A technológia jövőbeli eseményei újraértelmezhetik azt, amit eddig az emberek és számítógépek kapcsolatáról gondoltunk.
Eddig a számítógépeket mindig emberek tervezték,
azonban egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy a legújabb gépeket már nem informatikusok, hanem korábban létrehozott számítógépek alkossák meg – írja a Hirado.
Bár vannak, akik kételkednek ennek megvalósulásában, valószínűleg már csak idő kérdése, hogy egy intelligens komputer magánál jobb számítógépet tervez majd, ez pedig oda vezetne, hogy a gépi intelligencia exponenciális mértékben, egyre gyorsulva nőne, megvalósulna a technológiai szingularitás – ennek a folyamatnak a lehetséges következményeit tekintette át a Discovery tudományos magazin.
A technológiai fejlődéshez kapcsolódóan már Neumann János is használta a szingularitás kifejezést, de az itt tárgyalt folyamatot Irving J. Good írta le először 1965-ben.
Ő úgy fogalmazta meg ezt, hogy „egy ultraintelligens gép még jobb gépek tervezésére lenne képes, ezáltal egy »intelligenciarobbanást« hozva létre, amely gyorsan maga mögött hagyná az ember intelligenciáját.
Emiatt az ultraintelligens gép lenne az utolsó találmány, amit az embernek létre kéne hoznia”.
A szuperintelligens gépek pillanatok alatt kifejleszthetnének új nanotechnológiai eljárásokat, élethű virtuális valóságokat, sőt, akár megvalósíthatják a fénysebességen felüli utazást is. Az emberek ebben a jövőben lehet, hogy összeolvadhatnak a mesterséges intelligenciákkal, vagy akár a tudatukat feltölthetik egy számítógépbe, és elhagyhatják a fizikai testüket.
Nick Bostrom filozófus, az Oxfordi Egyetem emberiség jövőjével foglalkozó intézetének vezetője szerint ebben a jövőben az élet teljesen különböző lenne a maitól.
„Egy ilyen világban minden ember a Disneylandben játszó gyerekekre hasonlítana, és nem emberek, hanem az általunk készített gépek látnának el bennünket” – mondja a jövőkutató.
Ezt a jövőt láthatjuk akár csodás utópiaként vagy szörnyű disztópiaként is. Bostrom évtizedek óta foglalkozik ezzel a témával, ezért van elképzelése arról, hogy milyen veszélyeket rejthet a technológiai szingularitás megvalósulása. Ennek kapcsán mindenkiben felmerülhet a klasszikus sci-fi rémálom, amikor a robotok fellázadnak, és átveszik az uralmat a Földön.
Azonban ha jobban belegondolunk, akkor igazából ez eléggé emberi gondolkodást feltételezne a mesterséges intelligenciától. Inkább valószínűbb, hogy a szuperintelligens mesterséges intelligencia erkölcsének működése az emberekétől egészen különböző lesz.
Ha nem tudjuk kontrollálni a jövőbeli mesterséges intelligenciákat, akkor a sorsunk attól függ majd, hogy hogyan gondolkodnak majd. Már a jelenlegi fejlesztések során is úgy tervezik a mesterséges intelligenciákat, hogy az embernek hasznos dolgokat csináljanak,
illetve, ha nem biztosak egy ilyen döntésben, akkor kérdezzék meg az embert.
Megvannak a módszerek arra, hogy az emberi erkölcsöt átadják egy születő mesterséges intelligenciának.
A gépi tanulás algoritmusai megtaníthatók arra, hogy felismerjék az emberi értékeket, ez ahhoz hasonlóan zajlik, mint amikor képek vagy szövegek adatbázisai alapján tanulnak az algoritmusok. Vagy akár emberi felügyelettel a különböző mesterséges intelligenciák vitatkozhatnak is egymással annak érdekében, hogy a számunkra kívánatos módon fejlődjenek, és kiszűrjük a nem kívánt viselkedésüket.
Hamarosan azonban eljön az a nap is, amikor nem csak azzal kell foglalkoznunk, hogy a mesterséges intelligencia mit gondol rólunk, hanem azzal is, hogy mit érez, és mi mit csinálunk vele. Ha egy mesterséges intelligencia elég fejlett lesz ahhoz, hogy tudata legyen, akkor már etikai kérdéseket is felvethet, hogy hogyan befolyásolják az emberek.
Egy ilyen világban új morális elveket kell majd kialakítanunk a megalkotott lények kezelésére. Ez lehet, hogy már nem is annyira a távoli jövő kérdése, a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei már ma is végtelenek, vannak köztük veszélytelenek és több aggodalomra okot adók is.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
