Ez a migrációs válság egyik örök problémája a Német Szövetségi Köztársaságban: a migránsok útlevél nélkül érkeznek az országba, de úti okmány nélkül nem lehet őket kitoloncolni abba az országba, amelyet hazájuknak tüntetnek fel.
Egy kirívó bajorországi példa mutatja, hogy a szociáldemokraták (SPD), a zöldek és a liberális FDP képviselőit tömörítő úgynevezett közlekedési lámpakoalíció által Berlinben elfogadott törvény még inkább megnehezíti, sőt ellehetetleníti a hatóságok munkáját – állapította meg a Bild című lap.
Ezekkel azonban szinte semmit sem tudtak kezdeni.
Az adatvédelem miatt azonban nem lehet őket tovább használni. Ez azt jelenti, hogy az adatokat nem adják át a bevándorlási hatóságoknak”
– mondta Barbara Freymüller, az LfAR szóvivője a Bildnek.
Miért van ez így? 2024 februárjában a külföldiek tartózkodásáról szóló törvényt úgy módosították, hogy törölni kell azokat a megszerzett adatokat, amelyek nem vezetnek egy adott külföldi kétséget kizáró azonosításához. Ez azt feltételezi, hogy a migráns igazolja úti okmányának birtoklását. Ez vonatkozik a migránsoknál talált útlevelekre és egyéb dokumentumokra is, akár közvetlenül rájuk, akár más személyekre vonatkoznak.
A kancellár csak ígérget?
Heck (CDU) Bundestag-képviselő szerint a szövetségi kormánynak cselekednie kell, és a józan észnek kell hangot kapnia.
Ez a helyzet tarthatatlan. Az államnak nem szabad elvakítania magát. Ha Olaf Scholz szövetségi kancellár komolyan gondolja a visszatoloncolási offenzíváját, akkor végre cselekednie kell”
– mutatott rá, utalva arra, hogy Scholz kancellár tavaly októberben a Der Spiegel című hetilapnak azt mondta, hogy Németországnak
végre tömegesen ki kell toloncolnia azokat, akiknek nincs joguk az országban maradni”.
Nancy Faeser szociáldemokrata szövetségi belügyminiszter is hasonlóan vélekedett.
Azoknak, akiknek nincs joguk ebben az országban maradni, távozniuk kell. Ez azért fontos, hogy továbbra is humanitárius segítséget tudjunk nyújtani azoknak az embereknek, akiknek joguk van rá, és akiket meg kell védenünk a háborútól és a terrorizmustól. Ilyen például az 1,1 millió ukrán háborús menekült”
– mondta.
Szavai erős ellenállásba ütköztek, különösen a zöldek részéről.
Harminc év elteltével meg kellett volna tanulnunk, hogy az elszigetelés, az elrettentés és a kitoloncolás nem migrációs politika, hanem a rasszizmus és a jobboldali szélsőségesek gazdasági ösztönző programja”
– reagált a kancellár szavaira Jürgen Trittin zöldpárti honatya, az egyik legbefolyásosabb zöld képviselő az X közösségi oldalon.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
