Egyre biztosabbak lehetünk abban, hogy az infláció elszabadulását nem tudjuk rövid távon megfékezni, s ezt már végre a kormány is próbálja kezelni, megoldani. Hogyan látja a kialakult helyzetet egy szakember, s mire érdemes figyelnünk. Antalík Imrét, a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi és Informatikai Karának dékánhelyettesét kérdeztük.
Milyen kondícióban találta a szlovák gazdaságot az orosz–ukrán háború?
A gazdasági szereplőket (és a társadalmat is) alaposan megcibálta a koronavírus- járvány okozta sokkhatás, a globális ellátási láncok akadozása és a felpörgő infláció. Amikor már éppen a kilábalást vagy stabilizációt tervezte mindenki, akkor robbantak be mindennapjainkba a háborús kockázatok.
Hogyan értékeli a szlovák kormány gazdaságélénkítő intézkedéseit? Sikerült-e ezekkel az elmúlt időszakban hatékony választ adni a kihívásokra?
A négypárti koalíció válsághelyzetbe csöppent, ami sok szempontból problematikus. A félévi bizonyítványában a „Gazdaság” tantárgynál (is) olyan osztályzat szerepel, ami javításra szorul.
Mégis milyen különbségeket lát a szlovák és magyar válságkezelési stratégiában?
A helyzet merőben eltérő a két ország esetében, mert mindkettőben más a kiinduló állapot és a feltételrendszer is, amelyben a válsághelyzet megjelent. Elég, ha csak az euróövezeti tagságra vagy a gazdasági szerkezetben rejlő eltérésekre gondolunk. Az alkalmazott eszközök sem lehetnek emiatt azonosak.
Szakmai szempontból mi az, amit a szlovák kormány a helyzet megnyugtatásáért tehetne?
Ilyen helyzetben úgy gondolom, leginkább rendszerszintű megközelítés, kiszámítható lépesek, hiteles kommunikáció szükséges.
Egy válságban a gazdasági szereplőknek biztonságot, stabil hátteret kell érezniük, és támogatásra szorulnak, akár az állam további eladósodásának terhére is.
Hogyan látja, az állampolgárok pénztárcájának tartalmát milyen mértékben „befolyásolja” majd ez a háborús konfliktus a koronavírus-járvány lecsengésével?
Egyértelműen negatívan, sőt nagyon negatívan. Növekednek a lakosság kiadásai és elégnek a megtakarítások is az inflációval (mivel a lakosság nagy része a párna alatt és folyószámlán „spórol”). Az életszínvonal csökkenése várható.
Úgy gondolja, hogy valóban inflációs spirált idézhetne elő a pénzromlást kompenzáló szélesebb támogatási program, ahogy arról a szlovák kormányfő is beszélt?
Az infláció jelenleg külső tényezők, elsősorban az energiaárak emelkedése miatt robbant be. A háborús kockázatok miatt azonban egyelőre nem csökken az ár vágtájának tempója, sőt az élelmiszerárakra továbbra is nagy nyomás helyeződik.
A kormány a magas infláció láttán nem maradhat tétlen, viszont a segítség csak bizonyos veszélyeztetett csoportok (leginkább rászorulók, nyugdíjasok) esetében várható. Azt is tegyük hozzá, hogy az áremelkedés miatt növekvő áfa-bevételek segítik a költségvetést, ami nem jön rosszul a koronavírus-járványt követően.
Milyen nehézségeket idézhet elő a jelenlegi helyzet a vállalati szektor számára?
Hogy milyeneket, az nagyban függ a vállalat nagyságától és egyéb tényezőktől. Ilyen a gyorsan változó és kiszámíthatatlan külső környezet, a virtuális tér felértékelődése, a változások a foglalkoztatásban (pl. otthoni munkavégzés – home office), a globalizáció átértékelődése, a forrásokhoz való hozzáférés nehezebbé válása, a rövidebb időtávra szóló megegyezések a gazdasági szereplők között, de a pénzpiaci mozgások is, és még sorolhatnám.
Ebben a helyzetben az Ukrajnából érkező munkaerő valóban lehetőséget jelenthet-e a szlovákiai vállalatok számára?
Az Ukrajnából menekülők természetesen megjelennek a munkaerőpiacon, elsősorban a kisegítő vagy végzettséget nem igénylő pozíciókat töltik be a szolgáltatások területén (például kereskedelem, vendéglátás) és az iparban. Némileg enyhíteni tudják egyes ágazatok munkaerőhiányos helyzetét, másutt azonban, például az építőiparban továbbra is nagy a munkaerőhiány.
Mit gondol, ha a közeljövőben befejeződik a háború, akkor az életszínvonal csökkenése is csak rövidtávú folyamat lesz?
A helyzet ettől komplexebb, mert nemcsak a gazdaság, hanem a társadalom is pofonok sorát kapta az elmúlt években. Még a koronavírus-járvány hatásait sem hevertük ki. A háború alakulásától, a geopolitikai viszonyok (vagy iszonyok) átrendeződésétől is sok függ.
A termeléshez nyersanyag és erőforrás, a termékeknek pedig piac kell.
Mit javasolna az olvasóknak, mire figyeljenek a közeljövőben pénzügyeikkel kapcsolatban?
Fontos a pénzügyek tervezése, monitorozása és az aktuális életszakaszhoz igazítása. A fix kiadásokat tartsák alacsonyan, hozzanak tudatos fogyasztói döntéseket, a megtakarításoknak pedig olyan helyet keressenek, ahol az inflációs időszakban is megőrzi értékét a pénz. Ilyenek az inflációkövető pénzügyi termékek vagy a tőzsdén bevezetett részvények.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/17. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
