Február 22-én Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós fontos megállapítást tett az unió válságot követő talpra állását illetően. Úgy fogalmazott, „A 2020-as veszteségeket nem lehet azonos ütemben és gyorsasággal helyreállítani az EU minden részében, ezért elengedhetetlen, hogy mind a 27 tagállam közös és határozott választ fogalmazzon meg a kihívásokra”. A lényeg a mondat első felében keresendő. Hahn volt az EU első illetékes politikusa, aki kvázi kimondta, hogy
a válság előtti állapothoz való visszatérés nem valósulhat meg egyszerre, és bizony lesznek országok, akik lemaradnak.
Ez azt jelenti, hogy aideológiai, válság- és járványkezelési viták után újabb repedések vannak kialakulóban EU testén.
Az EU saját becslése szerint idén 3,7, jövőre 3,9 százalékos fellendülést produkál majd az EU. A válság előtti gazdasági növekedéshez 2022-ben térünk majd vissza. De ez csak egy átlag, és a felszínes politikai nyilatkozatok hátterében komoly regionális különbségek húzódnak meg.
Az IMF bolgár (tehát kelet-európai szempontokra is érzékeny) elnöke, Kristina Georgieva nemrég megjelent írásában épp ezekre a különbségekre hívta fel a figyelmet.
„Jelenleg az EU-nak 4,2-5,5 százalékos globális növekedést vetítünk előre, de a felépülés útja nagyon bizonytalan, és ami sokkal fontosabb, rendkívül egyenetlen. Bizonytalan a vírus és az oltásokért folyó állandó verseny miatt. Egyenetlen a kiindulási pozíciók miatt, a gazdasági szerkezetek különbségei és a reagáló képesség különböző szintjei miatt, és ez egyenlőtlen növekedést eredményez majd a tagállamok körében. Ez a legmélyebb aggodalmam: a 2020-as év a lockdownról szólt, a 2021-es pedig a divergencia éve lehet”
írta Georgieva, és nem a levegőbe beszélt. Egyértelmű, hogy a bevételeiket jóval nagyobb arányban idegenforgalomból realizáló déli tagállamok nagyobbat buktak a koronavírus okozta válság során, minta a többi tagállam. Míg az EU-ban a GDP átlag 6,4 százalékkal zsugorodott a 2020-as évben, addig Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban minimum 9 százalékos visszaesést mértek.
Fontos megemlíteni, hogy a fenti országok közül három a legnagyobb tagállamok és a legnagyobb nettó befizető tagállamok közé tartozik.
De nem csak észak és dél között vannak súlyos különbségek, hanem nyugat és kelet között is. Az IMF becslése szerint 2022 év végén Közép-Kelet-Európa országaiban 3,8 százalékkal lesz alacsonyabb az egy főre eső nemzeti jövedelem, mint a nyugati tagállamokban (1,3 százalék), ami háromszoros különbséget jelent.
Míg délen az idegenforgalom és a sokat emlegetett fegyelmezetlenebb költségvetési politika okozza a problémák zömét, Közép-Kelet-Európában ennek inkább strukturális háttere van. A mi régiónkban az országok alacsonyabb termelékenységgel rendelkeznek, jobban függnek a fizikai kapcsolattartást megkövetelő üzletágaktól, kevesebb az olyan munkakör, amely otthonról is végezhető.
Az IMF szerint a közép-kelet-európai régióban 2020-ban milliószámra szűntek meg a munkahelyek, leginkább a fiatalok és a nők vesztették el állásaikat – közülük is leginkább az alacsonyjövedelműek.
Georgieva arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós gigászi, 750 milliárd mentőcsomagnak is megvan a maga hátulütője. A újjáépítési alap csökkenti majd a csődhullámot. A pénz előbb utóbb elfogy, és ahogy csökken majd a támogatás nagysága, úgy nő majd a csőd és a hitelképtelenség kockázata. Más szavakkal, a hatalmas mentőcsomag – főleg, ha nem megfelelően és átgondoltan költik el a kormányok – túlzott hitelfelvételt generál, amelynek egy része a források kiapadásával visszafizetetlen kölcsön marad. Ha ez a rész túl nagy lesz, újabb csődhullámot és gazdasági válságot indíthat el.
Hova vezetnek ezek a különbségek? Elvetik a magvát egy olyan, unión belüli versenynek, amely tovább fogja élezni az ellentéteket, amelyeket politikai és ideológiai retorika mentén fognak megvívni – mint ahogy azt láttuk a jogállamisági vitánál is, ahol szintén a pénz volt a kulcstényező, de a jogállamiságot tették meg casus bellinek. Brüsszel pedig ismét bizonyíthatja, hogy egy nyugati felsőbbrendűségre, és bürokrata arroganciára épülő EU képtelen a politikai egységesülésre.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
