Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendôrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 23-án.
Amíg a liberális világ az anyag és csakis az anyag nemesítésére törekedett, addig a hungarista ideológia az anyag nemesítésén kívül a fajta nemesítését is célul tûzte, fajtán az emberfajtát, közelebbrôl azt a fajt értve, amely a magyar népnek is törzsfaja, és ez a gondváni törzs. Célunk volt tehát ezt a gondváni törzsfajtát kitenyészteni, amennyiben ilyen fajtát száz százalékosan lehetséges kitenyészteni és megtisztítani minden más beütéstôl, Magyarországon például a leggyakrabban elôforduló nordikus, mediterrán és szemita beütésektôl. Elismerem, hogy vannak bizonyos fajta-beütések, amelyek serkentôleg hathatnak az alapfajtára, de ez már gyakorlati kérdés lett volna, kitûzött célunk mindenesetre a száz százalékig tiszta gondváni fajta kitenyésztése volt.
A fent mondottak után elôadom, hogy mi nem árjakutatást végeztünk és tagjaink megválogatásánál és alapszabályaink lefektetésénél az „ôskeresztény” szót használtuk. Ezt nem azért tettük, mintha mi az ôskeresztényekre vagy árjákra építettünk volna, hanem azért, mert az ôskeresztény, aki tehát már ab ovo [kezdettôl fogva] mentes a sémi beütéstôl, jobban közelítette meg a gondváni törzsfajtát, amelyet kitenyészteni és amelyre nemesíteni népünket, a magyar népet, célunk volt.
A fajtakutatás, amelynek célja a fajta nemesítése, csak egyik szektora a hungarista ideológiának. Ugyanilyen szektorai a nacionalizmus, a szocializmus és Krisztus tana. A fajelmélet mindhárom felsorolt szektor esetében összefüggésben van a szellemi (nacionalista), anyagi (szocialista) és erkölcsi (krisztusi) vonatkozásokkal. Éppen ezért foglalkoztunk vele. Én magam tanulmányaim során emberbiológiai kérdésekkel is foglalkoztam és olvastam erre vonatkozó irodalmat. Rájöttem arra, hogy amint létezik a növényi életben egy Linné-rendszer, úgy szükség volna ilyen rendszerre az ember tekintetében is. Mert a legnagyobb káosz, fajtakáosz magában az emberben van. A tiszta faj kitenyésztése pedig azért volt gyakorlati célom, mert egészséges politikát csak egészséges fajú emberrel tudok végrehajtani. Egy egészséges fajtakeveredést el tudok képzelni az öt törzsfajtán, az árja, a gondváni, az elôázsiai, a néger és az indián fajtán belül, de mindig csak egy törzsfajtán belül. Az egy törzsfajtán belül a keveredés nem érdekes, mert az egy törzsfajtán belüli keveredések egészségesek, serkentôk, harmonikus, általunk hibrideknek nevezett lényeket hoznak létre. A káros keveredés felfogásunk szerint ott kezdôdik, amidôn a fent felsorolt öt törzsfajta keveredik egymással. Az ilyenfajta keveredést nevezzük káros beütésnek, fajtarontónak, az egyedeket a hibridekkel szemben basztardoknak és fajtaképükben diszharmonikusoknak.
Bennünket mint kitenyésztendô fajtát, magyar szempontból a gondváni érdekelt. A Magyarországon leggyakrabban elôforduló káros beütéseket tekintve (nordikus, mediterrán) az árja és (szemita) elôázsiai törzsfajták érdekeltek.
Elismerem, hogy az idegen fajtatörzsû beütések bizonyos mértékben serkentôleg hathatnak és csak ezen a mértéken túl hatnak károsan. Mi azonban törekvésünkben és célunkban a tiszta fajtára törekedtünk, éppen azért, mert gyakorlatilag nehéz megállapítani, hogy hol van annak a mértéknek a határa, amelyen túl károsodás kezdôdik, és nehéz megállapítani magának a mértéknek az ismérvét is.
A hungarista mozgalom tisztségviselôinek kötelezôvé tettem azt a vizsgálatot, amelynek alapján eldönthetô lehet, hogy mely fajtatörzsbe tartozik. Ezt a vizsgálatot mi nem okmányokkal hajtottuk végre, ellentétben a német árjaigazolásokkal, hanem effektív vizsgálattal. Antropológiai, fajbiológiai, fajlélektani vizsgálatnak vetettük alá az egyedeket. A vizsgálatot pártrendelettel kötelezôvé tettem a tisztségviselôk részére és magamon kezdettem meg, hogy senkinek semmi elvi kifogása ne legyen. A fenotípusokról táblázatot fektettünk fel. Ez a táblázat, ha jól emlékszem, 64 vagy 67 olyan különbözô tényezôt állapított meg, amelyek besorolása döntötte el a fenotípust.
Az, hogy ezen 64 vagy 67 különbözô tényezôbôl számszerûen mennyi tartozott az egyes fajtörzsekbe, már ti. a többség döntötte el azután az alapfajiságot. Egy ilyen vizsgálatnál az alfajokat vettük figyelembe és az alfajokból következtettünk vissza a fajtatörzsre.
Az én képletem például keletbalti alapfajiságú, huntörök és dinári beütéssel. Ez harmonikus fajtaképlet, mert mind a három a gondváni alaptörzshöz tartozik. Feleségemé ugyanez, csak északi beütéssel, tehát alapfajisága gondváni, de árja beütéssel. Fajtaképlete tehát diszharmonikus.
Tehát a mi felfogásunk szerint én hibrid vagyok, a feleségem basztard.
Tudományos vizsgálatainknál az antropológián sajnos nem jutottunk túl, mintegy húszezer embert vizsgáltunk meg, mindezeket a tisztségviselôk körébôl, amit elômunkálatoknak tekintettünk a késôbbi fajbiológiai és fajlélektani vizsgálatokhoz. A három vizsgálat eredménye adta volna meg végsô fokon a tiszta képet, az egyén fajtabeli hovatartozásának eldöntésére, elbírálására.
Eljáró rendôrtiszt kérdésére, hogy a 64 különbözô tényezôt, amelybôl az antropológiai vizsgálat összetevôdött, soroljam fel, hivatkozom Gál Csabára, aki alá tartozott szervezésszakilag Kelecsényi vezetésével a fajkutatás, de felsorolom nagyjából azokat a fôbb tényezôket, amelyekre visszaemlékszem. Ezek: a haj, a koponyaméretek, homlok, szemöldök, szemüreg, szem, orr, orrnyereg, orrcimpa, fül, száj, orr és fülszög, arcél, pofacsont, áll, állkapocs, fogak, és – hogy a hajat részletezzem – a haj színe, keresztmetszet, rugalmasság, vastagság – vagy hogy a szemet részletezzem – a szín, a szem fénye, majd folytatva: test, karok, lábak, a test mozgása, a test szôrzete, alkat.
(folytatjuk)
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
