Iohannis Amerikában

Iohannis Amerikában

Meg kellene változtatni az alkotmányt, és akkor – akár Putyin Oroszországban – sokáig maradna elnök, mert biztosan újraválsztanánk, ahogy az első elnöki ciklus után is tettük, mert láttuk, hogy milyen nagyszerű elnök. Sőt, amennyi dicséretet kapott Amerikában, ott is sikeresen indulhatna az elnökválasztáson, mert biztosan visszamenőlegesen megkapná az ahhoz szükséges állampolgárságot.

Románia elnökének lenni neki semmiség volt, és biztosan úgy érzi, többre hivatott, és most azért is ment Amerikába, hogy megszerezze az elnök Joe Biden támogatását a NATO-főtitkári szék elnyerésére, mert korábban a Fehér Ház szóvivője, John Kirby még azt mondta, semmi nem változott abban a tekintetben, hogy ők Mark Ruttét támogatják. Bidennek nagyon jó véleménye van elnökünkről és Romániáról. Vállon veregette Iohannist és saját magát is, és azt mondta, nem hiszi, hogy létezne olyan NATO-partner, amely jobban elkötelezett az észak-atlanti szövetség iránt, mint Románia és az Egyesült Államok. Felemlegette a régi szép időket, és viccesen elmesélte hogy „abban az időben, amikor szenátor voltam, 180 évvel ezelőtt, sokat harcoltam Romániának a NATO-ba való felvételéért. Aztán húsz éve ez sikerült, és utána egyre közelebb került egymáshoz Amerika és Románia”. Dicséretet kaptunk Ukrajna támogatásáért is. (Arról, hogy mivel támogatjuk, szemérmesen hallgatunk.) Felvetődött az is, hogy Ukrajnának egy Patriot rakétavédelmi rendszert adunk a négyből, amelyekből hármat most szerelnek fel. Iohannis megmondta, hogy a hadrendbe állítottat nem adjuk, mert mi sem maradhatunk védtelenül, és el kell bátortalanítsuk az oroszokat. Azt is említette, hogy Románia erősen jól áll a honvédelmi kiadásokkal, amelyekre a nemzeti össztermék 2,5 százalékát fordítjuk. (A tavaly is ennyit akartunk, de végül is csak 1,6 százalékot sikerült).

Mindezek után nem csoda, ha abban reménykedik Iohannis, hogy NATO-főtitkár lehet belőle. „Joe Bidennel együtt úgy döntöttünk, hogy erről folytatjuk az eszmecserét, mert megvan az a rizikó, hogy nincs egyetértés erről, és pontosan ezért jó, hogy két jelölt is van” – mondta. Közben a másik jelölt, Mark Rutte is elment (egy) törököt fogni magának támogatónak, és úgy néz ki, megnyerte Erdoğan török elnököt. (A végén majd, ha Rutte ellen leszünk, akkor képes lesz minket azzal fenyegetni, hogy ellenezni fogja a teljes schengeni tagságunkat.)

Iohannis tárgyalt Amerikában a vízumkényszer eltörléséről is. Azt nyilatkozta, hogy egy elég közeli jövőben vízum nélkül utazhatunk Amerikába. Csak nehogy úgy járjunk az ígéretekkel, mint a schengeni övezetbe való bejutással. Bár mivel Amerikába gyalog, szekérrel, vagy autóval elég nehezen lehet eljutni, azért megelégedhetünk, ha csak a repülővel és hajóval való utazásra hagyják jóvá a vízummentességet, mint az Schengen esetében is történt. A vízummentesség nem politikai döntésen, hanem csakis statisztikai adatokon múlik. Ez azt jelenti, hogy ha a vízumkérők csak 3 százalékának tagadják meg a belépést, akkor majd eltörlik a vízumkényszert. Akik úgy érzik, hogy vaj van a fejükön, és nem fogják megkapni különféle okok miatt, azok egyelőre ne is kérjék. Várjanak addig, míg eltörlik a vízumkényszert, és akkor majd könnyedén, kunyerálás nélkül mehetnek.

Hírdetés

„Figyelemre méltó karrierjének”, valamint „transzatlanti és európai vezetői szerepének elismeréseként” elnökünket kitüntette az Atlanti Tanács a Kiváló Vezetői Díjjal (ez a washingtoni Nobel-díj), mert (szerintük) példásan vezette Romániát. (Csak nehogy vigaszdíj legyen ez amiatt, hogy nem lehet NATO-főtitkár.) Ezt a díjat mostanig csakis nagy emberek kapták meg: amerikai elnökök, valamint Helmut Kohl német kancellár, és Tony Blair angol miniszterelnök.

Iohannis korábban több kitüntetést is kapott, legutóbb tavaly a Franz Werfel Emberjogi Díjat „a romániai és európai emberi és kisebbségi jogok iránti fáradhatatlan elkötelezettségéért”, amit mi, kisebbségiek is igazán érezhettünk.

 

Klaus Iohannis és Joe Biden. Fotó: presidency.ro


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »