Lényegesen csökkent a migrációs nyomás a szerb határ felől, de megvan a konkrét oka

Lényegesen csökkent a migrációs nyomás a szerb határ felől, de megvan a konkrét oka

Párducz Árpád, a Migrációkutató Intézet junior kutatója az InfoRádióban elmondta, Szerbia az uniós tagságért cserébe rendrakást ígért a vízumpolitikában, de a rendészet is sokkal nagyobb erőforrásokkal dolgozik ma már, mint korábban. A migránsok pedig – a csempészekkel együtt – a helyzethez igazodva új utat találtak.

Miközben tavaly összességében nőtt az EU-ba érkező irreguláris migránsok száma, a nyugat-balkáni útvonalon némi csökkenés tapasztalható. Ez az útvonal Magyarországot is érinti, Szerbián keresztül nagyon sokan érkeztek korábban.

Hogy mi a csökkenés elsődleges oka, arról Párducz Árpád, a Migrációkutató Intézet junior kutatója az InfoRádióban elmondta, elsősorban a 2023. január 1-jével kivezetett szerb vízummentességi megállapodásokat lehet említeni.

„Ez lehetőséget biztosított a tunéziai, indiai, pakisztáni, marokkói állampolgárok számára, hogy egy repülőjegy megvásárlásával rögtön Belgrádba jussanak, onnan pedig az embercsempészek segítségét igénybe véve eljussanak a magyar határig és tovább. Ezeket a vízummentességi megállapodásokat Szerbia EU-s nyomásra kivezette” – magyarázta a Szerbián keresztüli csökkenéssel kapcsolatban.

A fent említett országokon kívül a konfliktusok sújtotta területekről jönnek, mint Szíria és Afganisztán – a balkáni útvonalon.

Ismert, Szerbia az unió tagjává kíván válni, már tagjelölti státuszban van, ennek feltételeként egységesítette az ország a vízumpolitikáját az EU-éval, csökkentve a „harmadik országok” vízummentességét.

Hírdetés

„A migrációs nyomás miatt is erős figyelem irányult Szerbiára, ami az embercsempészek elleni erőteljesebb fellépésben nyilvánult meg 2023-ban” – fejtegette.

A Migrációkutató Intézet friss tanulmánya szerint ugyan még mindig a legnépszerűbb útvonal az Európába érkező irreguláris migránsok számára a Földközi-tenger, és még mindig a második helyen szerepel a nyugat-balkáni. Ezek után viszont adódik a kérdés, merre tudnak menni a migránsok, akik útnak indulnak.

„Elsősorban és a terepkutatásaink is ezt igazolják, hogy még továbbra is Szerbián keresztül haladnak át, ám mivel meglátásaik szerint

a magyar határon már nehezebb átjutni – sokkal inkább megkeményedett az ellenőrzés -, ezért Bosznia-Hercegovina felé indulnak, onnan Horvátország, Szlovénia, Ausztria és Olaszország felé vezethet az út,

így próbálnak meg eljutni Nyugat-Európába” – mutatott rá.

Sok-sok hír érkezett az elmúlt hónapokban arról, hogy például a magyar határ közelében is heves lövöldözések voltak, az embercsempész bandákkal szemben olykor még a hatóságok sem igen mertek fellépni. Ezzel kapcsolatban azt mondta, Belgrádból a belügy alá tartozó alakulatokat vezényeltek a határ közelébe, a csendőrség megyei és járási egységei pedig még sokkal hatékonyabbá teszik az akciókat az illegális migránsokkal szemben, „nagyobb felderítési számot érnek el”, ami csökkenti a nyomást a magyar határon.

Hogy az ideiglenesen újra bevezetett határellenőrzések mennyire bizonyulnak sikereseknek, arról viszont azt mondta, „ezek ideig-óráig képesek megakadályozni a nagyobb számú érkezőket, ám az embercsempészcsoportok idővel alkalmazkodnak az új kihívásokhoz, ezáltal már képesek ezeket az ellenőrzéseket is kikerülni, illetve ezek között elmozogni”.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »