Nagyon érdekes cikket közölt a Le Monde francia lap, amely lényegében kimondja, hogy bár Emmanuel Macron francia elnök Ukrajna támogatásának növelését szorgalmazza, erre nem nagyon van költségvetési mozgástere, ráadásul a francia adófizetők már egyre gyakrabban méltatlankodnak amiatt, hogy a kormány adóemelésekről beszél, közben több milliárd eurót akar küldeni Ukrajnának.
Franciaország február 16-án írt alá Ukrajnával egy kétoldalú védelmi megállapodást, amit egy „akár” (!) három milliárd eurós katonai segélycsomagról szóló bejelentés követett. Közben a francia kormány legalább 10 milliárd euróval akarja visszavágni az idei kiadásokat, miközben adóemeléseket fontolgat.
A választók elégedetlenek. Nem csak az adóemelések és az Ukrajnával szemben tanúsított bőkezűség miatt, hanem azért is, mert közben egy komolyabb feszültségeket szül a francia gazdák körében az ukrán gabona és csirkehús importja.
Arról nem is beszélve, hogy a francia költségvetési hiány bőven meghaladja a várakozásokat, a tavalyi évben a GDP 5,5 százalékára, vagyis 154 milliárd euróra rúgott.
Emmanuel Macron ígéreteit Ukrajna irányába ezért sok kétség kíséri. Joggal. Jelenleg 200 millió eurónyi keret áll a kormány rendelkezésére Ukrajna támogatására, amit esetleg további 200 millióval tudnak megfejelni anélkül, hogy ne a saját haderőfejlesztési terveiket söpörjék le az asztalról. 400 millió euró pedig az ígért 3 milliárdnak mindössze 13 százaléka.
A nagy sajtóvisszhanggal bezengett Caesar önjáró lövegek „átadása” is elég trükkös. A 78 ígért tüzérségi lövegből mindössze 12-t kap ajándékba Kijev, a többi 66-ot egy közös dán-ukrán társfinanszírozási rendszer keretében adnak el a franciák. A de facto csődben lévő Ukrajnának ebből 6 löveget kell ténylegesen kifizetnie, darabonként 5 millió eurót.
Ha Macron kitart Ukrajna támogatása mellett a beígért szinten, abban belebukhat a francia kormány. Egyrészt, nincs meg a parlamenti többsége, ezért a költségvetés módosításához kénytelen lenne az Alkotmány 49/3-as cikkelyéhez folyamodni, hogy a javaslatot szavazás nélkül fogadtassák el – ez azonban borítékolhatóan bizalmatlansági indítványt vonna maga után a kormány ellen.
Nem véletlen, hogy Gabriel Attal francia kormányfő inkább úgy intézte, hogy az EP-választások utánra halasztja a költségvetési módosításokról szóló parlamenti vitát.
Egyesek, főleg a baloldalon, már azt rebesgetik, hogy Macron olyan helyzetet fog előidézni a francia törvényhozásban, mint amilyen patthelyzet az amerikai Kongresszusban alakult ki Ukrajna 62 milliárd dolláros támogatási kerete kapcsán.
Macron vad bejelentései a sajtóban tehát jól mutatnak, a gyakorilati kivitelezés azonban messze nem olyan idillikus. Hasonló ellentmondásokra derült fény a francia hadsereg bevethetősége kapcsán is Ukrajnában. Az intervenció lehetőségével játszadozó francia elnök ott is igencsak elrugaszkodott a francia hadsereg valós teljesítőképességétől. A háborúpárti mainstream sajtó azonban megkapja a maga munícióját.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
