A vashiány gyakran összefügg étkezési szokásainkkal. Ám nem feltétlenül a vegánokat és a vegetáriánusokat érinti ez a probléma.
„A vashiány a világ leggyakoribb hiánytünete” – véli Susanne Simon-Ecker bécsi belgyógyász, aki szerint ennek ellenére sokszor nem igazán tudatosul bennünk ez a probléma. Ausztriában például minden ötödik nő érintett, aki szülőképes korban jár. De sportolók, vegetáriánusok, vegánok és idősebb emberek is a „rizikócsoportba” tartoznak – írja a Der Standard című osztrák lap online kiadása – írja a Házipatika.com.
Fáradékonyság, koncentrációs nehézségek, fejfájás, hajhullás. Ezek az első, gyakori szimptómák. Később légszomj, szívdobogás és a libidó csökkenése, illetve depresszió is bekövetkezhet. Minthogy teljesen különböző hatásai lehetnek a vashiánynak, ezért nehéz a pontos diagnózis felállítása is.
Előfordulhat, hogy a pácienst depresszióval kezelik, miközben csak vashiányról van szó – mondja a Der Standardnak Sabine Lahnsteiner általános orvos. Mindeközben egy egyszerű vérvétellel tisztázható a dolog.
Ekkor azért néhány speciális paraméterre (ferritin- és hemoglobin-szint) is figyelni kell Doris Gapp szerint, aki szintén általános orvos. A hiány azért maradhat sokáig észrevétlen, mert a vas csupán egy nyomelem, amelyet az ember magától nem tud produkálni. Ezt csak táplálékkal vehetjük fel. Összességében az emberi szervezet 3-5 gramm vasat tartalmaz, ami főleg a hemoglobin képzéséhez (áttételesen pedig a vér oxigénszállításához) szükséges. Ezen kívül a vas szerepet játszik olyan biokémiai folyamatokban, mint például a sejtnövekedés.
Ha kevés a vas a táplálékunkban, akkor a szervezet visszanyúl a tartalékaihoz, jelen esetben a „tartalékvashoz”, a ferritinhez. Minthogy ez a folyamat igen lassú, a szimptómák csak fokozatosan, alattomosan jelennek meg, és a hiány sokáig észrevétlen marad – magyarázza Doris Gapp. A legrosszabb esetben kialakul az anémia, a vérszegénység.
A húsevők viszonylag könnyen megbirkózhatnak a vashiánnyal, de a vegánok és a vegetáriánusok is védekezhetnek ez ellen – tudatos étkezéssel. Az állati eredetű (hem-vas) és a növényi eredetű (nem-hem-vas) ételeket különböztetik meg a szakértők.
Az emberi szervezet a hem-vasat képes jobban felvenni, a növényi vasat csak egy „exkluzív” transzportúton képesek a bélsejtek hasznosítani. Ezért veszélyeztetettebbek a vegánok és a vegetáriánusok, legalábbis vashiány szempontjából. Ugyanakkor egy csomó növényi eredetű élelmiszer nagy mennyiségű vasat tartalmaz, így a hüvelyesek (lencsék, borsók és babok). A tofuban és dióban is nagy koncentrációban fordul elő a vas. De a táplálkozási szakértők javasolják a teljes kiőrlésű kenyeret, a búzakorpát és a kölest is. A spenót ugyan egészséges, de a közhiedelemmel ellentétben nem tartalmaz olyan sok vasat.
Léteznek persze más módszerek is, amelyek immár orvosi beavatkozást vagy terápiát jelentenek (akár a kialakult vérszegénység következményeinek elhárítására), de érdemes ezeket megelőzni, és egyszerűen, az étkezési szokásainkon módosítva elkerülni a vashiányt.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
