Az összefogással hegyeket mozgathatunk, és akkor meg tudjuk menteni a békét – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP ügyvezető alelnöke szerdán a Békés vármegyei Lőkösházán.
Corvus-Kora Róbert képzőművész (b) és Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP ügyvezető alelnöke leleplezi Gávai-Gaal Jenő politikus, polihisztor felavatott domborművét,Túri Török Tibor szobrász alkotását a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott ünnepségen a Békés vármegyei Lőkösházán 2024. június 5-én. MTI/Lehoczky Péter
Az összefogással hegyeket mozgathatunk, és akkor meg tudjuk menteni a békét – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP ügyvezető alelnöke szerdán a Békés vármegyei Lőkösházán.
Latorcai Csaba a román határ mellett fekvő dél-békési községben részt vett a nemzeti összetartozás napi ünnepségen és leleplezte Gávai-Gaal Jenő politikus, polihisztor domborművét. Köszöntőjében elmondta, Gávai példája a bizonyíték arra, hogy sikerre lehet vezetni az összefogást, „a lehetetlen is lehetségessé válik”. Most is erre van szükség, a magyaroknak a magyarokkal kell összefogniuk, hogy elkerüljük a háborút.
Ha a határok megváltoztathatóak voltak Trianon után, akkor 2024-ben is „meghátrálásra lehet kényszeríteni a nagyhatalmakat” – fogalmazott.
Gávai-Gaal Jenő (1846-1934) Békés vármegyei származású nemesi család sarja volt, közgazdász, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. „De lélekben is nemes volt”, munkájának köszönhető, hogy a trianoni békediktátum után Lőkösháza, Elek, Ártánd, Biharkeresztes és Geszt Magyarország része maradt, „hogy magyarul gondolkodhatnak, magyarul lélegezhetnek” – fogalmazott.
Latorcai Csaba emlékeztetett, az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. „Bár Magyarország földrajzilag szétszabdalt maradt, lélekben egyesültek a magyarok” – fogalmazott, hozzátéve, hogy több mint 1,1 millió új magyar állampolgárral bővült „a nemzeti család”.
Hosszú út vezetett idáig, „lassú, nehéz, fájdalmas út” – közölte. 2001-ben a magyar igazolványok bevezetésével kezdődött, amelyet 2004-ben a kettős állapolgárságról szóló „fájdalmas” népszavazás követett.
A magyarok akkor megtanulták, hogy csak magukra számíthatnak, a külföldre nem. Sőt, vannak olyan honfitársak is, akik nem érzik szükségét a nemzet egységesítésének – mutatott rá. A baloldal 2001-ben román munkavállalók millióival riogatta az embereket, 2004-ben a kettős állampolgárság ellen kampányoltak, és most sem állnak ki a béke mellett – közölte Latorcai Csaba.
Szűcsné Gergely Györgyi (független) polgármester elmondta, Lőkösháza helyi értéktárának része Gávai-Gaal Jenő hagyatéka, amelyet igyekeznek ápolni, kutatni, ebben Kiss István nyugalmazott tanár, helytörténész van segítségükre. Szeretnék, ha része lenne a megyei értéktárnak is a hagyaték – húzta alá.
Felidézte, Lőkösházának „hosszú, küzdelmes út végén” sikerült visszakerülnie az anyaországhoz, Gávai két évig tárgyalt erről. Nem sikerült azonban a rendezvényen szintén jelen lévő kisiratosiaknak, akik a határ másik oldalára kerültek.
A település vezetője elmondta, Demeter László, Szarvas korábbi polgármestere ajánlotta fel a Túri Török Tibor író és szobrászművész által Gávairól készített domborművet. A plasztika talapzatát a település díszpolgára, Corvus-Kora Róbert festőművész készítette. Kiss-Rigó László szeged-csanádi érsek, megyés püspök szentelte fel.
Lőkösházán egy sétányt is kialakítottak Gávai-Gaal Jenő tiszteletére.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
