A Fidesz volt európai parlamenti frakciója, az Európai Néppárt közben szivárványosra színezett Országházzal ábrázolta a magyarvitát. Szerda reggeli közleményükben azt írták: senki se tanítson diszkriminációt a gyermekeknek.
Győri Enikő felszólalásában az EP baloldalát, valamint az Európai Néppárt a magyarellenes határozatot támogató hatvannyolc százalékát szólította meg. – Önök az Európai Parlamentet rögtönítélő bírósággá változtatták, már a vita elnevezésével megelőlegezték az ítéletet, miszerint Magyarország uniós jogot sértett, pedig a kötelezettségszegési eljárás legelején tartunk – fogalmazott a fideszes képviselő. Szerinte az EP baloldala és a néppárt említett része egyszerűen megerőszakolják az uniós jogot, nemzeti hatáskörbe eső ügyben fenyegetőznek.
A magyar vita ürügyén elterelik a figyelmet az Európa előtt álló húsbavágó kérdésekről, mint a koronavírus vagy a migráció – hangoztatta Győri Enikő, aki szerint amiatt is ideges a baloldal, mert múlt pénteken bebizonyosodott, hogy van életképes alternatíva a jobboldalon.
Az EP-képviselő arra utalt, hogy múlt héten összesen tizenhat európai párt – köztük a Fidesz – írtak alá Európa jövőjéről szóló közös nyilatkozatot, amelyben kiállnak az EU eszméje mellett, de elutasítják az európai szuperállamot.
– Szavakat is nehéz találni az őrületre, ami ma az Európai Parlamentben zajlik. Hogyan lehet az, hogy önök itt az európai értékekre és jogra hivatkoznak, miközben fittyet hánynak az uniós szerződésekre és az azokban foglalt hatáskörmegosztásra? – hangoztatta strasbourgi felszólalásában Hidvéghi Balázs. Az EP-képviselő szerint az uniós parlament által pocskondiázott magyar törvény egyedül a gyermekek védelmét szolgálja és az ő mindenek felett álló érdekeiket nézi.
– Azt rögzíti, hogy a gyermekek nevelése a szülők joga marad – ismertette a törvény célját a fideszes EP-képviselő, hozzátéve: a kiskorúakat nem szabad kitenni öncélú szexuális propagandának. – Semmilyen irányú szexuális propagandának – húzta alá. Hidvéghi Balázs kiemelte: Magyarországon mindenki úgy él, ahogy akar, a törvény hatálya nem érinti a felnőtteket.
Az LMBTQ-szervezetek szabadon működhetnek, de az óvodákban és iskolákban nincs keresnivalójuk! – érvelt a képviselő, úgy zárva beszédét: Magyarország nem fogad el beavatkozást olyan kérdésekben, amelyekben sosem ruházott hatásköröket az Európai Unióra.
Elkezdődött a magyar gyermekvédelmi törvényről szóló vita Strasbourgban, először az Európai Bizottság és a Tanács képviselői ismertetik álláspontjaikat. Věra Jourová, az EB liberális alelnöke részletesen elmondta, hogy a magyar szabályozás véleménye szerint melyik uniós jogszabályokkal lehet ellentétes. – Megkaptuk a magyar hatóságok válaszlevelét, most elemezzük – mondta, utalva arra, hogy az EB előzőleg jogi aggályairól tájékoztatta Budapestet, amire máris megérkezett az írásbeli válasz Brüsszelbe.
Jourová szerint a bizottság minden lehetséges eszközzel kész a jogállamiság védelmére kelni.
A gyermekvédelmi törvényről szólva megismételte Ursula von der Leyen ma reggeli szavait, miszerint a törvény összemossa a pornográfiát a homoszexualitással. A Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárással kapcsolatban kijelentette, hogy akárcsak a lengyel esetben, nem lát pozitív fejleményeket, sőt visszaesés tapasztalható a demokrácia állapotában.
Anže Logar szlovén külügyminiszter a vitában arról beszélt, hogy noha a családpolitika tagállami hatáskör, az uniós alapszerződések bebetonozzák a diszkrimináció tilalmát. Megerősítette, hogy a szlovén EU-elnökség is folytatni kívánja a német és portugál elnökség „jogállamisági párbeszéd” gyakorlatát.
Ennek egyik alapja az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentéscsomagja lesz, amelyet heteken belül (feltehetőleg július 20-án) ismertet a testület.
Az Európai Bizottság alelnöke jogi érveket tálalt Strasbourgban Fotó: Európai Parlament
Ma délelőtt az Európai Parlament (EP) egész vitablokkban foglalkozik Magyarországgal. Először a nemrég elfogadott gyermekvédelmi törvényt veszi górcső alá a balliberális többségű testület, azután pedig a hazánkkal szembeni hetes cikkely szerinti eljárás állását vitatják meg a képviselők. Az LMBTQ-témájú, pedofília elleni szabályozásról szóló vita délelőtt tíz óra után kezdődik, olyan magyar felszólalókkal, mint Hidvéghi Balázs és Győri Enikő fideszes politikusok, Hölvényi György, a KDNP képviselője, Dobrev Klára a DK, valamint Cseh Katalin a Momemtum részéről.
A magyar kormány külföldi kritikusai közül a liberális Guy Verhofstadt, a zöld Terry Reintke és Gwendoline Delbos-Corfield, valamint a szocialista Juan Fernando López Aguilar is felszólal. Az Európai Bizottság álláspontját a vitában Věra Jourová, a testület liberális alelnöke ismerteti.
Az EP határozatát a máltai Cyrus Engerer adja elő: a homoszexuális baloldali politikusról tegnap napvilágot látott, hogy pornográf tartalmú anyagok terjesztéséért két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték még 2014-ben.
Engerer korábbi élettársát előre eltervezett szándékkal kívánta köznevetség tárgyává tenni, amikor 2010-ben pornográf felvételeket terjesztett róla az interneten. Most ő az az európai parlamenti képviselő, aki az EP nevében támadhatja a gyermekvédelmi törvényt.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a vita eredményeként az uniós parlament egy olyan állásfoglalásról dönt, amely többek között arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy a magyar hatóságok a diszkriminációmentesség elve alapján használják fel az uniós pénzeket, tehát az ország addig ne kaphasson forrásokat a 2021–2027 közötti keretköltségvetés egyes alapjaiból, amíg a lehetséges jogsértések fennállnak.
—————————————-
– Egyes tagállamok esetében nemzeti hatáskör a kisebbségvédelem, míg más tagállamok esetében nem? Vagy bizonyos kisebbségek diszkriminációja tagállami hatáskör, más kisebbségeké pedig nem? – kérdezte Gál Kinga, a Fidesz EP-delegációjának elnöke Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság (EB) elnökétől a mai európai parlamenti vitanapon Strasbourgban, ahol a nemrég elfogadott magyar gyermekvédelmi törvényt veszi górcső alá a balliberális többségű testület. Gál Kinga felszólalásásban arra utalt, hogy az EB folyamatosan elgáncsolja az európai őshonos kisebbségek jogait erősítő kezdeményezéseket, mondván, hogy nincs hatásköre az ügyben. Most, a szexuális kisebbségekről szóló LMBTQ-kérdésben viszont támadja Magyarországot.
– Egységes támadás indult a gyermekvédelmi törvény ellen, annak ismerete nélkül. Még Magyarország térdre kényszerítésével is fenyegettek – húzta alá a strasbourgi vitában, kijelentve: pedig az uniós alapjogi charta szerint is a gyermekek mindenek felett álló érdeke az elsődleges.
A Fidesz volt európai parlamenti frakciója, az Európai Néppárt közben szivárványosra színezett Országházzal ábrázolta a magyarvitát. Szerda reggeli közleményükben azt írták: senki se tanítson diszkriminációt a gyermekeknek.
Az Európai Parlament szerdai vitablokkja az Európai Tanács legutóbbi csúcstalálkozójáról szóló beszámolóval kezdődött. Charles Michel, az ülést összehívó tanácsi elnök már itt beszélt a magyar gyermekvédelmi törvényről: mint arra emlékeztetett, az országvezetők zöme aggályát fejezte ki a szabályozás miatt, emiatt azt a csúcsértekezleten is tárgyalták. Michel elmondta, hogy a brüsszeli ülés alkalmával Orbán Viktor magyar miniszterelnök részletesen elmagyarázta a jogszabály mögötti indíttatást az uniós kollégáinak.
Michel szerint ő maga azt az álláspontot képviselte az EU-csúcson, hogy az uniós jog mindenkor elsőbbséget élvez, az LMBTQ-jogokra pedig nem lehet mellékes ügyként tekinteni. – Szükséges, nehéz és érzelmes vita volt – mondta a magyarügyről Michel.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sokkal keményebben ment neki a magyar szabályozásnak: megismételte, hogy véleménye szerint szégyenteljes a magyar törvény. – A gyermekek védelemmel való érvelés csak kifogás – hangsúlyozta, hozzátéve: szerinte egyértelmű, hogy a magyar kormány a törvényben összemossa a pornográfiát a homoszexualitással.
Az Európai Bizottság elnöke ismét szégyenteljesnek nevezte a magyar törvényt Fotó: Matthieu Cugnot/Európai Parlament
Von der Leyen emlékeztetett rá, hogy a bizottság minden lehetséges eszközzel fellép a jogsértések miatt. Mint azt megígérte, a jogállamisági rendelet alkalmazása során egyetlen ügy sem veszik majd el. Az Európai Bizottság elnöke nem csak Magyarországnak szólt oda az LMBTQ-jogok miatt: szerinte a lengyelországi LMBT-mentes zónák léte sem elfogadható. – Európa sokszínű, az értékeink összekötnek minket – zárta az elnöknő.
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője megerősítette, hogy pártja támogatja az EP szigorú, magyarellenes határozatát. Szerinte nem elfogadható, hogy Orbán Viktor miniszterelnök támadja „a mind szorosabb unió” elvét, mert az az európaiak egymáshoz közelebb viteléről szól.
Raffaele Fitto, az Európai Konzervatívok és Reformerek társelnöke csalódottságának adott hangot, amiért az EU-csúcs EP-beli kiértékelése egy az egyben Magyarországról szól. – Ez egy lehetőség lett volna, hogy a fontos problémákra koncentráljunk – mondta az Olaszország Fivérei EP-képviselője, aki szerint ehelyett beszélnek újra és újra Magyarországról Strasbourgban. Hozzátette: hamarosan migránsok tízezrei is elérhetik az olaszországi partokat, így például az illegális migráció megállításáról kellene tárgyalni.
Judi Tamara (Strasbourg)
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
