Orbán Viktor korábban még azért kelt ki, mert nem vették fel Ukrajnát a NATO-tagok közé

Orbán Viktor korábban még azért kelt ki, mert nem vették fel Ukrajnát a NATO-tagok közé

„Meggyőződésem, hogy a NATO-csúcson legutóbb rossz döntés született. Ukrajnát is és Grúziát is fel kellett volna venni a NATO tagjainak a sorába. Ezt a döntést előbb-utóbb meg kell hozni. És minél hamarabb hozzuk meg, annál inkább megakadályozzuk, hogy olyasmi történjen a világban, mint most történt”

– nyilatkozta még 2008-ban Orbán Viktor, amikor Oroszország megtámadta Dél-Oszétiát. Az akkor még ellenzék politizáló Orbán öles nyilatkozatokkal ítélte Oroszország agresszióját. 

A 444.hu idézte fel, hogyan vélekedett akkor a miniszterelnök, amikor 2008 augusztusában Abházia védelmére hivatkozva támadott Oroszország, előbb kiszorította a függetlenedni akaró területekről a grúz csapatokat, majd több grúziai várost is bombázni kezdett.

Hírdetés

Orbán élesen bírálta az orosz vezetést az agresszió miatt.

Az agresszornak mindig remek propagandája van, és meg tudja adni az okát annak, hogy miért kellett agresszorként viselkednie. 56-ban is végül ha az oroszokat hallgattuk, kiderült, hogy mi tehetünk arról, hogy arról, hogy ők kénytelenek szétlőni Budapestet és itt állomásozni Magyarországon. Ha most hallgatjuk őket, kiderül, hogy nekik azért kell Grúziában állomásoztatni katonai csapatokat meg szétlőni grúz városokat, mert a grúzok erre kényszerítik őket. Hát az agresszor mindig ilyen, ez az imperializmus.

Orbán Viktor később külön levelet írt a grúz, a lengyel , az ukrán és a balti államok vezetőinek, hogy ők is tudják, mennyire elítéli az orosz agressziót. Németh Zsolt akkori nyilatkozatából pedig az is látszik, mennyire tisztában voltak a Fideszben azzal, hogy Oroszország hasonló módon venné el Ukrajnától a Krím-félszigetet és a Donyeck-medencét, ezért felszólították a Gyurcsány-kormányt, hogy „vizsgálja felül a különutas Oroszország-politikáját” és ne akadályozza tovább az EU és a NATO egységes fellépését. 

 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »