A kapun belépve gyerekzsivaj fogad bennünket. Nem csoda, a megnyitó napja elsősorban nekik tartogat sok-sok érdekességet és szórakozást, olyat is, amiből sok mindent megtudhatnak a hajdani nemesi kúria fénykoráról és a környék életéről. Elképzelem, milyen lehetett akkoriban itt az élet.
A barokk-klasszicista stílusban épült dunacsúni kastély mögötti, mesterségesen kialakított tavacska valószínűleg akkor még nem állt itt, a kúria körüli természet azonban jóval bujább lehetett a mostaninál. Néhány száz évvel ezelőtt ugyanis ez a terület az árterek, a holtágak és az erdősztyeppek földje volt. A szabályokat pedig a Duna – és persze annak ereje – határozta meg. Azóta sokat változott itt minden.
A kastély története
A Szapáry-kastély – ahogy a környéken nevezik – a 18. század második felében épült. Akkoriban a Szapáry család tulajdonába tartozott Csún település, amelyen keresztül vezetett Mária Terézia idejében az egyik kereskedelmi út Mosonba és Hainburgba. A kastélyt valószínűleg Szapáry Péter építtette 1757 és 1781 között, majd a 19. században Csún Zichyék tulajdona lett, akiktől aztán 1905-ben Lónyay Elemér, a már említett Stefánia belga királyi hercegnő második férje vásárolta meg.
A téglalap alakú épület részben alápincézett, és három egyszerű elrendezésű traktusból áll. A pince az épület déli részén található. A kastélyhoz tetőtér is tartozik. A jellegzetes és művészi elemekkel díszített főbejáratként szolgáló oszlopcsarnok vagy portikusz az északnyugati homlokzaton található. Az épületnek van egy másik bejárata is a délnyugati oldalon, amely a parkba vezet. A 20. század ’70-es, majd ’90-es éveiben részleges felújításon esett át a kúria, a munkát azonban nem fejezték be. Évekig az enyészet volt itt az úr, az épületet semmire sem használták, állapota leromlott, megsérült a pince statikája is, leszakadt a lépcső és a boltozat is a pincelejárat fölött. Ha továbbra sem történik semmi, akkor ez a patinás épület néhány évtizeden belül a semmittevésünk biztos áldozatává vált volna.
A tetőt hőszigetelték, és új nyílászárókat építettek be. Felújították az eredeti kéményeket, valamint a tetőteret, a tetőtérben gipszkarton válaszfalakat, padlót, vízvezetéket és fűtőrendszert alakítottak ki. A tervek szerint a tetőtér szálláshelyként működik majd a továbbiakban. A földszinten és a pincében kreatív műhelyek kialakítását tervezik. A homlokzat is új vakolatot kapott, a területet körbekerítették, megépültek a bejárati kapuk és a parkoló is – az eredmény igazán megsüvegelendő.
Korszerű ökológiai látogatóközpont
A megyének persze konkrét tervei is voltak a felújítással. Pozsony megye legújabb és legmodernebb ökológiai látogatóközpontját hozta létre a felújított dunacsúni kastélyban. Így a hajdani nemesi kúria egy új életet kezdhet – mindannyiunk örömére. Az épületet és a hozzá tartozó kis parkot hivatalosan már április végén átadták, a nyilvánosság számára tartósan június elsejétől nyílik meg a látogatóközpont.
– Az ökoközpont kaput nyit a természet felé, összekapcsolja a természetvédelem és a környezeti nevelés szakmai és gyakorlati tevékenységét, a gyermekek és fiatalok oktatására is nagy hangsúlyt helyez. A létesítmény természetvédelmi szervezetek számára egyfajta háttérintézményként szolgál majd, itt lesz az új székhelye például a DAPHNE Alkalmazott Ökológiai Intézetnek, de támogatja a határon átnyúló turizmust és az ökoturizmust is – tette hozzá Juraj Droba.
A megyeelnök kiemelte, hogy az ökoközpont létrehozása a szlovák, osztrák és magyar partnerek együttműködésének köszönhető az Európai Regionális Fejlesztési Alap által támogatott határon átnyúló Ecoregion SKAT és Ecoregion SKHU projekteken keresztül. A kivitelezési munkák és a kiállítóterek költségei meghaladják a 4,2 millió eurót.
Az ökoközpont ingyenes programokat, kirándulásokat is kínál majd az iskoláknak. Ennek megfelelően a kastélyban kilenc tanterem, emellett alkotóműhelyek és egy többfunkciós terem is helyet kapott. A felújított kastély épületében egy interaktív kiállítás is várja a látogatókat, amely a régió természeti örökségét, például a Duna-deltát vagy az ártéri erdőket mutatja be. A kertben pedig – a gyerekek nagy örömére – különböző élmény- és interaktív elemek találhatók, mint például az öntisztuló biotóp tavacska, madárfészkek vagy egy fapálya a vizes élőhely felett, egy totemoszloppálya, interaktív fal, „mezítlábas” élményút, valamint egy mentőállomás is a sérült állatok számára.
A gyerekek élvezték a nyílt napot
Mivel az időjárás is kedvezett, a gyerekek rendkívül élvezték ezeket az attrakciókat, mint ahogy a meseblokkokat is, amelyek szereplői és hősei ezúttal kizárólag az állatok voltak.
Én nagyon élveztem a totemoszlopokon való mászkálást, meg azt is, hogy versenyezhettünk és kvízeken vehettünk részt, amelyekben az itt élő állatokról tettek fel nekünk kérdéseket. Volt, amit már tudtam, de új dolgokat is hallottam
– mondta az egyik kis látogató, Lili, aki a nagyszüleivel érkezett a látogatóközpontot bemutató nyílt napra.
Nem csoda, a látogatóközpont ünnepélyes megnyitóján gazdag program várta az érdeklődőket egész nap: kísérőrendezvények, workshopok, az ártéri erdőkre és a Dunára fókuszáló alkotóműhelyek, animátorok és kulturális előadások. De megismerhettük a természettel kapcsolatos legnagyobb mítoszokat is, voltak ökológiára fókuszáló előadások: hulladékzsákos játék, műanyagvadász színház, komposzttörténet.
– Nekem nagyon tetszett az a színes homokkal megtöltött láda, amelyben a kezemmel formálhattam én is a terepet úgy, ahogy az időjárás tette évszázadokon át. Az illatkerék is tetszett, mert megszagolhattuk, milyen parfüm készülhetne az itteni növényekből, például a kamillából – mondta Emma, az egyik kis látogató. Ezenkívül egy csónakban ülve interaktív hajókázást is tehettünk a Duna egyik oldalágán, vagy traktorban ülve egy szimulátor segítségével kipróbálhattuk a szántást is. Sok-sok élmény, amit nagyon élveztek a gyerekek.
Fontos azt is megemlíteni, hogy a felújításnak köszönhetően a kastély megújuló energiaforrásokat használ majd, ilyen például a hőszivattyúval való fűtés. A klímaváltozás negatív következményeinek enyhítése érdekében is hajtottak végre intézkedéseket, nevezetesen a csapadékvíz visszatartásáról és későbbi felhasználásáról van szó, továbbá vízáteresztő felületeket is alkalmaztak és világos színeket használtak a környezet túlmelegedésének csökkentésére, vízelemet a mikroklíma javítására és a környezet hűtésére.
Pozsony megye törekvése egy korszerű, minden igényt kielégítő látogatóközpont létrehozása volt, amelynek segítségével erősíthető a gyerekek viszonya a természethez, s az ott tapasztaltak alapján ezt az elképzelést sikerült is megvalósítania. Az omladozó műemlékkastély a teljes felújítás révén nemcsak új külsőt és lelket kapott, hanem új tartalmat is, aminek köszönhetően az élet központjává, egyfajta relaxációs zónává válhat, vonzó környezetet teremtve a helyiek és a turisták számára is.
Megjelent a Magyar7 2024/20. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
