Míg az elmúlt időszakot a kormányon belüli civakodások és veszekedések jellemezték, addig Peter Pellegriniék szép lassan összegyűjtötték a népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat. A demokráciákban nem újszerű népszavazásokat tartani, de vajon indokolt-e megkérdezni az embereket arról, hogy szeretnének idő előtt részt venni a parlamenti választásokon?
A hét elején a köztársasági elnök hivatala átvette a mintegy 585 816 petíciós ívet. Ez majdnem hatszázezer, ami valljuk meg, nem kevés. Főleg úgy, hogy a népszavazás kiírásához elég 350 000 aláírás is. Persze az íveket még meg is kell vizsgálni, és azután az államfőn, Zuzana Čaputován múlik, hogy legitimnek tartja-e, hiszen harminc napon belül ki kell hirdetnie.
Fordulhat a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságához is, ha valamit nem talál törvényszerűnek, de akkor 60 napon belül kell döntést hoznia. Az államfő tehát nehéz helyzetben van, hiszen elfogulatlannak kell maradnia, de ugyanakkor nem veheti figyelmen kívül a népakaratot sem.
De álljunk meg itt egy szóra, és egy kicsit gondoljunk abba bele, hogy ez valóban népakarat-e, vagy csak Pellegriniék újabb populista húzása? És ha már idáig eljutottunk, akkor azt a kérdéskört is meg kell vizsgálnunk, hogyan érvényesül a népakarat egy közvetett demokráciában?
Kétségkívül a Hlas-SD és Peter Pellegrini a szavazók körében jelenleg a legnépszerűbb. Személyiségét, karizmáját még a Smerben építette ki, de azzal, hogy megalapította új pártját, újabb lehetősége nyílt a nagyobb támogatottságra. A járványhelyzet alatt pedig ez egy kényelmes pozíció volt, hiszen a jelenlegi kormányt nem volt nehéz kritizálni, gyakorlatilag Pellegrininek csak hátra kellett dőlnie és kivárni. Ebben a helyzetben pedig könnyű volt a dühös embereket meggyőzni, mivel nagyon sok csalódott polgár az előrehozott választásokba menekülne.
Sokak számára Pellegrini mutatja a kiutat, a választókat arra biztatja, hogy éljenek a népszavazás adta lehetőségével. Nem kellenek nagy ígéretek, csak egyszerű szólamok, miszerint a nép kezében van a döntés, és ha a többségnek nem felel meg valami, akkor azt meg lehet változtatni! Ilyen és ehhez hasonló szlogenekkel tényleg lehet buzdítani, és máris reményteljes forradalmi hangulatba kerül az ember. A Hlas-SD és a többi politikai szövetségese olyan szempontból jól csinálják, hogy találták egy témát, amellyel mobilizálhatják a választóikat és tematizálhatják a közbeszédet. Ez a párt fő politikai témája, ezzel próbálnak minél több potenciális szavazót begyűjteni.
Nézzük meg azonban a másik fontos kérdést, tényleg legitim és indokolt ez a népszavazás, minden áron a nép döntsön ilyen súlyos témában?
Sokan félreértelmezik a demokrácia jelentését. Nem meglepő, ugyanis nagyon sokféle demokráciamodell létezik, ezért nem minden országban azonosak a fogalmak. A politikusok, főleg azok, akik populista politikát folytatnak, hajlamosak mindent olyan szempontból megvizsgálni, hogy amit a többség akar, az a legitim és az a helyes. A többség szava sok esetben valóban mérvadó, azonban vannak esetek, amikor a népakarat tévesen ítéli meg az egyes dolgokat, főleg olyan szakmai kérdéseknél, amelyekben a hétköznapi ember nem mozog otthonosan.
Ezért van az, hogy a választó közvetlenül szól bele a közéletbe, tehát megválasztja azokat az embereket, akik őt képviselik a parlamentben. Ilyen a közvetett demokrácia, amelyben mi is élünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehetnek népszavazások, igaz nem minden esetben. Ha ilyen szempontból vizsgáljuk meg a kérdést, mennyire lehet indokolt Pellegriniék népszavazása?
Mert ha elfogadjuk ennek a népszavazásnak a fontosságát, akkor eljutunk oda, hogy mindent meg lehet kérdőjelezni, és minden döntést a nép hozhat meg. A felvidéki magyarok tudhatják a legjobban, hogy nincsenek többségben, ilyen szempontból nem mindig mérvadó és célszerű a többséggel érvelni.
A népszavazásnak megvan a maga helye a közvetett demokráciákban is, ezért fontos kikérni az állampolgárok véleményét a fontos társadalmi kérdéseknél. A közjó szempontjából egy népszavazás akkor jó, ha egy tényleges társadalmi vagy kulturális vita előzi meg, és nem a direkt politikai haszonszerzés. Adja magát a kérdés, vajon az esetleges előrehozott választásokról szóló népszavazásnál milyen társadalmi vitákra kerülhet sor, illetve mennyire lehet majd benne felfedezni a politikai irányultságot?
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
