Péntekig dönthettek a jogviszonyváltásról a pedagógusok. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint újabb 1200 tanár távozhat az oktatásból; Horváth Péter az InfoRádióban elmondta, hogy a hiányzó nem mindenhol lehet majd pótolni, jöhetnek a kényszermegoldások.
Pontos adat csak csütörtökön lesz az oktatásügyi államtitkárságtól a KLIK segítségével, ahová érkezniük kell a felmentésről szóló nyilatkozatoknak, de Nemzeti Pedagógus Kar számára „nagyjából úgy tűnik, hogy 1000-1500 közötti számú, nagyjából 1200 pedagógus élt a lehetőséggel, hogy felmentsék” – fogalmazott Horváth Péter, a kar elnöke.
Országszerte történhettek felmondások, de Horváth Péter szerint Budapesten válthatnak a legtöbben, mert „itt több a lehetőség”.
„Sokan az oktatás környékén maradnának, akár idegennyelvtanárként, akár informatikusként” – ecsetelte.
A legnagyobb problémát az okozza, ha egy intézményből mondanak fel többen, az pedig különösen is, ha azonos, hasonló – több esetben természettudományos – „szakos” tanárokról van szó.
A következményekről szólva azt mondta, viták vannak arról, hogy milyen nagyságú a pedagógushiány Magyarországon, de a maga részéről egészen biztos abban, hogy van.
„Bár a Covid után vissza lehetett jönni, de én úgy érzékeltem, hogy akik akkor a rendszerből kiléptek, közülük többen részállásba jöttek vissza vagy egyáltalán nem. Akkor azt is nyilatkoztam, hogy minden egyes kolléga távozása fáj a rendszernek, és fáj az intézménynek, ahonnan elmennek. Nyilván ha olyan helyzet áll elő, hogy valaki a felmondását kéri, novembertől pótolni kell őt. Nem túlságosan nagy az esélye, hogy mindenki azonnal és gond nélkül pótolható” – részletezte Horváth Péter, aki szerint lehetnek majd csoportösszevonások, szűkülnek a délutáni lehetőségek az iskolában, illetve nőhet a túlóraszám, ami nagy megterhelés lesz, az állományban gyakoribb elfáradást és több megbetegedés is okozhat.
De mi vár pontosan azokra, akik most felmondtak?
Hogy hogyan lesz mindez törvényes, mikor maga a „státusztörvényként” elhíresült jogszabály csak január 1-jén lép érvénybe, arról azt mondta, a jogállási törvény bizonyos részei már novembertől élnek.
„A sávok alsó határainál és a gyakornokoknál november 1-jétől visszamenőlegesen július 1-jéig lesz egy minimális béremelkedés, január 1-jétől pedig a kollégák egyelőre azt kapták meg, hogy mi a várható, ezzel kapcsolatban az látszik, hogy nem volt teljesen tiszta a kommunikáció. A sávok alja valóban emelkedik a gyakornokoknál és a pedagógus I. minősítésűeknél, de a jogállási törvény egy másféle bérezési szisztémát határoz meg, a 10 százalék nem automatikusan, mindenki számára jelent ennyit, hanem az intézmények a felsorolt jogszabályok mentén differenciálhatnak is. De ez a 10 százalék olyan komoly differenciálást nem tesz lehetővé, a pedagógusok annyira alacsony bért keresnek, mindenki kalkulál, hogy mennyit fog keresni. Nagyon jó lenne az, ha lenne mégiscsak tartalék a központi költségvetésben, ami lehetővé tenne januártól egy nagyobb béremelést, a 10 százalék a diplomás átlagbérhez való felzárkózást nem tudja megindítani” – szögezte le Horváth Péter.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
