Az Úrszínváltozás ünnepkörében, az augusztus 11-ei templombúcsún szentelte meg Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök a szirmabesenyői templom falait beborító új ikonokat.
A szirmabesenyői parókia meglehetősen fiatal egyházközség a Miskolci Egyházmegyében, múltja mindössze két és fél évtizedben mérhető. A templomot Urunk színeváltozásának tiszteletére szentelték föl az ezredfordulón.
Az itteni közösséget meghatározza a templomhoz való ragaszkodás és annak épüléséért, szépüléséért való tenni akarás – ennek látható jelei az ikon falfestmények, melyeket a templombúcsún szentelt meg Orosz Atanáz püspök augusztus 11-én.
Az ünnepi szertartás az ikonok megszentelésével kezdődött. Hosszabb könyörgő imádságok után elsőként a szentélyben látható Istenszülő-ikont, majd Szent István diakónus és Szent Miklós ikonjait szentelte meg a püspök, majd sorban a falakon ábrázolt további szentek képeit.
Az Üdvözítő bor- és kenyérszaporító csodáit is óriási falképeken ábrázolta Sallai Géza szobrász- és festőművész, illetve készült egy kicsinyített másolat a sajópálfalai kegyképről is.
Atanáz püspök a templomhajóban látható két legnagyobb falképhez fűzte ünnepi tanítását: „Nagyon sokat jelent számunkra a kánai menyegző ábrázolása, ahol Jézus Krisztus megáldja a házasságot, a férfi és nő életszövetségét, úgy, ahogyan azt a Teremtő Atya megteremtette és annak idején megáldotta.
Nem csak itt, Szirmabesenyőn fontos nagyon, hogy továbbra is ez maradjon a házasság eszménye, amit a mi Urunk Jézus Krisztus megáldott; a téves modern ideológiáktól pedig bátran merjünk továbbra is elhatárolódni. Krisztus, aki az élet számtalan helyzetében iránymutatást és tanácsot ad számunkra, irányítsa a házasságot, a családot is, a teremtői és megváltói szándék szerint. A kánai menyegzőt megáldó Krisztus áldja meg ezt a közösséget is, az idetartozó, vagy idelátogató családokat mindazzal, amire az élethez szükség van.
„A mai evangéliumból egy gazdag ifjú kudarcát szemlélhettük (Mt 19,16–26). Azon is elgondolkodhatunk; vajon mi hogyan állunk vagyonilag az Isten színe előtt.
S olyan jó, hogy itt a kenyérszaporítás ikonjával megkaptuk a választ:
– ahogyan ez már a zsoltárokban megfogalmazódott. Ehhez a mondathoz ma is nagyon kapcsolódik a zsidókhoz írt levél mondata: „Ne legyetek kapzsik, elégedjetek meg azzal, amitek van” (Zsid 13,5).
„A mi Urunk Jézus Krisztus, aki ötezer embert először is tanításával táplált, a kenyérszaporítással és az utolsó vacsora titkával meggyőzött bennünket arról, hogy nem csak kenyérrel él az ember, hanem az Isten minden igéjével.
A lényeg valahol itt van.
Fontos ma, itt, ezen a búcsún elhatároznunk, hogy a mindnyájunk számára kenyeret szaporító, táplálékot adó Jézus Krisztus szándékaihoz csatlakozzunk, bármilyen körülmények között” – hangozott el a püspöki homíliában.
A fenti gondolatmenethez még a zsidókhoz írt levél testvéri szeretetre buzdító felhívását is felemlítette Orosz Atanáz püspök: „Itt, ahol szenteket látunk megfestve, valóban érezzük, hogy az a bizonyos testvéri közösség nem is zárul le a szűkebb értelemben vett családunkban. Testvéreink mindazok, akik ide összegyűltek; az Egyház tagjai. A Jézus Krisztus által meghirdetett testvériség értelmében ápoljátok azt a testvéri szeretetet, amely valóban a felebarát nagy értékeit ismeri föl a másikban, és azt az üdvözítő szándékot, amellyel Isten megteremtette és megváltotta őt.”
A templomszépítésnek újabb gondolata mintegy két éve fogalmazódott meg Szirmabesenyőn. Felújították a mennyezeti lambériát, az ablakokat, a villamosítás és a hangtechnika is modernizálódott – mondta el Polyák Imre protopresbiter, az egyházközség parókusa. Imre atya hálával emlékezett meg minden olyan jószándékú segítségről, ami előmozdította a munkálatokat. A beruházás költségeinek legnagyobb részét a hívek adományai fedezték, melyet a szirmabesenyői önkormányzat, valamint az egyházmegye támogatásával egészítettek ki.
Tavaly tavasszal Krakk-Polyák Zsófia ikonműhelyében készültek az első vászonra festett alkotások, amelyek most már a szentély falait díszítik. Sallai Géza szobrászművész keze munkája pedig az általa korábban kifestett ikonosztázion után, most a templomhajó képein jelenik meg. A további díszítőfestéseken Boros Andrea és Soltész József dolgoztak.
A befejezett munkát a megyéspüspök így méltatta: az immár különböző élethelyzetekben is láthatóvá vált Krisztus „arra ösztönöz bennünket, hogy bármely élethelyzetben találjuk meg az Ő üdvözítő szándékát, akaratát, és Őhozzá igazítsuk életünket”.
A teljes képgaléria IDE KATTINTVA megtekinthető.
Szerző: Varga-Juhász Bernadett
Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »