Amíg bírom címmel tavaly december közepén jelent meg – egyelőre online – a hard rocker/ punk rocker/rock and roller Rocken Dogs új nagylemeze. A 9+1 tételes album hét évvel követi a Történjen valami LP-t, de a Feltöltve EP-től is jó négy esztendő választja el. És biztos, hogy idővel mint a banda történetének egyik fontos mérföldköveként fogja emlegetni mind a zenekar, mind a rajongótábora… Nézzük is, hogy miért!
Ami elsőként (képletesen) szemet szúr, az a hangzás még tökösebbé válása – fülessel hallgatva az anyagot, azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy a srácok bizony nem spóroltak a dobokkal (a lábdob konkréten végig dobhártya masszírozó, de mellette a többi „ütnivaló” aránya/megszólalása is rendben van), és a basszus-, meg a gitársávoknál is megtalálták a plusz dögösítő gombot. És, gyorsan végigszaladva a trekklistán, azonnal konstatálhatjuk, hogy a lemezcímmel megegyező dal nincs az albumon – de a „megoldást” már a második tételben megkapjuk. Illetve, fontos, hogy a számokat a Berczelly Balázs ’Berke’ (ének, gitár), Ráczkevy Ádám (gitár), Szepesi Máté ’Matti’ (dob), és – új belépőként – Csontos Péter ’Csonti’ (basszusgitár) felállás rögzítette, 2020 tavaszán ugyanis Nagy Gábor ’Guffhy’ és a banda útjai elváltak egymástól.
A nyitó, fülledten lüktető, csörgővel is megszínezett Szerelemháború már-már Slash hathúrosának védjegyszerű hangszínére „festett” gitárhanggal zakatol, hogy a következő, még jobban a gázra taposó, szinte punkos lendülettel száguldó Bírom a zajt teljesen elsodorjon magával.
A harmadikként érkező Ami hajt akusztikus kezdése ezek után felér egy satufékes, szélvédőfejelős élménnyel, hogy aztán egy – minimális sampler-betéttel is megbolondított – magabiztosan gördülő hard rock nótaként haladjon tovább, és ebben is felsejlik néha (a gitárok miatt) a Guns szelleme. A folytatás a jóval szigorúbb, pattogós Készülj fel képében érkezik – egy dinamikus, kiválóan ritmizált – szintén effektekkel (is) izgalmassá tett – kellően izmos, ökölrázós tétel.
A játékidő majd’ „félidejében” jelentkezik be a horrorisztikus imidzsklippel is megtámogatott, baljósan startoló Kihasználsz, ami egy rendkívül fogós refrénnel, és markáns basszussal megtámogatott, azonnal marha nagyot ütő nóta. Megkockáztatom, csont nélkül hatalmas RD sláger lesz, ha – júniusi bemutatásának köszönhetően – már most nem az.
A megfontoltabb, középtempós dalok számát gyarapítja a szintén fülbarát témákban gazdag, kissé menetelős hatással bíró Ha megkérdeznél is, ami újfent ismerős lehet a YouTube-ról, valamint a szögletesebb elemekből építkező, de feszesen odapakolt, hangsúlyos kórusokkal megtámasztott, totál vagányra vett Pokol ez a hely.
’A lemez balladája’ (képzeletbeli) címet jelen esetben egyértelműen, a sorban következő, teljesen akusztikus, vonós hangszínnel is drámaiabbá tett Mi vár ránk érdemli ki. Mondhatni másod-, de inkább még távolibb unokatestvére a Történjen valami album Hazafelé című dalának, de (elnézést) ez köröket ver arra. Karácsony előtt – egy hangulatos háttérvetítést kapott szöveges videóként – ez is felkerült a legnagyobb videómegosztóra, így, az első rácsodálkozás óta eltelt néhány hétben már mindenki feldolgozhatta a kellemes meglepetést.
180 fokos fordulatként, az oldschool punk érzetet totál megidéző, abszolút retró-kompatibilis Magnókazetta vidám melódiája zárja a rendes lemezanyagot (zenei „naivitásával” picit ki is lógva az összképből), hogy aztán bónuszként még az új dalcsokor legkorábban publikált tételével, az Ilyen a bulvár dallamgazdag riffjeivel köszönjön el a hallgatótól a csapat.
A szövegeket jegyző Berke jól bánik a szavakkal, remekül forgatja a rímeket, sikeresen kerülgeti a pocsolyákban (jobb esetben sörben és egyéb italokban) ázó sablonokat, és a közhelyszótárt is karnyújtásnyi távolságon túlra pöckölte ezek megírásának megkezdése előtt. Bőven megvan a bulizós feeling – a tavalyi gyalázatos esztendő során hogyan tudott egyáltalán ilyeneket írni? –, de a komolyabb, sőt beszólósabb témák is kellő súllyal vannak jelen, például a politikusok, celebek is megkapják, amit érdemelnek, és még az a bizonyos nosztalgia is befurakodott a megénekelt témák közé.
Néhány gondolatot ő is megosztott az albummal kapcsolatban:
„A lemezen nincs közreműködő. Szerettük volna, hogy ez az anyag csak rólunk szóljon. A munkálatok 2020 márciusában kezdődtek, tehát a koronavírus első hullámában, amikor a legszigorúbb korlátozások voltak, így esélyünk sem volt stúdióba vonulni. Idézőjelben, ez kapóra is jött, mert már beszédtéma volt közöttünk, hogy kipróbáljuk a házi stúdiózást. Nagyon lassan rázódtunk bele ebbe a munkafolyamatba, de szeretjük a kihívásokat, és a végeredmény az eddig legjobban szóló Rocken Dogs anyag lett! Persze, ennek eléréséhez hatalmas segítség volt Vári Gábornak, a Miracle Sound Stúdió hangmérnökének a melója, aki az utómunkálatokat végezte. A lemez szerintünk nagyon változatos lett, mind szövegileg, mind zeneileg. Kísérletezős hangulatban lehettünk, kipróbáltunk új dolgokat, samplereket, másfajta dalfelépítést, stb. Akik eddig ismertek, azoknak szerintünk nem okoztunk csalódást, és talán új emberek is felfigyelnek ránk, de ez majd kiderül, ha lehet újra koncertezni.”
A patent frontképet kapott lemez egy huzatra lemegy, dinamikailag jól összeválogatott a dalsorrend, sehol nem akad meg a közel 38 perces játékidő – (részemről) híre-hamva sincs töltelék számnak –, valamint a dalokban „elfüstölt” szólókat is megfelelő mértékben és minőségben prezentálja a csapat. Ahogy az előző RD lemezkritikában írtam, a banda leginkább a Tankcsapda/Rómeó Vérzik/Junkies (most már hozzátenném a Depressziót is) vonalon mozog, de ezzel a produktummal jócskán még beljebb merészkedtek az önállósodás ösvényén, megkérdőjelezhetetlen az újabb (jelentős) szintlépés.
Mint már jeleztem, az anyag egyelőre online megjelenést kapott. A különböző stream szolgáltatók oldalán, illetve a banda YouTube-csatornáján érhető el, de a hírek szerint hanghordozón, azaz fizikai valójában is kiadják majd. Kissé bánom, hogy nem figyeltem fel rá hamarabb, helye lett volna a 2020-as Top 25 listában, szóval engem nagyon elkapott. Ezért, halkan teszem hozzá, azok is tehet(né)nek vele egy próbát, akik az utóbbi években „valamiért” csalódtak a hasonszőrű nagy kedvenceikben.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
