Mesežnikov: Matovič nélkül nincs kormány Bugár Anna2022. 12. 16., p – 18:05 Pozsony |
Zuzana Čaputová államfő pénteken visszahívta a kormányt, s arra kérte a politikai pártok vezetőit, január végéig egyezzenek meg az előrehozott választásról. Vajon elkerülhető lett volna a kormány bukása, melytől 2020-ban sokan az ország „megtisztulását” remélték? A kormány bukásáról és annak következményeiről Grigorij Mesežnikov politológust kérdeztük.
Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő csütörtök reggel „tisztességes ajánlatnak” nevezte Igor Matovič lemondását. Elég lett volna a pénzügyminiszter távozása, hogy az SaS visszavonja a bizalmatlansági indítványt, vagy a kormány bukása már megállíthatatlan volt?
A (nem)lemondásról csak a szavazás megkezdése után értesültünk. Távozását először a jövő évi állami költségvetés elfogadásához és a bizalmatlansági indítvány visszavonásához kötötte. Az első feltétel elfogadhatatlan volt az SaS számára, egy olyan tervezet elfogadásának feltételül szabását, melyet számos ellentmondás övez, nem tartanám korrekt ajánlatnak. Matovič ezután hivatalos bejelentés nélkül elment benyújtani a lemondását, s ami az elnöki palotában történt, az tisztességes ajánlatnak végképp nem tekinthető. Úgy sült el, ahogy azt várni lehetett. Matovič a kormányban töltött időszak alatt olyan politikát folytatott, hogy nélküle ne működhessen a kormány – vagy ő lesz a kormányban, vagy semmilyen kormány nem lesz. Most ez megtörtént.
Mi a fő oka annak, hogy ez a kormány sem bírta ki a választási időszak végéig?
Az ok Igor Matovič. A kormány – a különböző nézeteltérések ellenére – nyugodtan kitartott volna. A kormány alacsony hatékonyságához nemcsak Matovič járult hozzá, hanem a koalíción belüli ellentétek is, például a Sme rodina ellenállása a reformokkal szemben. A kormány bukásának oka azonban Igor Matovič, aki olyan rendszert alakított ki, melyben nem volt leváltható – nem lehetett ő másként eltávolítani, csak az egész kormány megdöntésével. Két lehetőség volt: egy formálisan működő kormány, melynek tagja, vagy bukik a kormány.
A miniszterelnök felelős a kormány tagjaiért. Kudarcot vallott Heger amiért nem tudta meggyőzni pártfőnökét?
Heger alárendelt pozícióban van Matovičhoz képest a pártban. Matovič jelölte őt a miniszterelnöki pozícióra, s ez talán más pártokban sem alakult volna másképp. A személyes kötelék Matovič és Heger között nem tette lehetővé, hogy a miniszterelnök másként járjon el. A kezdettől fogva világos volt, hogy nem fogja javasolni Matovič visszahívását, de még mindig nem tudjuk, mi történt a háttérben.
Milyen forgatókönyvre számít? Mi lenne a legjobb megoldás Szlovákia számára? Az államfő az előrehozott választást sürgeti, Sulík viszont a kormány átalakításáról beszél.
A kormány átalakítása szerintem nem lehetséges, a parlament nem szavaz bizalmat új kormánynak. A hivatalnokkormány, mely teljes jogkörrel rendelkezik, professzionálisan, politikai konfliktus nélkül működne a következő választásig nem lenne rossz opció, de nem kerül rá sor. A reális lehetőségeket tekintve, talán a belátható időn belüli előrehozott választás lenne a jobb megoldás. Azt gondolom, ebbe az irányba haladnak a dolgok. Véleményem szerint az államfő által felvázolt verzió ésszerű megoldás.
Kapcsolódó cikkünk
Az államfő Zuzana Čaputová átvette Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő lemondását, és egyben megbízta Hegert azzal, hogy átmenetileg az általa vezetett kabinet irányítsa az országot. A politikai pártok vezetőinek pedig január végéig adott időt, hogy az előrehozott parlamenti választásról döntsenek.
Az államfő az elnöki palotában elmondta, a Heger-kormány utolsó percei is dramatikusak voltak, amelyet most nem akart részletezni, hiszen ezt már megtette, amikor a parlamentben megtartotta az országértékelő beszédét. „Kijelentem azonban, hogy az a dráma, amit a beszédemben is említettem, az önök kormányzásának utolsó perceit is jellemezte” – mondta az államfő. Čaputová hozzátette, az Alkotmány szerint valakit meg kell bíznia az ország irányításával. „Egy ilyen ügyvezető kormánynak azonban nincs meg az összes kompetenciája, ezért egyértelműen egy átmeneti kabinetről van szó” – tette hozzá azzal, hogy az így kinevezett, „távozóban lévő” kormány addig lesz hivatalban, míg egy új kabinetet ki nem neveznek.
Čaputová arról is beszélt, hogy a politikai pártok vezetőinek a kijelentéseiből számára világos, nem lehet olyan átalakított kormányt létrehozni, amelynek a parlament legalább 76 képviselő bizalmat szavazna. Korábban Richard Sulík, a Heger-kabinettel szemben beadott bizalmatlansági indítványt jegyző SaS elnöke beszélt olyan lehetőségről, hogy a kormány egy átalakítás, így elsősorban Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter menesztése után újra bizalmat kérhetne a törvényhozástól.
„Ezért arra kérem nem csak önt, miniszterelnök úr, hanem a további politikai vezetőket is, tegyenek meg mindent, hogy a törvényhozás legkésőbb január végéig hozzon meg minden, az előrehozott parlamenti választáshoz szükséges döntést” – fordult a politikai vezetőkhöz az államfő. Kijelentette, szerinte az előrehozott voksolást még a következő év első felében meg kell tartani. Ezt azzal indokolta, hogy a most kinevezett ügyvezető kormány hatáskörei korlátozottak, illetve a 2024-es állami költségvetést is időben elő kell készíteni. „Abban az esetben, ha a jelzett időpontig nem születik döntés az előrehozott választásról, akkor élni fogok az Alkotmány által biztosított jogaimmal” – jelentette ki Čaputová, de nem pontosította, mire gondol.
Egyben felszólította a kabinetet, hogy az átmeneti időszakban inkább a stabilitást próbálják előmozdítani a káosz helyett, mert szerinte nem a politikusok, hanem a polgárok problémáinak megoldásával kell foglalkozni. „Én személyesen megteszek mindent, hogy az ország nyugalomban eljusson az előrehozott választásig” – tette hozzá, majd megköszönte Hegernek az eddigi kormányzást.
„Távozóban lévő” kabinet
Boris Kollár a koalíciós Sme rodina vezetője, aki a parlament házelnöke is egyben, még csütörtök este beszélt arról, az államfővel, Zuzana Čaputovával megállapodott, milyen alkotmányjogi lépésekre van szükség. „Egyetértek az államfővel: a lehető leghamarabb előrehozott parlamenti választást kell tartani. Ennek a legkésőbbi időpontja június” – jelentette ki Kollár.
A házelnök a JOJ televízió politikai vitaműsorában arról beszélt, miután az államfő pénteken 13:30-kor leváltotta Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnököt és kormányát, egyúttal megbízza Hegert, hogy „távozóban lévő” kabinetként irányítsák az országot. Ezzel a jelenlegi kormány még egy ideig továbbra is hivatalban maradhat, de jelentősen korlátozottá válnak a kompetenciái. Több kérdésben ugyanis az államfőnek kell engedélyt adnia a kabinetnek arra, hogy léphessen. „Ezt a kormányt az elnök asszony fogja ellenőrzése alatt tartani” – jelentette ki Kollár.
Az elnök feltételei
Čaputová azonban csak azzal a feltétellel bízta meg az ideiglenes kormányzással Hegeréket, ha az így átmenetileg hivatalban maradó kabinet megteszi azokat a lépéseket, amelyek a lehető leghamarabb az előrehozott parlamenti választáshoz vezetnek. „Ha nem juttatják el az országot az előrehozott választásig, akkor az államfő szakértői kormányt nevez ki” – ismertette Kollár az elnök álláspontját, de hozzátette, pártja, a Sme rodina de a Smer és a Hlas, illetve további ellenzéki szereplők sem szeretnének hivatalnokkormányt. Az SaS ugyanakkor az előrehozott választás helyett egyebek mellett ezt a megoldást preferálja.
Az Alkotmány módosítása
Kollár arról is beszélt, hogy az államfő két határidőt adott neki. Az első január végén jár le. A köztársasági elnök azt szeretné, ha addig a parlament úgy módosítaná az Alkotmányt, hogy az lehetővé tegye, a törvényhozás kezdeményezhessen előrehozott választást. Bár Szlovákiában korábban volt már ilyen előrehozott voksolás, az utóbbi időkben született alkotmányértelmezések szerint ilyen kompetenciája a parlamentnek jelenleg nincs. Kollár elmondta, a törvényhozás előtt van a pártja, a Sme rodina által beadott alkotmánymódosítási-javaslat, amely ezt lehetővé tenné. Hozzátette, a javaslatot még úgy fogják módosítani, hogy a törvényhozás nagyon gyorsan, nem törvénnyel, hanem határozattal dönthessen a választási időszak lerövidítéséről, vagyis az előrehozott parlamenti választásról. Ehhez azonban a 150 fős törvényhozásban 90 szavazatra lenne szükség.
Az Alkotmány szóban forgó módosításához is 90 képviselő támogatása kell. Richard Sulík, a kormánnyal szemben beadott bizalmatlansági indítványt jegyző SaS vezetője azonban kijelentette, nem támogatják, hogy előrehozott parlamenti választást tartsanak. Az ellenzéki Smer és Hlas valamint a frakción kívüli ellenzéki képviselők minden bizonnyal támogatnák, hogy mihamarabb ki lehessen írni a választást. A kérdéses alkotmány-módosítást a parlament januári ülésének elején tűzhetik napirendre. Ha elfogadják, akár másnap szavazhatnak a választási időszak lerövidítéséről is. „Ez után én, mint házelnök leghamarabb 110 nappal későbbre ki is hirdethetem a választást” – magyarázta Kollár azzal, május végén, június elején biztosan meg lehetne tartani a voksolást.
A választás időpontja
A házelnök azt is elmondta, az államfő által adott másik határidő az előrehozott parlamenti választás időpontjára vonatkozik. „A választás a lehető leghamarabb legyen: Az lenne a legjobb, ha áprilisban, májusban, legkésőbb júniusban rendeznék azt” – ismertette Kollár Čaputová feltételét. A házelnök továbbá kizárta az SaS által preferált másik lehetőséget, mi szerint a jelenlegi parlamentben 76 képviselő újra bizalmat szavazna egy átalakított kormánynak.
Boris Kollár bocsánatot kért a parlamenti cirkuszért, Matovič viszont lefizetett képviselőkről beszélt. Ön szerint a politikusok efféle magatartása felelős a kormány alacsony népszerűségéért és az intézményekkel szembeni általános bizalmatlanságért?
Azt gondolom, a kormányzási stílus – melynek tanúi voltunk, s melybe nagyon intenzíven bekapcsolódott Matovič – hozzájárult a kormány iránti bizalmatlansághoz. Az igazság kedvéért meg kell említeni azt is, a kormánynak több váratlan kihívással is szembe kellett néznie, például a koronavírus-járvánnyal, ami teljesen új volt, és ezért gyakran improvizált. Majd jött a háború, az inflációs és energiaválság, de azt gondolom a külpolitikát tekintve jó volt a kormány – Ukrajna támogatását értékelni kell. A háttérben zajló konfliktusok a hatékonyság rovására mentek. Kollár bocsánatot kért, de mit csinált a mozgalma, amikor megegyeztek valamilyen eljárásól egy törvényjavaslat elfogadását illetően, és mégis az ellenzékkel szavazott? A kormány fenntarthatósága szempontjából a legnagyobb probléma – nem a szakpolitikákra gondolok, hanem a kormány alapműködésére a többség támogatásával – Igor Matovič.
Mit jelent a kormány bukása az egyes kormánypártok jövőjére nézve?
Ezt még túl korai firtatni, nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni. Azt tudjuk, hogy az SaS elveszítette szavazóinak egy részét miután kilépett a koalícióból. Azt gondolom a saját szempontjukból a lehetséges megoldások közül a legkevésbé elfogadhatót választották. Már nem lehetett kibírni, ezért távoztak, de a választók egy része ezt nem értékelte. Meglátjuk, miként befolyásolják a történtek a többi koalíciós párt preferenciáját.
A vita során Heger felszólította a képviselőket, hogy az inflációs és energiaválsággal, s a lakosoknak nyújtott segítséggel foglalkozzanak inkább. Több törvény – az egészségügyi dolgozók bérének emelése, az energiaárak felső határának meghatározása – a jövő évi költségvetéshez kapcsolódik. Milyen hatással lesz a költségvetésről szóló szavazás az állam működésére?
Abszolút kulcsfontosságú. Jóváhagyott költségvetés nélkül egyszerűen nem lehet teljesíteni mindazt, amit a kormány eddig szorgalmazott – az orvosokkal kötött megállapodástól a további intézkedéseken keresztül. Ha jól tudom, Szlovákiában még soha nem volt költségvetési provizórium. Az tényleg nagyon rosszat jelentene, de paradox módon most, amikor nem létezik a kormánykoalíció és ügyvezető kormány van, jobb kompromisszumot köthetnek, mert nem kell figyelembe venniük, milyen hatással lesz ez a kormányban betöltött szerepükre.
Richard Sulík (SaS) azzal indokolta lépését, ha Matovič nem távozik, a 2024-es választást a Smer nyeri meg. Racionális lépés volt az SaS részéről vagy inkább az indulatok diktáltak?
Az érzelmek végig uralkodtak, de azt, hogyan alakul a választás senki nem tudja előre. Ez a riogatás az ő politikai álláspontjuk. Lehet, hogy a Smer győz, de az is, hogy nem, nem tudjuk. Azt gondolom, az érzelmek gyakran győzedelmeskedtek az ész fölött. Az SaS akkor lépett ki a kormányból, amikor károsnak ítélte meg a részvételt. Megmutatkozott azonban, hogy a kilépés is ártott a pártnak. Már közel 15% körül mozgott a támogatottsága, most a felénél jár. Biztosan megjelennek majd hasonló „ki jön a helyünkre” érvek? A parlamenten kívül jelenleg 3 párt van, amelynek van esélye bekerülni, s a legutóbbi felmérések szerint összesen 22%-uk van – a Progresszív Szlovákia, a KDH és a Szövetség. A választás eredményei nem feltétlenül jelentik majd azt, hogy visszatér a Smer. A Smer csak akkor térhet vissza, ha valaki kormányra lép vele. Ki veszi be őt a kormányba? Peter Pellegrinit emlegetik, de nem vagyok ebben olyan biztos.
A kormány bukása negatív hatással lehet a korrupciós ügyek feltárására?
A nyomozást egy személy befolyásolja negatívan Szlovákiában – a főügyész, Maroš Žilinka. A fontos az, hogy a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) működik, s eddig nem történt változás. Feltételezem, hogy az ügyvezető kormány ideje alatt nem lesz személyi változás. Nem hiszem, hogy ez megfékezi a korrupció elleni harcot. Mint említettem, azt Maroš Žilinka főügyész akadályozza.
Miként értékeli, hogy Matovič az utolsó pillanatban visszavonta lemondását? Mire utal ez a viselkedés?
Ez nem egy bevett módszer. Azt gondolom, egy miniszternek nem így kellene eljárnia. Teljesen le vagyok nyűgözve, hogy valamilyen ismerőse egy telefonhívással – ha igaz egyáltalán – meg tudja változtatni a lemondással kapcsolatos döntését. Erre még nem volt példa, és nem volt államférfihez méltó. Remélem, hogy többször nem fordul elő, hogy valaki benyújtja a lemondását, majd kitépi azt a hivatalvezető kezéből. Ez a tipikus módja annak, miként gondolkodik Matovič, de szerintem ezek után kevesen lépnének kormánykoalícióra egy ilyen pártelnökkel.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
