Tavaly már lencsevégre kapták a veszélyes kínai lágyhéjú teknőst a tóban, most pedig sikerült is elkapni. Csakhogy itt nem áll meg a történet, a helyzet rosszabb lehet, mint gondolták.
Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály (MME KHVSZ) közösségi oldalán osztotta meg a hírt Petrovics Milán, akinek tavaly előszőr sikerült fotót is készítenie a kínai lágyhéjú teknősről a Csónakázó-tóban – írja a sokszinuvidek.24.hu.
Mint írják, már akkor leszögezte, hogy valószínűleg több példány is élhet a vízben, ez azonban most vált biztossá,
ugyanis az invazív hüllő kiemelt példánya nem ugyanaz az egyed, amilt 2024 augusztusában lefotózott.
Hozzáteszik, a kínai lágyhéjú teknős vehemensen védekezik, de az emberre nem jelent veszélyt, csak akkor harap, ha fenyegetve érzi magát. A fotókat készítő Petrovics Milán a lapnak elárulta, a tavaly lefotózott egyed egy sokkal nagyobb testű állat volt, közel kétszer ekkora, így egyelőre annyi a biztos, hogy egy példány még él a tóban, ha épségben átvészelte a telet.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park önkéntese a hüllő viselkedéséről elmondta, az merőben eltér a sajnálatos módon már megszokott ékszerteknős és egyéb észak-amerikai víziteknős fajoktól, amiket viszonylag könnyű begyűjteni, mivel kiülnek napozni, és rendszerint hozzá vannak szokva az ember közelségéhez, lévén általában fogságban tartott, aztán szabadon engedett állatokról van szó.
Ezzel szemben a lágyhéjú teknős más: napozás helyett inkább csak napfürdőzik, a vizet nemigen hagyja el, és nem is mutatja meg magát annyiszor, mint más idegen teknősfajok
– magyarázta, megjegyezve, hogy az elfogott példánnyal szerencséje volt, mivel a parthoz közeli nádasban bukkant rá.
A lap azt is megtudta, hogy a lágyhéjú teknős a többi invazív teknőshöz képest elenyésző példányszámmal van jelen a hazai vizekben, így az esetleges szaporulat esélye alacsony. Mivel képesek áttelelni, így a Duna-Ipoly Nemzeti Park önkéntese szerint a terjedés megállításának egyetlen módja a befogás lenne.
Petrovics Milán az állat veszélyességével kapcsolatban a lapnak azt mondta, érdemes elválasztani egymástól az agresszív és a defenzív viselkedést:
„Való igaz, a lágyhéjú teknős méretéből, és vehemens viselkedéséből adódóan jóval nagyobb sérüléseket képes okozni az embernek, mint más invazív társai. De erre kizárólag abban az esetben tesz kísérletet, ha veszélyben érzi magát.
Akármilyen fájdalmas harapással bír, amíg a tóban van, nem jelent veszélyt egyetlen emberre sem.
Nem fog onnan kijönni, és megtámadni valakit. Sőt, zavarás hatására is mindig a menekülést fogja választani a támadás helyett” – mondta.
Az országban már más helyen is fedeztek fel példányokat, az MME információi szerint a Lázbérci-víztározóból és Ráckevei Dunából is került elő kínai lágyhéjú teknős.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
