Miközben Közép-Európán az elmúlt évekhez képest hűvösebb a tavasz, Európa pedig szűnni nem akaró “hideghullámtól” szenved, Oroszország időjárása teljesen megbolondult. Az Intellinews régiós portál cikke szerint az Északi-sarkkörön túl olyan kánikula van, mint a mediterrán tengerparton, helyenként akár 30 fok fölé is emelkedett a hőmérséklet májusban.
A helyzet egyre furcsább. Már tavaly nyáron is különös idő uralkodott a térségben. A sarkkörön élőket a túlságosan meleg idő igencsak megviselte, nem ehhez vannak szokva, sokuknak fájt a feje, migrén gyötörte őket. Akkor a Jeges-tenger partján fekvő Russzkoje Usztjében több mint 31 fokot mértek napközben, Verhojanszkban, a világ leghidegebb városában pedig megdőlt a sarkkörön túli hőmérséklet rekordja közel 40 fokkal. Júliusban történelmi negatív rekordot döntött az északi-sarki jégtakaró zsugorodása.
Tavaly év végén szokatlanul későn kezdődött a havazás, gyakorlatilag csak decemberben kezdett esni a hó szeptember helyett. A folyamatos szélsőséges hőmérséklet ingadozások miatt az elvileg örökké fagyott föld, a permafroszt lassan felolvad, fellazul, a benne lévő jég elárasztja a szántóföldeket, a megkötött metángáz kiszabadulva tovább növeli az üvegházhatás fokát. Ez pedig nem sétagalopp, az orosz költségvetésnek több milliárd rubeljébe kerül évente a permafroszt olvadásából származó károk enyhítése.
A tavaly Norilszkban bekövetkező súlyos üzemanyagtartály-katasztrófát is részben az okozta, hogy a raktárépület alatt beomlott a permafroszt. Az eset során 20 ezer tonna dízelolaj ömlött ki az Ambarka és Daldikan folyókba. A Lukoil orosz olajtársaságnál pedig idén májusban hasonló okokból olajszivárgás következett be
Időzített bomba
Moszkva nem véletlenül és nem csak az anyagi kiadások emelkedési miatt aggódik. A globális klímaváltozás Oroszországot sokkal súlyosabban érinti, a statisztika szerint, átlaghőmérséklete két és félszer olyan tempósan emelkedik, mint a globális átlag.
A klímatudósok arra is felhívták a figyelmet, hogy az örök fagy orosz birodalma egy időzített széndioxid-bomba. A talaj jelenlegi átlaghőmérséklete -3 fok, de pár évtized múlva már -2 fölé is emelkedhet. Márpedig a talaj alsó rétegeibe fagyva sok gigatonnányi korható őskori növényzet lapul. Ha a talaj hőmérséklete eléri a nulla fokot, akkor irdatlan mennyiségű CO2 szabadulna fel, beláthatatlan következményekkel. Az előrejelzések szerint a folyamat az eddig feltételezettnél jóval korábban következhet be (harminc éven belül).
Az Északi-sarkvidék hőmérséklete jelenleg 20-24 fokkal magasabb a normálisnál, május elején a sarkköri faluban, Nyizsnaja-Pesán 30 fokot mértek. A TASS hírügynökség egy skót kutatót idézve azt írta, hogy a “30 fokos kánikula az év bármely szakában kivételesnek mondhatók, de már májusba találkozni vele, igen elgondolkodtató”.
Néhány napja a sarkkör többi nagy településén, Narjan-Maron, Archangelszken, Salekhardon 25-30 fokra emelkedett.
Szentpétervár 58 év legmelegebb májusát könyvelte el (26,7 fokot mértek május 12-én). Moszkva és több orosz város pedig májusban történelmi hőrekordokat döntött meg.
Felemás kilátások
Az érem másik oldala, hogy Oroszország nyerni is tudna az északi jégpáncél visszahúzódásával. A jég eltűnése új tengeri útvonalakat nyit meg Európa felé, új ásványi kincsekben gazdag lelőhelyeket tesz elérhetővé az Északi-sarkon, és a sarkkörön. Az orosz sarkvidék adja az orosz kőolajkészletek nagyjából egy harmadát, tehát nem babra meg a játék.
Moszkvának azonban csak az egyik szeme nevet. Délen ugyanis a szárazság és aszály miatt egyre nagyobb teret kap az elsivatagosodás. Az orosz mezőgazdaság még nem érezte meg ennek hatásait- egyelőre -, de Ukrajna már igen, ott kihatotta a terméshozamokra a rendkívüli időjárás. Veszélyben van az orosz “Központi Feketeföldi Gazdasági Körzet” régiója is, amelyet a világ legtermékenyebb területének tartanak. Miközben ez a vidék veszélybe kerül, az orosz-kínai határmenti területek a felmelegedés hatására megművelhetőbbé válnak.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
