A Veszprémi Érsekség, a Veszprémi Érseki Főiskola és a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület szervezésében Éghajlatváltozás és (éden)kert címmel konferenciát tartottak március 4-én, pénteken a veszprémi főiskola dísztermében.
Udvardy György veszprémi érsek előadásában többek között arról beszélt, hogy a teremtésvédelem ügye sürgető kérdés. Az Egyház számára egyszerre feladat, teológiai megfontolás, pasztorális tevékenység, illetve közéleti szerepvállalás is. A teremtésvédelem antropológiai kérdést vet föl: az ember részben érzékeny elszenvedője, részben okozója a problémának, és csak az ember képes változtatni bizonyos mértékig a kialakult helyzeten. Az Egyház feladata a teremtett világ védelme, kutatási-oktatási feladatok vállalása, illetve pasztorális tevékenységének is meghatározó eleme kell hogy legyen a teremtésvédelem.
Szalay Tímea, a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület elnöke rámutatott: hajtunk, dolgozunk, sok-sok energiát mozgósítunk életvitelünk fenntartására. De vajon sikerül ezáltal gondtalan, boldog életet kialakítanunk, békét hordozva a szívünkben? Vagy esetleg vágyunk a természet, a teremtett világ békéjére, mely az élet rendjét sugározza? Talán az édenkert nincs is olyan távol tőlünk, ha engedjük magunkat a természet harmóniájába belesimulni?
Hortobágyi Cirill OSB pannonhalmi főapát előadásában arról szólt, az éghajlatváltozás időszakában különösen aktuálisak a keresztény teremtésvédelem elvei.
Nincs olyan monostor, amely mellett ne lenne kert, bármilyen nagyváros is épült időközben köré. A főapát szerint a természetközeliség fontos a lelki egyensúly megőrzéséhez, ezért is törekednek arra a szerzetesek, hogy alapvetően ne mesterséges környezetben éljenek. „Ha csak saját kezünk munkáját szemléljük és tapasztaljuk, ha csak a kultúra és a technológia ember alkotta vívmányaival találkozunk, akkor kevesebbet találkozunk a teremtő Istennel. Könnyebben megfeledkezünk róla, mint akkor, ha a teremtett világgal, a környezettel is van rendszeres kapcsolatunk – mondta.
A bencés kert eszmény, a harmónia, a tökéletesség jelképe is.
– hangsúlyozta a főapát. A pannonhalmi kert, az arborétum alkalmas arra, hogy ott reflektáljunk életünkre, és a lelki munkánk, az imádság helye legyen. Hortobágyi Cirill arra is rámutatott, ha látjuk a növények életfázisainak ciklikusságát évszakról évszakra, az szembesít bennünket az életünk múlásával. Sajnos a klímaváltozással is, hiszen minden erőfeszítés és gyógyítási kísérlet dacára elpusztultak a főapátság híres millenniumi fenyői, ahogy a bakonybéli lucokat is ki kellett vágni.
A szerzetesek kertje amellett, hogy jelkép, mindig a gyógyítás és a gyógyulás színtere is. A Pannonhalmi Főapátság a levéltárában őrzi azt az 1201-es oklevelet, amely bizonyítja, hogy már ekkor kórház (ispotály) állt a kertben. Receptek, szakkönyvek, kéziratok sora tanúskodik a gyógyító testvérek munkájáról. A szerzetesek gyógyításához kapcsolódó kultuszt pedig a 17. századból való Sacra Arca Benedictionum is őrzi.
Az évezredes hagyomány újjáélesztése a főapátság fontos küldetése – tette hozzá a bencés főapát. A monostor nem csak a hagyaték tudományos, történeti feldolgozását kezdte el, hanem előtérbe kerültek a mai gyógyászati, kozmetikai alkalmazások lehetőségei is. Így alkotta újra a főapátság azokat a gyógynövényteákat, amelyek receptjei Reisch Elek gyógyszerész testvér 1735-ös gyűjteményéből származnak. A bencések korszerű gyógynövényműhelyt hoztak létre, ahol továbbfejlesztik a régi recepteket.
Az arborétum a rekreáció helyszíne is. Régi fotók őrzik annak az egykori kuglizónak az emlékét, ahová vasárnaponként kikapcsolódni mentek a szerzetesek. Rendelkezésre állt egy kis uszoda, amit azért temettek be, nehogy amiatt államosítsák a kertet. Régebben telente pedig síelni lehetett a Szent Hegyen, ami manapság az éghajlatváltozás miatt már ritka szórakozás. Ennek ellenére számos program színtere a kert. A Nagyboldogasszony-napi gyógynövényáldás újra él, a Levendula-napokra tömegek látogatnak el. A legújabb fejlesztés pedig az országban egyedülálló Illatmúzeum, ahol a szerzetesi gyógyászat hagyományait és a gyógynövényes kultúrát mutatják be interaktív terekben.
– zárta előadását Hortobágyi Cirill főapát.
A veszprémi konferencián Ágoston-Kostyál Csilla, az ELTE egyetemi adjunktusa bemutatta a különböző „öko-érzelmeket”, valamint hogy milyen módon tudunk ezekkel úgy megküzdeni, hogy saját mentális egészségünknek és a bolygónak is jót tegyünk.
Mihok Barbara, az Environmental Social Science Research Group (ESSRG) kutatócsoport tagja rámutatott: mentális jóllétünk fenntartásának elengedhetetlen része a természettel való találkozás és kapcsolat. A természeti értékek védelme ezért alapvetően fontos mentális egészségünk biztosításában.
Lajtmann Csaba, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség elnöke a természet mintázatairól beszélt.
amely mintát mutat nekünk közösségeink fejlesztésében és a fenntarthatóságra nevelésben.
A konferenciát Sebestyén József, a Veszprémi Érseki Főiskola rektora köszöntötte, illetve zárta be. Mint mondta, a főiskola számára nem kérdés, hogy
Forrás: Veszprémi Főegyházmegye; Pannonhalmi Főapátság
Fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
