Amikor 2020 januárjában elindítottuk a G7 havi fogyasztói kosár adatgyűjtésünket, eleinte az egyik fő célunk az volt, hogy megnézzük, ha 42 termék árát minden hónapban követjük az Aldiban és a Lidlben, akkor mennyi eltérést tapasztalunk. Pár hónap alatt kiderült, hogy ez a két, egyébként egyforma üzleti modellben működő német diszkont az árak alapján akkoriban majdnem olyan egyforma volt, mint két tojás – írják, alább folytatódik a lap cikke.
Igaz, amikor elvégeztünk egy-egy nagy bevásárlást, összességében mindig akadt kis eltérés a kasszánál, de kezdetben magunk is meglepődtünk azon, hogy az általunk választott 42 alapterméknek általában több mint a fele ugyanannyiba került a két boltban. Ez hosszabb távon is igaznak bizonyult, mert a változások is egyformák voltak. Sőt, amikor egy évvel később, 2021 elejétől bevettük az összehasonlításba a Penny Marketet és a Tescót, még négy szereplővel sem tapasztaltunk érdemi változást.
Az adatok arra az egyszerű tényre világítottak rá, hogy az élelmiszer kiskereskedelemben a nagy szereplők állandóan nézik egymást, és azonnal reagálnak is egymásra az árváltozásokkal.
Úgy tűnik azonban, hogy ez ma sokkal nehezebb feladat lett. Érdekes jelenséget látunk a 2022. június 30-án gyűjtött adatainkon: a nagy bevásárlásunk összköltségében ugyan nem lett nagyobb a boltok közötti különbség, mint egy éve, de egyes termékek a különböző boltokban mégis sokkal nagyobb arányban mutatnak lényeges árkülönbségeket.
Mintha az egyes boltok a nagy áremelési hullámban sokkal kevésbé mozognának együtt, mint korábban, így egyes termékek egy bizonyos boltban még olcsóbbak, mint máshol, a konkurensnél pedig lehet, hogy egy másik termékkel “maradtak le” az áremelésben a többiekhez képest.
Érdekes gondolatkísérlet most, hogy ha valaki végigjárná az általunk vizsgált négy üzletet, és a 42 termék mindegyikét ott vásárolná meg, ahol az a legolcsóbb, akkor a végén több mint 9 százalékkal fizetne kevesebbet ahhoz képest, mintha erre nem figyelne oda, és csak a legolcsóbb boltba menne be.
Mivel a bevásárlásunk összköltsége júniusban már 21-22 ezer forint volt, a fenti módszerrel 2 ezer forint körül lehetne most spórolni, ami már jelentős összeg. Korábban erre a sokkal egységesebb árképzések miatt esély sem lett volna.
Az árstoppos termékek címkéi természetesen február óta sárgulnak a változatlanságtól a polcoknál, ám néhány piaci alapú árunál jól látszik az infláció okozta káosz.
Ha a teljes kosár költségét nézzük, akkor (szubjektív, nem hivatalos)
Az alábbi grafikonon azt mutatjuk be, hogy az egyes hónapokban hogyan alakult az éves szintű infláció számításaink szerint.
Jól látszik, hogy most már
– ahogy azt a kormány korábban előszeretettel kommunikálta. Ha ugyanis valaki nem kizárólag csirkemellel töltött palacsintát eszik, akkor nem árstoppolt termékeket is vennie kell, és a fent is említett drasztikus áremelkedéseket nem tudja kikerülni. (Egy nemrég végzett reprezentatív felmérésünk szerint ráadásul a lakosság jelentős többsége nem is hiszi azt, hogy a boltok más termékek árának emelésével ne keresnék vissza az árstop miatt kieső bevételt, vagyis végső soron az emberek elfogadják, hogy az árstop visszatartó hatását máshol fizetik meg).
Végül szokás szerint megmutatjuk, hogy a négy boltban mennyibe került a nagy bevásárlásunk az elmúlt 12 hónapban.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
