A háztartásoknak nem kell tartaniuk a jövő évi energiaáraktól, annak ellenére, hogy véget ér a nagy állami, több százmillió eurót kitevú árkompenzációs program – jelentette ki Jozef Hojlenčík, az Árszabályozási Hivatal elnöke a SITA hírügynökségnek adott interjújában. Elmondása szerint az elektromos áram és a távhő ára nem fog emelkedni, a földgáz pedig mérsékelten drágul csak. Konkrétumokat azonban még nem árult el, végleges döntés az energiaárakról az év végén várható.
„Ahogy azt önök is tudják, sosem közöljük és sosem kommentáljuk a felvetődő számokat az árképzés végleges lezárultáig. Azt azonban elmondhatom, hogy jelen pillanatban úgy néz ki, a villanyáram és a távhő ára a 2024-es árszinten marad, a gáz pedig mérsékelten fog csak emelkedni. És mindez az előző évek hatalmas állami kompenzációs támogatásai nélkül lesz így.”
magyarázta Hojlenčík. Majd úgy folytatta:
hangsúlyozta.
A sajtó korábban 25 százalékos gázáremelést lengetett be. Ezt a számot Hojlenčík nem akarta kommentálni, de rámutatott, hogy a gáz végleges ára attól függ majd, hogy milyen gázfolyosókat fog Európa használni a jövőben.
Az ÚRSO vezetője szerint Szlovákiának továbbra is rendkívül fontos, hogy hozzáférjen az orosz földgázhoz.
„Továbbra is rendezetlen a helyzet az orosz-ukrán szállítási szerződés körül, ami idén év végén lejár. Ha nem hosszabbítják meg a szerződést, vagy más kereskedelmi megoldás születik, az orosz gáz tranzitja megszűnik az EU felé, az felhajtja a nagykereskedelmi gázárakat, sőt, egyes európai országok gáztranzit-díjait is”
figyelmeztetett.
Már érik az újabb energiaválság – Egyszerre több oldalról kerül nyomás alá az európai gázpiac
Két éves kálvária
Emlékeztetőül, 2021-ben kezdődött az európai energiaválság, majd az orosz-ukrán háború kitörésének évében egy soha nem látott, második áremelkedési hullám is elindult. 2022 augusztusában és szeptemberében az európai villanyáram megawattóránkénti ára 700-1000 euró között mozgott (miközben Szlovákia a mohi atomerőműben egy megawattórát 35-40 euróért állított elő), a földgáz piaci ára pedig a válság előtti szint 12-szeresére, 360 euró/megawattóra volt.
Az energiaválság azóta sem csengett le teljesen, és a válság előtti szintekhez valószínűleg belátható időn belül nem is fog visszatérni a piac. A gáz 37 euró, a villanyáram 100 euró körüli áron mozog jelenleg. Ezek a számok azonban nem tükrözik azokat a nehézségeket, amelyeket az önkormányzatok, vállalkozók szenvedtek el – ők a válság miatt a korábbi rezsiköltségük többszörösét voltak kénytelen kifizetni.
A háztartások viszont nem. Eduard Heger kormánya árkompenzációs mechanizmust vezetett be, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a háztartások számára az állami költségvetés terhére alacsonyan tartották az energiaárakat. Ez több százmillió eurós kiadást jelentett. Ám a dolog hátterében jóval több is volt.
A villanyáram esetén a Heger-kormány szerződést akart kötni a Szlovák Villamosművek külföldi részvényeseivel (olasz ENEL, cseh EPH), hogy garantálják a korábbi, válság előtti évekhez közelebb álló áramárat a háztartásoknak. A memorandumot azonban nem írták alá, mert Richard Sulík (SaS) 2022 decemberében megbuktatta a Heger-kabinetet, a részvényesek pedig kihátráltak az alkuból. Tekintettel arra, hogy az energiaválságnak hála a szlovák adófizetők pénzéből is felépített szlovák atomerőművek áramtermelését sokszoros haszonnal tudták értékesíteni külföldön, nagyon nincs mit meglepődni a hozzáállásukon.
A gáz esetében hasonló belföldi machinációk nem voltak, mivel az európai gázpiac importalapú. A háborúpárti progresszív mainstream azonban közvetlenül felelős az árak alakulásáért. Azzal, hogy Európa a szankciók, az Északi Áramlat felrobbantása és az elvakult progresszív politika miatt kénytelen volt lemondani az orosz földgáz importjának legnagyobb részéről, Európa ma már csak a világpiacon tudja beszerezni a szükséges gázmennyiséget.
Az LNG tankerek azonban FOB paritáson hajóznak, ami azt jelenti, hogy a szállítmányokat akár útközben is el lehet adni a többet kínálónak, a hajót pedig át lehet irányítani máshová (szemben például a fix csővezetékkel, amit nem lehet egyszerűen áttenni a kontinens egy másik országába). Ez is jól illusztrálja, milyen ingoványos talajra vezette Brüsszel az európai energiapiacot.
Mindazonáltal, amíg tart a háború és esély sincs az orosz energiahordozók felé való újbóli nyitásnak, maradnak a magasabb árak, marad az inflációs nyomás, és ebből egyenesen következik, hogy elkerülhetetlen az áremelés.
A kormány már tavaly jelezte, hogy változások jönnek
A kormány már tavaly jelezte, hogy 2025-re valószínűleg megszűnnek – részlegesen vagy teljesen – az árkompenzációs kiadások. Valószínűleg az akkor közelgő elnök- majd EP-választások miatt a kérdést elodázták.
Érdemes lesz figyelni, hogy mit fog reagálni az ellenzék a kormány terveire. A progresszívok (és többek között Ivan Korčok, az ellenzék leendő potenciális vezetője is) erősen szorgalmazta az árkompenzációra jogosultak körének jelentős csökkentését.
A „célzottabb támogatások” narratíva azt jelenti, hogy a háztartások túlnyomó többsége ne legyen jogosult az alacsonyabb energiaárakra. A dolog pikantériája, hogy épp a háborúpárti progresszív politika vezetett a helyzet tarthatatlanságához: egyrészt, mert támogatják a háború folytatását, másrészt, mert támogatták a szlovák haditechnika Ukrajnának ajándékozását. A haditechnika pótlására pedig most az ország súlyos százmilliókat fog költeni – részben külföldi nyomás, részben a biztonságpolitikai helyzet miatt.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
