A Szent Gellért Kiadó és Nyomda által kiadott kötetet Nagy Alexandra igazgató állította össze és szerkesztette, és ajánlja az Érdi Tanoda Otthon tanulóinak, önkénteseinek, azzal a meggyőződéssel és tapasztalattal, hogy Istent nagylelkűségben nem lehet felülmúlni.
A könyv olyan szólások, irodalmi szemelvények, jeles mondások és gondolatok gyűjteménye, amely nagyon sok szempontot ad ahhoz, hogy megértsük, mit jelent a szeretet. Az idézett szerzők többféleképpen határozzák meg a lényeget.
Oscar Wilde, a 19. század második felének legjelentősebb ír költője és drámaírója szerint a szeretet „a világ legfőbb titka”.
Elie Wiesel amerikai zsidó író leszögezi: az ember titka Isten, és Isten titkának nincs más neve, mint a szeretet. „Aki szeret, szereti Istent.”
Nagy Szent Gergely pápa a szeretet, a magasság és a mélység közötti összefüggésre világít rá: a szeretet a magasságok felé indul, amikor irgalommal lehajol a másik ember „mélységes” nyomorúságához. „Mert amikor jóságosan leszáll a mélybe, nagy gyorsasággal emelkedik a magasba.” Ugyanő fogalmazza meg, hogy mi az emberi, illetve isteni erény: „Emberi erény, ha az ellenséget elviseljük – isteni erény, ha szeretni is tudjuk.”
Szent Ágoston így indokolja meg, miért kell megbocsátanunk a rossz embernek, ha szenvedünk az igazságtalanságától: azért, hogy „ne legyetek rosszak mind a ketten”.
Hasonlóan közelíti meg a kérdést F. W. Foerster német filozófus: „Hogy miért ne fizessünk a rosszért rosszal? Mert ezáltal bennünk is helyet talál a rossz, s így nem szűnik meg, hanem még kétszeresére is dagad, mert immár két szívben van egy helyett.”
Az pedig, ha megbocsátunk azoknak, akik bennünket megkárosítottak, vagy becsületünkbe tiportak, Nagy Szent Albert szerint „… többet ér, mintha elzarándokolnánk Jeruzsálembe, és Krisztus sírjánál zokognánk”.
Matthew Linn SJ állítja: Krisztus nem azért akar megbocsátani nekünk, mert megérdemeljük, hanem mert szükségünk van rá. Mi sem azért bocsátunk meg felebarátunknak, mert megérdemli, hanem mert neki szüksége van rá. Linn atya leszögezi: „Krisztushoz hasonlóan arra vagyunk hivatva, hogy szeressük a bűnösöket – akár megtérnek, akár nem.”
Az sem elhanyagolható tényező, hogy aki felebarátját elítéli, tévedhet, „aki megbocsát neki, az sohasem téved” – állítja Karl Heinrich Waggerl osztrák író.
Szeretetünk kifejezésére nem kell nagy dolgokra gondolnunk. Kalkuttai Szent Teréz anya szerint szeretetünk erősítéséhez elegendők az apró dolgok is, egy pohár víz, egyszerű kedvesség. „Nem az a fontos, milyen sokat adunk, hanem hogy mekkora szeretettel tesszük.” Teréz anya arra is figyelmeztet, hogy legelőször a környezetünkben élő embereknek fejezzük ki szeretetünket. „Higgyetek nekem: ha a hozzátok legközelebb állót nem szolgáljátok szeretettel és teljes szeretettel, akkor semmit sem adhattok a szegényeknek.”
Senki nem lehet olyan gazdag, hogy ne szorulna rá mások segítségére – véli XIII. Leó pápa. Ez igaz fordítva is: „Senki sem annyira szegény, hogy ne tudna valamiképpen embertársai segítségére lenni.”
Az emberek és Isten iránti szeretet összefügg. Avilai Nagy Szent Teréz erős hittel vallotta: „… minél jobban haladtok előre a felebarát iránti szeretetben, annál jobban fogtok haladni az Isten iránti szeretetben is. Ő Szent Felsége ugyanis annyira szeret bennünket, hogy felebaráti szeretetünkért jutalmul ezerféle úton-módon fogja megnövelni azt a szeretetet, amellyel Őt szerethetjük.” A szeretet pedig folyamatosan növekszik, mert Szent Teréz lehetetlennek tartja, hogy „… megelégedjék azzal, hogy szüntelenül egy helyben topog”.
Lehet, hogy csalódunk, szeretetünkkel mások visszaélnek, de Barsi Balázs OFM szerint ez nem hatalmaz fel bennünket, hogy „szüntelen gyanúsítgatásban és rosszhiszeműségben éljünk, mert a szeretet mindig megelőlegzett bizalom is, amiben természetszerűleg benne foglaltatik bizonyos kockázat”.
Szent II. János Pál pápa vallja: az ember képtelen szeretet nélkül élni. „Magára marad, érthetetlenné válik önmaga számára, értelmét veszíti az élete, ha nem kap, nem talál szeretetet, nem vehet benne részt, és ha a szeretet nem lehet a sajátja.”
A kötethez Hankovszky Béla római katolikus pap, teológus, az Érdi Tanoda Otthon vezetője írt ajánlást. Elgondolkodtatónak és megdöbbentőnek tartja, hogy az Újszövetség szerint „Isten maga a Szeretet” –, ahogyan azt János evangélista írja első levelében (4,8). Béla atya szerint mivel érzéseket nem lehet előírni, Jézus, amikor arra inti tanítványait, hogy szeressék egymást (Jn 13,14), nem érzéseket ír elő, hanem tetteket, hozzáállást. Ezzel tartozunk egymásnak és Neki. A mai korban különösen fontos János említett levelének figyelmeztetése: „Gyermekeim, ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal” (uo. 3,18). Az érdi tanoda vezetője hozzáteszi: „Ha Isten a szeretet, akkor valóban szeretni isteni dolog, ami ’átváltoztató’, átlényegítő erejű.” Egyúttal idézi a száz éve született Pilinszky János Átváltozás című versét: „Rossz voltam, s te azt mondtad, / jó vagyok. / Csúf, de te gyönyörűnek találtál. / Végighallgattad mindig, / amit mondtam. / Halandóból így lettem halhatatlan.”
Nagy Alexandra: Szeretni jó! – 365 + 1 gondolat a szeretetről
Szent Gellért Kiadó és Nyomda
Szerző: Bodnár Dániel
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
