„A mostani társadalom jobban kedvez a rókáknak, mint a sünöknek” – mesélte Ódor Lajos Komáromban. Az ókori görög mese szerint a róka több dolgot tud, de nem annyira jól, a sün viszont csak egyet, de azt nagyon jól: szúrni. A mesével Ódor arra utalt, hogy sok probléma a világban akkor születik, ha az ember sün, s mindent ugyanúgy, ugyanazzal a típusú tudással próbál megoldani. Ezért is írta meg Mindentudók kézikönyve című művét, mert úgy gondolja, hogy ebben a nagyon összetett, komplex világban sokkal jobb általános tudást kapni, jobb rókának lenni, mint sünnek.
Január 11-én a Selye János Gimnázium dísztermében sokunk példaképének, Ódor Lajosnak az előadását hallhattuk, mely végül interaktív beszélgetéssé formálódott. Bizonyára senkinek sem kell bemutatnom Ódor Lajost, Szlovákia korábbi miniszterelnökét, a Szlovák Nemzeti Bank volt alelnökét, az euró bevezetésének egyik atyját, és az ország vitathatatlanul egyik legjobb közgazdászát, akinek még sporttevékenysége is említésre méltó. Interaktív előadása során amellett, hogy rengeteg új ismeretre tehettünk szert, Ódor Lajos kiváló humorérzékéről is megbizonyosodhattunk.
Az előadásnak három fő témája volt. Az egyik Ódor legfrissebb könyvének bemutatása volt, s azon belül a megatrendek fejezetének ismertetése. A második téma, hogy miként tudta féléves miniszterelnöki pályája során kezelni a szakma egyik fő velejáróját, a stresszt, a harmadik téma pedig, hogy diákként mit élt át, s mi az, amit szeretne közvetíteni felénk.
Úgy vélem, nekünk, gimnazistáknak nem kell sokat találgatnunk, hogy iskolánk volt diákja, a stresszelméletet megalkotó Selye János vajon hol és melyik életszakaszában élhetett át stresszhelyzeteket. Ódor Lajostól azonban megtudhattuk, hogy ő miniszterelnökként is tudta kezelni a stresszhelyzeteket. Sokan a megnyugvást az ivásban keresik, Ódor azonban a sportban talált békére, s nekünk is azt ajánlotta, hogy a stresszt sporttal vezessük le. Elmondta, hogy a mozgás sokkal jobb mindenféle gyógyszernél, ezerszer jobb a pohárnál, s nagyon sok helyzetben a gondolkodást is segíti.
Érdekes összehasonlítani Selye János és Ódor Lajos iskolai tevékenységét. Tanévnyitókor hallhattuk Ódor Lajos miniszterelnök úrtól, hogy „felejtsük el a jegyeket, hisz ezer más, sokkal fontosabb dolog van.” Ehhez azonban Andruskó Imre igazgató úr hozzátette, hogy ő kikereste a harminc évvel ezelőtti évkönyveket, s Ódor Lajos négy éven át színjeles, tiszta egyes tanuló volt. Ezzel szemben Selye János későbbi professzor bizonyítványa tele volt hármasokkal, sőt még magaviseletből is hármas érdemjegyet kapott. Így nehéz megmondani, melyik a megfelelő stratégia.
„A koronavíruskor otthon voltam egy hétig, hallottam, mit tanulnak gyerekeim az online tanításon keresztül, s nem voltam túlságosan elragadtatva” – mondta Ódor Lajos.
Az előadás során részletesen kifejtette a könyv megatrendekről szóló fejezetét. Ezek azok a jelenségek, melyek életünket befolyásolják a 21. században. A trendeken belül a pénz/jövedelem világszintű eloszlásának kérdéséről volt szó, az ipari forradalomról, a technológiai innovációról, az egyes nemzetek gazdaságáról. Érdekes volt számunkra a tény, miszerint 1960-ban az emberek 50%-a élt mélyszegénységben, napjainkban azonban már „csak” 10%, s Ódor Lajos szemléltette azt is, hogy a két Korea között mekkora különbség van, s hogy ennek legfőbb oka, hogy a két állam mennyire különböző gazdasági utat jár. Majd hallhattunk az éghajlatváltozás problémájáról, az ökológiai lábnyom fogalmáról és a megújuló energiaforrások előnyeiről. Ezt követően az elöregedő népességről, s ennek következményeiről esett szó, valamint a nyugdíjrendszerről. Végül szóba került a globalizáció, a konténerek bevezetése, az árucikkek nagy részének Kínában való gyártása és a technológiai forradalom.
Nagy öröm volt számunkra, hogy Ódor Lajos, iskolánk volt diákja immár tizedik alkalommal látogatott el hozzánk, s bízunk benne, hogy még sok látogatást fog tenni, s unokáink majd az Ódor 100 emlékévet ünnepelhetik gimnáziumunkban.
A szerző az iskola II. C osztályának diákja.
(Csehy Flóra/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
