Mi segítette az örmény öntudat fennmaradását? Milyen nyelven tartják Erdélyben az örmény szentmisét? Hány örmény plébánia működik jelenleg Erdélyben? Miért nem ismerték el az örmény egyházat külön Romániában? És miért vándoroltak az első keresztény állam polgárai Erdélybe? Egyáltalán kik ők, és mivel gazdagították az erdélyi településeket? Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, romániai katolikus örmény apostoli kormányzó segítségével göngyölítjük fel az erdélyi magyarörmények múltját és jelenét.
– Hogyan kerültek az örmények Erdélybe, és itt hogyan fogadták őket?
– A régi Örményország földrengései következtében mintegy 40 000 család vonult ki. Egy részük Moldvába került, ahol Alexandru cel Bun (Jó Sándor) moldvai fejedelem (1400–1432) 1401-ben örmény püspökséget alapított Suceavában. 1672-ben a monofizita örményeket a román ortodox egyházba akarták terelni, ezért az apostoli gregorián örmény moldvai püspök,
Akkor még Erdély is török adófizető keresztény fejedelemség volt, akárcsak Havaselve és Moldva. A Gyergyói-medencében, majd Besztercén telepedtek le. Dr. Verzár (Verzireszky) Oxendiusz (1655 kr. – 1715) Rómában végzett katolikus örmény pap 1684-ben az öreg Minászt és híveit pár év alatt, heves küzdelmek után, a katolikus egyházba vette át. Végül VIII. Sándor pápa (1689–1691) Oxendiuszt kinevezte püspöknek 1690-ben. Vartan Hunanian lembergi örmény katolikus érsek szentelte püspökké Lembergben 1691-ben, és kinevezte erdélyi vikáriusának.
– Milyen szerepet töltöttek be azokban a közösségekben, illetve településeken, ahová kerültek, hisz láthatóan ahol megjelentek, ott az adott falu vagy város felvirágzott.
– Az örmények ügyes kereskedők voltak, I. Apafy Mihály fejedelem kiváltságokat adott nekik. Ez ébresztette fel a szász kereskedőkben a versengést. Besztercéről kiűzték őket, ezért Oxendiusz püspök Bécsbe ment, és a császár-királytól királyi telket vásárolt saját városépítésre.
Magyar nevét onnan kapta, hogy az új város Martinuzzi Fráter György bíboros (1542–1551) Szamos-parti kastélya, Szamosújvár mellé épült. Román nevének (Gherla) eredete: egy román jobbágyfalu, Gherla volt az új örmény város mellett.
– Hogyan tudták fenntartani az őshazához való tartozás érzését, úgy, hogy közben ugyanolyan erős a magyar identitásuk is? Hogyan tudtak megmaradni a gyökereik úgy, hogy távol voltak az őshazától?
– Az örmény öntudat fennmaradását segítette az anyanyelvi iskola és az örmény rítus, amelyet örmény anyanyelven végeztek. Az elmagyarosodás folyamatban volt, de a rítushoz ragaszkodtak. Besegíttettek a bécsi mechitaristák is – örmény katolikus bencés szerzetesek –, akik Erzsébetvárosban még 1880 körülig örmény elemi iskolát tartottak fenn. A várost csak 1921-ben hagyják el: a templomot és kolostort a római katolikus plébánia vette át.
Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »
