nincs szó, a megtekintési tanúsítványban ez világosan le van írva, amely egy mindössze 6 soros nyilatkozat, amelynek értelmezése sem okozhat problémát, semmilyen kiemelés sem szükséges. (…)Az értékesítők a megtekintési tanúsítványban foglaltakra minden alkalommal felhívják az Ügyfél figyelmét és – figyelemmel arra is, hogy indigós papíron kerül aláírásra – egy példány az Ügyfelet illeti meg. Az Ügyfélnek hasonló esetben mindösszesen annyit kell tennie, hogy az adásvételi szerződésről Hálózatunkat, illetve az eljáró értékesítőt tájékoztatja, ez esetben semmilyen további kötelezettség nem terheli. Ezt az Ügyfél a konkrét esetben feltehetően elmulasztotta, ezért került sor vele szemben igényérvényesítésre. (…) Bármilyen szerződés esetében, amennyiben valaki szerződésszegést követ el, viselnie kell az abból eredő jogkövetkezményeket, mint az Önt megkereső személy is bizonyára tudja, a kötbér a szerződésszegés szankciója. Nem azért kerül sor ilyen esetben kötbér érvényesítésére, mert az ingatlant megvásárolta, hanem azért, mert erről nem értesítette a Hálózatunkat. Nem Hálózatunk járt el tisztességtelenül, hanem az Ügyfél, hiszen a vállalt kötelezettségét elmulasztotta, az ingyenes szolgáltatást pedig vélhetően igénybe vette. Levelében lényegében az Önöket megkereső személy elfelejti azon alapvető információt, hogy Hálózatunk egy szolgáltatást nyújt a vevő részére. (…) Hálózatunk tevékenysége és a későbbi adásvételi szerződés létrejötte között szükségszerűen ok-okozati kapcsolat áll fenn. Ebből következően a tájékoztatási kötelezettség egyébként is alapvető elvárás lenne. Az Ügyfél tényként állítja, hogy az értékesítő nem hívta fel a figyelmét a dokumentum aláírásával keletkező kötelezettségére, részére az indigós megtekintési tanúsítványból nem adott példányt, azt vele utólag a kapualjban, sötétben íratta alá. Ezek az értékesítő tisztességtelen magatartására vonatkozó állítások valótlanok. Az indigós kiszerelés célja eleve az, hogy az ügyfél kapjon példányt az általa aláírt tanúsítványból. Sem az értékesítőnek, sem a Duna House Franchise Hálózatnak nem fűződik érdeke ahhoz, hogy az ügyfél ne kapjon példányt, vagy ne legyen megfelelően tájékoztatva a megkerülés jogkövetkezményeiről. A cikk apró betűre vonatkozó állítása megtévesztő, mivel arra utal, mintha ez a tájékoztatás a tanúsítványon el lenne rejtve, holott kifejezetten hangsúlyosan, a megtekintő aláírása feletti részen szerepel. Az értékesítőtől azt a tájékoztatást kaptam, hogy a tulajdonos férje ott volt az ingatlan bemutatásakor. Ő közölte azt, hogy – mivel Katalin csak a második, aki megnézte a lakást – jelentősebb alkura nincs lehetőség.”
Duna House: „A tájékoztatás a tanúsítványon kifejezetten hangsúlyosan, a megtekintő aláírása feletti részen szerepel”
„Ismételten elmondom: nem hívta fel a figyelmünket az ingatlanközvetítő cég munkatársa a megtekintési nyilatkozat aláírásával keletkező kötelezettségekre, és nem adott át egy példányt a tanúsítványból. Erre a férjem a tanú, aki velem együtt tekintette meg a lakást” – szögezte le Katalin. „Sőt, az értékesítő megjegyezte, hogy a papír aláírása pusztán formaság, csupán azt bizonyítja, hogy megmutatta nekünk a lakást. Az ingatlan megtekintése után a kapualjban, sötétben szignóztatta velem a papírt. Ekkor közölte, hogy mivel én csak a második vagyok, aki megtekintette az ingatlant, az irányár csökkentésére nincs lehetőség. Kértem, hogy hívja fel a tulajdonost, hátha enged az árból, de erre az értékesítő nem volt hajlandó. Valóban tartózkodott a lakásban egy férfi, az erkélyen cigarettázott, de vele nem váltottam szót.”
Újabb verzió: nem a tájékoztatás elmulasztása, hanem „megkerülés” miatt követel pénzt az ügynökség
A Duna House Franchise Kft. vezetőjének tájékoztatásának, miszerint „az Ügyfélnek hasonló esetben mindösszesen annyit kell tennie, hogy az adásvételi szerződésről Hálózatunkat, illetve az eljáró értékesítőt tájékoztatja, ez esetben semmilyen további kötelezettség nem terheli”, ellentmond a Duna House Franchise Kft. partnercégének 2019. április 15-én kelt levele, amelyben ezt írta a társaság munkatársa: „a tulajdonossal történő közvetlen kapcsolatfelvétel, valamint az adásvétel mind a megkerülés tényét támasztja alá, így irodánk felé fizetési kötelezettsége keletkezett”. (Egyébként a Duna House Franchise Kft. marketing és PR-vezetője is használta a „megkerülés” szót a bűnügyi portálnak küldött válaszlevelében.)
Vagyis: az értékesítő leveléből arra lehet következtetni, valójában nem azért „büntetik” Katalint, mert nem jelezte, hogy másik ingatlanközvetítő közreműködésével megvásárolta a lakást, ahogy azt a Duna House Hálózat képviselője a Privatkopo.hu-nak küldött levelében állította, hanem azért kell „vezekelnie”, mert „megkerülte” a Duna House franchise partnerét és más ingatlanközvetítő szolgáltatását igénybe véve vásárolta meg az ingatlant. (Közel 2 millió forinttal olcsóbban annál a vételárnál, amit a Duna House Hálózat tagja meghatározott, és abból nem volt hajlandó engedni – a szerk.).
A pórul járt nő ezek után úgy döntött, a végsőkig harcolni fog az igazáért, fontolóra veszi, hogy büntetőfeljelentést tesz az ügyben.
„Feltételezem, nem én vagyok az egyetlen, akit ilyen trükkös módon próbáltak rábírni arra, hogy fizessen” – mondta.
DUNA HOUSE Franchise Kft.
A cég székhelye: 1016 Budapest, Gellérthegy utca 17.
Alapítva: 2004.04.30.
Cégjegyzésre jogosult személyek: Doron Dymschiz ügyvezető, Gay Dymschiz ügyvezető
A társaság tagja: DUNA HOUSE Holding Nyrt.
Nettó árbevétel 2017-ben: 862 735 000 Ft.
Nettó árbevétel 2016-ban: 831 234 000 Ft.
Nettó árbevétel 2015-ben: 857 145 000 Ft.
(Amennyiben Önnek hasonló eljárásban volt része ingatlanvásárlással vagy értékesítéssel összefüggésben a Duna House Hálózat valamely tagjával – esetleg más ingatlanügynökséggel – kapcsolatban, írja meg történetét a Privatkopo.hu bűnügyi portálnak. Ugyancsak várjuk volt értékesítők jelentkezését, akik információkkal tudnak szolgálni arról, milyen belső utasítások szerint kellett végezniük a munkájukat a Duna House Hálózatban. E-mail: [email protected])
Forrás:privatkopo.hu
Tovább a cikkre »
