2023. augusztus 10-én az Ukrainska Pravda lehozta az információt, miszerint Zelenszkij ukrán elnök keresi védelmi miniszterének lehetséges helyetteseit. A harctéri és egyéb, főleg politikai események miatt várható, hogy a jelenlegi miniszter, Olekszij Reznikov lemond, vagy másik pozíciót vállal.
Az eredeti cikk itt érhető el: https://www.pravda.com.ua/eng/news/2023/08/10/7415070/
A történet maga is megérne egy pontosabb elemzést, azonban a számunkra igazán érdekes dolgok nem itt kezdődnek. Politikai körökben pletykák terjengnek ugyanis, amelyek kiszivárogtak a Telegramra, a Facebookra és más közösségi fórumokra is. Ezekben az áll, hogy a nyugati országok egy nőt szeretnének ezen a poszton látni.
Itt álljunk meg egy pillanatra! Az ukrán elnök saját két jelöltje Olekszandr Kamyshin és Olekszandr Kubrakov. Két férfi. Mindketten a gazdasági, inkább a hadigazdasági vonalról. Bevált, kipróbált, sokat látott emberek.
A Nyugat azt szeretné elérni, hogy Ukrajna, a maradék szuverenitását is feladva olyan döntéseket hozzon, amelyek inkább szolgálják ki támogatóik ideológiáját, mint saját nemzetbiztonsági józan érdekeiket.
Mivel erre a posztra csak a frontot megjárt női katonákat, illetve alapjaiban más területen tevékenykedő politikus nőket tudnának kijelölni.
Ez felvet néhány kérdést. Először is, ezeknek a pletykáknak mennyi a valóságalapja? Mióta a konfliktus zajlik, mindkét fél előszeretettel használja a dezinformációt, mint fegyvert (megérne egy cikket ez is). Másrészről pedig ha némi igazság van benne, akkor az további aggályokat is magában hordoz.
Ukrajna mennyiben szuverén ország, ha enged egy ilyen „kérésnek”? A döntést miért nem lehet Zelenszkij elnökre hagyni? Elvégre ő Ukrajna jelenlegi vezetője, saját hatáskörébe tartozik a választás.
Kerülgetjük a még fontosabb kérdést. A saját maga által bevallottan a túlélésért küzdő Ukrajna megengedheti-e magának, hogy nem rátermettség, hanem politikai-ideológiai alapon válasszon magának női minisztert? Hiszen nem elég egy ilyen posztra az, hogy valaki látta a frontot, mélyebb logisztikai, stratégiai érzékre is szükség van, hogy működő védelmet lehessen kialakítani. Sőt! Ukrajna ennél többet akar, nem elégszik meg a védelemmel, támadással kívánja visszaszerezni a tavaly február óta Oroszország által megszállt területeit és a Krímet. Ennek realitása egy másik cikk tárgya, de az összefüggés nyilvánvaló: mennyiben segíti ezt elő, ha külső nyomásra kell védelmi minisztert választani? Miért pont védelmi minisztert? Más területeken vannak a célokat kiválóan támogató női politikusok. Ukrajnában is. Miért kell a védelemre ezt különösen ráerőltetni?
A férfi és női gondolkodás nem egyforma. Van női autószerelő, de sokszor kevesebb, mint férfi. És jóval kevesebb férfi védőfi van, mint védőnő. Mert egyszerűen az alapbeállítások mások. Biológiai különbségek, amelyek bizonyos társadalmi különbségeket is okoznak. Ez nem jelenti azt, hogy a női autószerelő, vagy a védőfi rosszabb szakember lenne, mint ellenkező nemű munkatársaik. Miért akarják mégis ezt a tévhitet ránk erőltetni, csak megfordítva? Kinek lenne az jó, ha a munkájában csupa szenvedő ember lenne?
Ha eddig a kérdésig eljutunk, akkor itt már teljesen mindegy is az illető neme. Láttuk, hogy például transznemű (ráadásul amerikai származású) ember is dolgozik az ukrán hadseregben (területvédelmi erők szóvivője). A kérdés ennél prózaibb. Előnyére válik-e Ukrajnának egy ilyen döntés?
Lehetne elemezni, hogy a nyugati világban – és így a NATO-ban is – főleg nők vezetik a honvédelmet. Ursula von der Leyen az egyik ilyen jó példa. Ő eredetileg orvosi diplomával rendelkezik. 2013-2019 között mégis neki „kellett” vezetnie a Bundeswehr költségvetését. Hogy ez Németország előnyére, vagy hátrányára vált, szintén egy újabb cikket érne meg. Ami miatt idetartozik, az nem más, mint hogy a nyugatiak ezt a szerintük jó példát szeretnék ilyen-olyan eszközökkel elterjeszteni a világban. Úgy vélik, hogy a nők új nézőpontokat és új gondolkodásmódot visznek a honvédelem témakörébe. És ebben még igazuk is van. Az azonban már kétséges, hogy a békeidőben a leépítésekről hírhedté vált európai haderők milyen hatékonyak lennének egy, a saját országuk területén vívandó háborúban. (Közbeékelés: ezzel még meg is alázzák a nőket, mivel az a fő gondolat, hogy „lám, haderőre úgy sincs szükség most, le lehet építeni, mindegy mi lesz vele, adjuk egy nőnek, lássák a világban, hogy mennyire PC-k vagyunk”. Ha én nő lennék, ezt kikérném magamnak.) Láttuk, hogy Ukrajna (amelyik az egyik legnagyobb és legerősebb európai ország volt) nem volt képes egyedül kitartani Oroszország ellen, mára pedig már a legelvakultabb fanatikusok is elismerik, hogy a nyugati támogatások nélkül a harc elveszne. Ha már háború zajlik, melyik megfontolás a helyes? Tűzzünk virágot a puskacsőbe és hagyjuk, hogy a többi nemzet (főleg Európán kívüliekre gondolok) majd csak úgy átveszi a békeszeretetet egyik pillanatról a másikra? Ez nem csak naivitás, hanem már veszélyes, sőt közveszélyes idiotizmus! Ebben pedig ludasak a nyugati országok vezetői mind egy szálig: nők és férfiak, férfiak és nők!
A végére már csak egyetlen problémát kell körüljárni! Hadiállapotban álló országban miért nem a honvédelem a legfontosabb? Felteszem, hogy az ukránok számára ez így van. A saját „szövetségeseik” ezt miért nem tartják tiszteletben? Ha ennyire mindegy nekik, hogy mi lesz a háború kimenetele, akkor fegyvereket minek küldenek? Ha elvész a háború, nem lehet további támogatásokat küldeni (nem lesz bevétel, meg hitelezés).
És ez csak egy pozíció, amiről itt a Férfihangon érdemes megemlékezni a nemi kérdéskör miatt. Ugyanakkor vajon hány kikényszerített vezetői kinevezés-lemondatás lehet még? Zelenszkij elnök kormánya vajon mennyire tudja megőrizni a szuverenitását? Főleg, hogy közben egy kvázi háború zajlik országában, amit mindenképpen meg kell nyernie, vagy Ukrajna teljesen orosz befolyás, esetleg annexió alá kerül.
Tegyük fel magunknak a kérdést! Melyik a jobb: ha egy kormányban több a férfi/nő/egyéb szexuális irányultságú, vagy az, ha olyanok kerülnek be, akiket rátermettségük bizonyításával a nép szavaz meg (akár közvetve is)? Utóbbi esetben lényegtelenné válik, hogy az illető homoszexuális, transznemű, stb. mert bizonyította, hogy ő a legjobb a területén. Nem szabadna, hogy ideológiai alapon ebbe belenyúljanak és mindenkinek ártsanak vele.
Hiszen ha egy nőre most rákényszerítik a védelmi miniszteri szerepet Ukrajnában, arra később a felelősség is ráhárul minden elveszített katonáért és hadfelszerelésért. Hogyan lehet ezt feldolgozni?
Ez azonban csak pletyka, ennyit is ér az egész. De ettől mi még nyitott szemmel járjunk a világban!
Várjuk, ki lesz a szerencsés kiválasztott az ukrán védelmi miniszteri posztra!
Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »
