Bölcsességre és józanságra intett az izraeli-palesztin konfliktus és az orosz-ukrán háború kapcsán a magyar köztársasági elnök. Novák Katalin a román elnökkel tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az emberiséget a harmadik világháború réme fenyegeti. A román elnök szerint az Izrael elleni támadás Oroszországot támogatja az orosz-ukrán konfliktusban.
Az ukrajnai és az izraeli háborús helyzet, valamint Románia schengeni térséghez csatlakozásának kérdése is szerepelt Novák Katalin köztársasági elnök és Klaus Iohannis román államfő megbeszélésének témái között szerdán a Sándor-palotában, Budapesten.
Az izraeli háborúval kapcsolatban Novák Katalin kifejtette: ebben a tragikus helyzetben Magyarország együttérzéséről és támogatásáról biztosította Izrael államot. Novák Katalin hozzátette: részt vesz a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség által szervezett istentiszteleten.
Kérdésre válaszolva közölte: Magyarország elítéli a terrorista támadást Izrael állam ellen és igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy ne eszkalálódjon a konfliktus.
Hozzátette: korábban nem látott intenzitású háborús konfliktusok robbannak ki a világ különböző pontjain.
Számos ország vezetői azon dolgoznak, hogy mindez ne vezessen harmadik világháborúhoz.
Bölcs és józan döntéseket kell hozni – hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Klaus Iohannis közölte: első pillanattól elítéli az Izrael elleni nagyszabású terrortámadást. „Izraelnek teljes joga van megvédeni magát” – hangsúlyozta, majd úgy folytatta: Románia Izrael mellett áll és kész segíteni, ha ezt kérik. Véleménye szerint a háború nemcsak a Közel-Keleten, hanem globálisan is „nagyon sok kapcsolatot meg fog változtatni” . A politikus megjegyezte továbbá, hogy az Izrael elleni támadás „egyértelműen Oroszországot támogatja” az orosz-ukrán konfliktusban.
Ukrajna támogatása
Novák Katalin elmondta, a két ország álláspontja egyértelmű az ukrajnai háborúval kapcsolatban is: elítélik Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, igyekeznek Ukrajnát segíteni a védekezésben, Magyarország pedig minden humanitárius segítséget megad az Ukrajnából menekülőknek.
Hozzátette: Ukrajna területén mindkét országnak jelentős számú nemzeti kisebbsége él. Ezért számítanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök együttműködésére a kisebbségekkel szembeni jogsértéseket, jogsérelmeket orvoslásában, és abban, hogy mindent megtegyenek a kisebbségi jogok érvényesüléséért.
Az orosz agresszióval összefüggésben a román államfő rögzítette: Románia „mindaddig folytatja Ukrajna támogatását, amíg arra szükség van”, ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott előző napi bukaresti találkozójukon is megerősítették. „Ukrajna szabadságért, szuverenitásért, függetlenségért, nemzeti területekért harcol” – hangsúlyozta, megjegyezve: Románia humanitárius és katonai segítséget is nyújt Ukrajnának. Hozzátette: az ukrán gabona zavartalan szállításáért, így a globális élelmiszerválság elkerüléséért Románia erőfeszítéseket tesz a tranzitkapacitások növeléséért is.
Nemzeti kisebbségek
Kétoldalú találkozójukon a nemzeti kisebbségek, így az erdélyi magyarság helyzetéről is tárgyalt Klaus Johannis és Novák Katalin. Novák Katalin elmondta: a román elnökkel egyetértenek abban is, hogy a magyar kisebbség támogatása hozzájárul Románia fejlődéséhez. Ezért kölcsönös érdek a feszültségeket csökkentése annak szítása helyett. A román államfő pedig kiemelte: egyetértettek abban, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozók hozzájárulnak a hidak építéséhez az anyaország és az állampolgárság szerinti ország között.
A magyar köztársasági elnök történelmi jelentőségűnek nevezte a találkozót, miután román államfő legutóbb tizennégy éve tett hivatalos látogatást Magyarországon. Kiemelte: az a cél, hogy az egymás számára fontos szomszédos országokhoz méltó pragmatikus kapcsolatot alakítsanak ki Magyarország és Románia között.
Románia és Magyarország között nyitott, átlátható, pragmatikus együttműködésre van szükség, amely a kölcsönös bizalmon alapul – mondta Klaus Iohannis román államfő. Klaus Iohannis úgy fogalmazott: az egyoldalú és ellentmondásos lépéseket mindkét részről el kell kerülni. Az együttműködésre kell koncentrálni, nem pedig arra, ami elválasztja a magyarokat és a románokat.
Gazdasági kapcsolatok és Románia schengeni csatlakozása
Románia helye a schengeni térségen belül van – nyomatékosította. Igazságtalan, hogy még nem csatlakozhatott, ezért Magyarország továbbra is határozott támogatásáról biztosítja Romániát – hangsúlyozta Novák Katalin. Klaus Iohannis pedig arról beszélt, hogy Románia schengeni csatlakozása szavai szerint „egyértelmű nyeremény” lenne az uniónak, mivel biztonságosabbá és erősebbé tenné. Magyarország „korrekt és határozott partner” ebben a kérdésben – mondta -, hiszen a kezdetektől támogatja Románia schengeni tagságát.
Magyarország európai uniós elnökségével kapcsolatban a magyar köztársasági elnök elmondta: szeretnének a nyugat-balkáni országok csatlakozásában eredményeket elérni. Az uniós elnökség idején kiemelt téma lesz még a demográfiai válság kérdésének kezelése.
A gazdasági kapcsolatokat Novák Katalin virágzónak nevezte a két ország között. A Magyarországra irányuló romániai behozatal másfélszeresére, a határátlépőhelyek száma tizennégyre emelkedett – mutatott rá. Hozzátette ugyanakkor: a gazdasági kapcsolatokban még sok lehetőség van.
Az energetikáról szólva kiemelte: Magyarország dolgozik azon, hogy diverzifikálja a hozzáférését az energiaforrásokhoz. Ebben kiemelten számít Romániára. Elmondta: abban is egyetértenek a román elnökkel, hogy ezen a területen is erősíteni kell az együttműködést.
A román-magyar energetikai együttműködésekre vonatkozó kérdésre Klaus Iohannis kifejtette: fontos az elmozdulás a zöld gazdaság felé, de addig is, amíg megvalósul a teljes áttérés a megújuló energiaforrásokra, a gazdaságnak „túlélnie, fejlődnie, növekednie kell”. Mindnyájunknak szüksége van forrásokra az átmeneti időszakban is, például földgázra és nukleáris energiára – mondta. Beszélt arról is, hogy Románia nemrégiben jelentős földgázforrásokat talált fekete-tengeri partja mentén. „Reméljük, ezt az erőforrást ki lehet használni a közeljövőben, és Románia Magyarországnak is releváns beszállítója lehet, hiszen egész Európa el akar szakadni az orosz forrásoktól” – magyarázta Klaus Iohannis, aki a találkozón kifejezte részvétét Sólyom László egykori magyar államfő halála miatt.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
