Nosza, ennek a nehéz és kellemetlen problémának a megoldásával foglalkozott ismét a parlament, és döntött is a törvényhozók speciális nyugdíjának eltörléséről a múlt kedden. De lehet, hogy a két kedden ebből sem lesz semmi, és megtörténhet, hogy megismétlik még néhányszor a voksolást, hisz egyszer már megszavazták, de az alkotmánybíróság a döntést alkotmányellenesnek találta. Erre ismét van esély, mert egy megszerzett jogot nem lehet csak úgy elorozni, mint például a kisebbségi jogokat. A speciális nyugdíjak eltörléséről először a parlament szavazott, majd a szenátus, és mintha a kukába ment volna, kiretusálta az egészet úgy, hogy „még jobb legyen”.
A szenátus elnöke beharangozta, hogy a többi, állami költségvetésből fizetett, nem járulékalapú nyugdíjat (katonák, rendőrök, bírák, titkoszolgálati alkalmazottak stb.) is felszámolják vagy korlátozzák, és emelik a nyugdíjkorhatárát azoknak, akik eddig már ifjúkorukban elmehettek öregségi nyugdíjba. De aztán biztosan eszükbe jutott, hogy van félnivalójuk az ügyészektől és bíráktól, mert sokuknak lehet vaj a fején, és ezek ítélkezhetnek felettük, ezért csak azt merték javasolni, hogy esetükben 60 évre emeljék a nyugdíjkorhatárt. Az egyenruhásoknál 65 évre szándékoztak felvinni, de aztán megijedhettek attól, hogy azoknak puskáik, pisztolyaik vannak, és – miután állítólag felelős uniós tisztségviselőkkel megtárgyalták a módosításokat – még egyet változtattak az elképezlésen, így a nyugdíjkorhatár emelését csak öt év türelmi idő után vezetnék be, és akkor is csak fokozatosan. Így húsz év is eltelhet, amíg megszűnnek a szép, különleges nyugdíjak.
De addig még változhatnak a honatyák is, akik változtathatnak a törvényeken úgy, hogy még lennebb hozzák a speciálisok nyugdíjkorhatárát, és fennebb viszik nyugdíjaikat, és lennebb hozzák a járulákot fizető rendes nyugdíjasokét, miközben nyugdíjkorhatárukat fennebb is vihetik, elvégre nőhet a várható élettartam is. És később a nyugdíjak kifizetésére felvett hiteleket és azok kamatait is kell valamiből törleszteni.
Különben a törvényjavaslat eredeti formájában azt is előírta, hogy a nyugdíj nem lehet nagyobb, mint az illető munkakörben létező átlagbér, és az azt meghaladót majd 30 százalékkal megadózzák. Aztán ezt a 30 százalékot a szakbizottság elosztotta kettővel, és így 15 százalék lett belőle.
Megszavazták azt is, hogy a nyugdíjak és a fizetések halmozása (az állami szektorban) tilos lesz. De bizony vannak fontos beosztásokban nélkülözhetetlen személyek, akik nélkül megállna egy sereg (só)hivatal, és ezért kivételeket kellett tenni. (A temetők is csupa nélkülözhetelen emeberekkel vannak tele.) És annyi a kivétel(ezett), hogy helyszűke miatt fel sem lehet sorolni.
Az a helyzet, amit elmagyaráztak az uniós tisztségviselőknek, hogy ha hűbelebalázs módon végrehajtják a nyugdíjreformot, akkor akik máris elmehetnének nyugdíjba mondjuk 45–50 éves korban, azok meg is teszik, és ügyészek, bírák, katonák, rendőrök stb.-k nélkül maradunk.
Különben is, ha kapunk egy kevéske időt (mondjuk a javasolt öt évet) a speciálisok nyugdíjkorhatárának megemelésére, és kézhez kapjuk az újjáépítési alapból nekünk ígért pénzeket, azután már kit fog érdekelni, hogy megvalósítjuk-e a beígért nyugdíjreformot? Csak nehogy a végén még a kisnyugdíjasok is elkezdjék követelni, hogy legalább az infláció mértékében emeljék nyugdíjaikat.
Amúgy pedig a különleges pályát választókkal nem lehet csak úgy packázni. Mert ha egy kisfiú vagy kislány a legszebb férfikorban szándékszik speciális nyugdíjba menni, olyan szakmát választ, amelyikben ezt el tudja érni. Micsoda csalódás lesz, ha aztán, akár más földi halandó, 65 éves korban vonulhat csak vissza, és még azt is megemelhetik, mert a nyugdíjalaphoz való hozzájárulás nem lesz elég a kis nyugdíjak kifizetésére sem.
Borítókép: Pixabay
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
