Alig pár nappal vagyunk hamvazószerda előtt, ez a farang utolsó hete. Ugyan a járványügyi helyzet alaposan átszabdalta a farsangi időszakot is, a gasztronómiai hagyományainkat az otthonunkban ülve is megtarthatjuk.
A néphagyomány a farsang utolsó hetét kövérhétnek is nevezi. A hét kövércsütörtökkel kezdődik (idén február 11-én volt), Palócföldön ez a nap a pogácsasütés idejének számított. A háziasszonyok főleg töpörtyűs pogácsát készítettek, s megkezdődött a készülődés a farsang utolsó napjaira.
Kolbászleves, húsos káposzta kolbásszal megbolondítva. Emellett a palóc háztartásokban nem hiányozhatott a kocsonya sem. A rezgős különleges állagú étekkel kezdődött és végződött is a farsangi időszak. Gyakori volt a disznóölés is. A szegényebb házaknál a karácsonyi disznóöléskor félretett bőrökből, körmökből, disznólábakból készült a kocsonya.
A finom étkek fogyasztása mellett ez az örömtalálkozások és a mulatságok időszaka is volt. A rokonlátogatások mellett nagy mulatságokat szerveztek a faluhelyeken.
Az utolsó három napot farsangfarkának is nevezték. E napok dologtiltó napoknak számítottak egykoron. A hiedelem szerint azok az emberek, akik ilyenkor dolgoznak, betegek lesznek. A farsangfarkának estéin mulatságokat tartottak. Legtöbbször a helyi kocsmák adták ehhez a helyet.
Vasárnap a litánia után dudaszóval kezdődött a mulatozás. Farsanghétfőn a falu legényei maskarába bújva, táncolva járták végig a települést. A mulatozás egészen kedd éjfélig tartott.
Húshagyókedden éjféli harangszókor fejeződött be a zenélés és a táncolás. Hamvazószerdával már a negyvennapos nagyböjti időszak veszi kezdetét.
Végezetül egy herőke (csörögefánk) recepttel kedveskedünk az Olvasóinknak:
Hozzávalók:
Elkészítés:
Felhasznált irodalom:
Lengyel Ágnes – Nagy Zsófia: Régi palóc konyha – étkezési szokások, receptek
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
