2024. 09. 14.
Sok ország azért törekszik a BRICS-tagságra, mert belefáradtak az USA „rejtett” és „néha nyílt agressziójába”, és az együttműködés új formáit keresik – mondta vasárnap Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Moszkva a hét elején közölte, hogy Törökország hivatalosan is kérte felvételét a BRICS-hez, és ezzel az első NATO-állam lett, amely tagságra pályázik a nem nyugati gazdasági szövetségben. Eddig több mint 30 ország kérte felvételét a csoportba, amely jelenleg tíz országot foglal magában, köztük Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát.
A TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva arról, hogy a különböző országok miért akarnak csatlakozni a BRICS-hez, Zaharova azt mondta, hogy „a világ belefáradt az amerikai támadásokba”, és „egy másfajta kapcsolat mellett teszi le a voksát”.
Az országok továbbra is a nemzetközi jog elvein alapuló kapcsolatokat szeretnének kiépíteni, „de mivel Washington, mint valami mániákus a saját hollywoodi filmjéből, mindent elpusztít fűnyíróval, fűrésszel vagy valamilyen baltával, a világ kénytelen az interakció új formái után nézni” – magyarázta. Ezek a formák pedig az orosz diplomata szerint a BRICS-hez hasonlóak, de nem olyan, mint a NATO.
Az IMF támogatja a BRICS bővítését
A BRICS bővítése globálisan előnyös lehet, ezért „bátorítani” kell – mondta Julie Kozack, a Nemzetközi Valutaalap szóvivője pénteken újságíróknak a csoporthoz való török csatlakozási tervekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Törökország volt a legutóbbi ország, amely szeptember elején hivatalosan is kérte a BRICS-tagságot. A 2009-ben Oroszország, Kína, India és Brazília által alapított szervezethez a következő évben csatlakozott Dél-Afrika. A csoport 2024-ben tovább bővült Egyiptommal, Iránnal, az Egyesült Arab Emírségekkel és Etiópiával.
Pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök megjegyezte, hogy már 34 ország kifejezte érdeklődését a BRICS-tagság iránt, és folyamatban vannak a tárgyalások a lehetséges partnerségekről.
Arra a kérdésre, hogy az IMF „lát-e veszélyeket a BRICS-ben”, Kozack azt válaszolta: „nézetünk szerint a javuló és bővülő nemzetközi együttműködést és az országcsoportok közötti kereskedelmi és befektetési kapcsolatok elmélyítését üdvözölni és ösztönözni kell”, különösen, ha az a résztvevő nemzetek közötti „széttagoltság csökkentését és a kereskedelmi és befektetési költségek mérséklését” célozza.
Hozzátette, hogy „az ilyen kezdeményezésekhez való csatlakozásról szóló döntés az egyes tagországok szuverén döntése”.
Törökország is csatlakozna
Ankara korábban már megerősítette jogát, hogy bármilyen országgal vagy nemzetközi szervezettel felveheti a kapcsolatot és kijelentette, hogy a BRICS-szel vagy a Sanghaji Együttműködési Szervezettel (SCO) való elkötelezettség nem ütközik más kötelezettségeivel, köztük a NATO-val.
„Nem tekintjük a BRICS-et más struktúrák alternatívájának. Mindezeket a struktúrákat és szövetségeket úgy tekintjük, mint amelyeknek különálló funkciójuk van” – mondta korábban Recep Tayyip Erdogan török elnök. Hozzátette, hogy Ankara igyekszik „megbízható partnere” lenni minden olyan szervezetnek, amelynek tagja
„NATO-tagként nem látjuk problémának az együttműködést az SCO, a BRICS, az Európai Unió vagy a Türk Államok Szervezetének országaival. Hisszük, hogy ezek a kapcsolatok hozzájárulnak a világbékéhez” – mondta.
A Bloomberg szeptember elején arról számolt be, hogy a török tagságot az október végén az oroszországi Kazanyban megrendezésre kerülő BRICS-csúcstalálkozón fogják megfontolni. Erdogan meghívást kapott a találkozóra. Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó megerősítette, hogy Ankara hivatalosan kérte a tagságot, és azt mondta, hogy a szervezet megfontolja azt.
Orosz Hírek
Megosztom:
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
