Francia, olasz és német kutatók új tanulmánya radikálisan megváltoztatja az Indus-völgyi földművelés történetéről alkotott képet. A Sorbonne Egyetem, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS), a padovai és római egyetemek, valamint a frankfurti Goethe Egyetem szakértői szerint a mezőgazdaság elterjedése a térségben jóval később történt, mint eddig gondoltuk.
A Scientific Reports című folyóiratban közölt eredmények a pakisztáni Mehrgarhban talált 23 neolitikus egyén fogzománcának új, radiokarbonos kormeghatározásán alapulnak.
A friss adatok szerint a neolitikum kezdete – amely a növénytermesztés, állattenyésztés és a letelepedett életmód megjelenését jelenti – Mehrgarhban nem 10 000, hanem mindössze 7200–6900 évvel ezelőttre tehető. Ez körülbelül 2800 évvel későbbi időpontot jelent, mint amit korábban feltételeztek. A neolitikus korszak hossza is rövidebbnek tűnik: a kutatók szerint legfeljebb két-öt évszázadig tartott ebben a térségben – közölte a MeteoWeb.
Mehrgarh szerepe az Indus-völgyi mezőgazdaságban
„Mehrgarh az egyetlen olyan lelőhely az Indus-völgyben, ahol kerámia nélküli neolitikus település nyomai találhatók. Ez kulcsfontosságú a régió mezőgazdasági kezdeteinek megértéséhez” – magyarázza Luca Bondioli, a Padovai Egyetem docense és a kutatás társszerzője.
Az új adatok alapján úgy tűnik, hogy a földművelés nem helyi eredetű, hanem inkább a szomszédos régiókból bevándorolt földműves közösségek hozták be.
A kutatás arra is rávilágít, hogy a kerámia használata ebben a térségben sokkal később kezdődött, mint korábban gondolták. A legkorábbi nyomai csak körülbelül 6500 évvel ezelőttről származnak. Az új kronológia arra is utal, hogy a neolitikus települések vastag rétegei Mehrgarhban a korábban véltnél sokkal gyorsabban rakódtak le.
Új technológiák segítették a felfedezést
A korábbi vizsgálatokat megnehezítette a lelőhely geológiai összetettsége és a csontmaradványok kémiai átalakulása (diagenezis). Most azonban a párizsi CNRS BioArch laboratórium legmodernebb szén-14 kormeghatározási módszerei – Antoine Zazzo vezetésével – lehetővé tették a pontosabb datálást.
A fogzománcok szövettani és biogeokémiai vizsgálata nemcsak a korszakolásban segít. „Ez a módszer lehetőséget ad arra, hogy nagy felbontásban rekonstruáljuk a Mehrgarhban élők gyermekkori életét és mobilitását is” – mondja Alessia Nava, az ERC MOTHERS projekt vezetője.
Massimo Vidale, a Padovai Egyetem őstörténésze szerint ezek az eredmények megerősítik a közelmúlt iráni kutatásainak sejtéseit. „A Dél-Ázsia őstörténetében bekövetkező paradigmaváltásnak vagyunk tanúi – több korábban biztosnak hitt történelmi rekonstrukciót is újra kell értékelni.”
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
